Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-08-17 / 33. szám

KISS ANNA: PIMPÓ LOVAG liliomos bugyogóban sáfrányszínű harisnyában Pimpó lovag útra kél lován kiléptet a várból kezében fekete fából ménkű hosszú dárdanyél liliomos bugyogóban sáfrányszínű harisnyában Pimpó lovag itt megyen az erényért útnak ered ámde feltöri a nyereg a nevezetes helyen lovagvárba kéredzkedik ahol lovagként tisztelik s forró izsóp is vagyon ettől gyógyul ama fundus és a várbeli kirurgus máris segít a bajon liliomos bugyogóban sáfrányszínű harisnyában Pimpó lovag útra kél ! I lován kiléptet a várból kezében fekete fából ménkű hosszú dárdanyél liliomos bugyogóban sáfrányszínű harisnyában Pimpó lovag itt megyen hogy az ördögöt meglelje elkapja megkeresztelje a Feketeszív Hegyen de az ördög gonosz-féle nem engedi közelébe követ markol s kész a baj Pimpó lovag úgy megkékül úgy megzöldül a nagy kőtü úgy megpuhul mint a vaj újfent izsóp újfent ecet orvosolják fehér kezek mert ez is lovagi vár aztán pedig ásó kapa áldását adja a papa főtt kappan meg nagykanál KEDVES GYEREKEK! Jancsi egy meleg, napos délelőtt elindult ba­rátjához, Zolihoz, hogy focizni hívja. A térképen látható utcákat járta végig úgy, hogy mindegyi­ken csak egyszer ment végig, s a már megtett utat nem keresztezte. Rajzoljátok be Jancsi útját! Megfejtéseteket küldjétek be címünkre: NŰ szerkesztősége, 897 36 Bratislava, Martanovicova 20. A lapunk 28. számában közölt keresztrejtvényt is sokan fejtettétek meg helyesen: Havanna, s a VIT színhelye Kuba fővárosa. Könyvjutalom­ban részesült Bodnár Péter, Losonc (Lucenec), Viczencz Ottó, Kisölved (Maié Ludince), Lőrincz Judit Nyárasd (ТороГт'ку). гяРПРЧ A róka meg a farkas aratni megy Volt egyszer egy róka meg egy farkas. Elmentek aratni. Amint mentek az erdőn keresztül, találtak egy tőkében mézet. A far­kas meg akarta enni, de a róka azt mondta: Jó lesz aratás után la­komára ! A farkas beleegyezett mentek aratni. A rókának nagyon fájt a foga a méz­re. Mindig szomorúbb lett. Kérdi tőle a farkas. Miért vagy olyan szo­morú? Azért — mondja a ró­ka —, mert komának hív­nak. Hát menj el! — mond­ta a farkas. A róka elment egyenesen az erdőbe, és jóllakott méz­zel, aztán visszament. Kér­di tőle a farkas: Mi a neve a gyerek­nek? (magyar népmese) — Megkezdettem! — mond­ta a róka. Később megint szomor­­kodik a róka. Kérdi ismét a farkas, hogy mi baja Megint azt mondta, hogy komának hívták, s a farkas megint elküldte a kereszte­lőbe. A róka másodszor is egyenesen az erdőbe ment s jóllakott mézzel. Azután visszament. Kérdi a far­kas: — Mi a neve a gyerek­nek?- Féligkinyaltam! — mond­ja a róka, Harmadszor is mutatja a róka, hogy ő szomorkodik Harmadszor is kérdi a far­kas, hogy mi baja. Har­madszor is azt mondta, hogy komának hívták. A farkas harmadszor is el­küldte a rókát keresztelőre, csak ne szomorkodjék. A róka csak az erdőbe ment mézet enni, azután vissza­ment. Kérdi tőle a farkas: Mi a neve a gyerek­nek? Tisztárakinyaltam! mondja a róka. Elmennek aratás után az erdőbe, hát látja a farkas, hogy nincs méz. Akkor jut eszébe a gyermekek neve: Megkezdettem, Féligkinyal­tam és Tisztárakinyaltam. Azt mondja a rókának: — Hívjunk segítséget, és verekedjünk meg! A róka hívta a récét, a kan pulykát, a kakast és a macskát, a farkas a med­vét, az oroszlánt és az ele­fántot. A macska, a kan pulyka és a kakas felment a fára, a réce meg lenn maradt. Mikor látták, hogy jönnek azok a nagy fenevadak, el­kezdtek lármázni, és azok úgy megijedtek, hogy el­szaladtak Így aztán a róka nyert.

Next

/
Thumbnails
Contents