Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-07-27 / 30. szám
©©MkM[D)0 ВД ,,Az a gyönyörű benne, hogy megszületett. Hogy él. Hegy egészséges. Hogy van erő о hangjában, ahogy életében először kornyikálni kezd ... Jó érzés volt látnom; az én gyerekem. Apa lettem. Megint apa lettem." VARGA DOMOKOS: Kölyökhóstolgatő Varga Domokos könyvének elolvasása után az embernek nagy kedve támad a gyereknevelésre. ..Vannak az életnek örömei, amikhez köztudomásúlag legalább két fél kívántatik, de akadnak olyanok is. amikhez legalább három. Én a gyerekkóstolgatást is ez utóbbiak közé sorolom.“ öröm a gyereknevelés, a vele járó gondok, bajok, nehézségek ellenére is, akkor is, ha a gyermek nevelése nem kis önmeglagadást kíván a szülőktől. Nem gazdálkodhatnak már olyan könnyelműen szabad idejükkel, pár hónapra megszűnnek a hétvégi kirándulások, esti szórakozások, baráti látogatások. A család jövedelmét is háromfelé kell osztani. Abban azonban minden bizonnyal egyetért velem a szülők többsége, hogy mindazért, amit a gyerek miatt megvon magától, a kicsi egy mosolya, feléje nyújtott keze, első szava, első lépései kárpótolják. Mai világunkban szokatlanul népes (hétgyermekes) család főjeként írja a szerző: ....... az ember majdnem mindig úgy gondol vissza a velük átvergődött évekre: soha anynyi örömben, nevetésben, boldogságban nem volt része. Nem mintha elfelejtené a rosszat. Én se felejtem el, mikor egyik-másik negyvenfokos lázban égett. De azt se. hogy bújt akkor is az ölembe, s nyomta hozzám a tüzes arcát.“ Ahány gyermek születik a családban, annyiszor járja végig a szülő újra meg óira a nevelés iskoláját. Mégsem unja meg, mert mindegyik gyerek más meglepetést tartogat számára: az egyik hamarább fölül, a másik ügyesebben indul el, a harmadik korábban kezd el beszélni. Ezekbe a megismétlődő gondokba és örömökbe nem lehet beleunni. S a kisgyermekek között a szülő is fiatalnak érzi magát. Még akkor is, ha — mint a szerző esetében — utolsó gyermeke születésekor már 47 éves. Ilyen „ör'eg“ fejjel is lehet játékosan, könnyedén, helyesen nevelni. A könyv ennek legékesebb bizonyítéka. Megcáfolja egyben azt az általános nézetet is, hogy a gyermeknevelés fiataloknak való, az idősebb korosztálynak már kevesebb a kicsikhez a türelme. A gyerek kedvességével, bájával, naivitásával megfiatalítja, s egy szebb, őszintébb világba vezeti el a felnőtteket. A Kölyökkóstolgató főhőse, Bubu nemcsak korosodó szüleit fiatalítja meg, hanem testvérei és az egész rokonság kedvencévé válik. A szülők újra megtalálják régi énjüket, s tudásuk, tapasztalataik, gondoskodásuk legjavát adva próbálják a „kis késeit“ beleilleszteni a nagy családba. E próbálkozások sikereinek és kudarcainak bemutatására vállalkozott a szerző oly módon, hogy könyve az olvasót nemcsak elszórakoztatja, hanem sok mindenre meg is tanítja. Ráébreszti arra, hogy a gyermeket nemcsak szívvel, ésszel is kell szeretni. A gyermek, főleg kiskorában, igényli a dédelgetést, becézgetést. De legalább ennyire szüksége van az „okításra“ is. A gyereket nagy türelemmel tanítani csak az tudja, aki szereti is. A kifogyhatatlan miértekre nem könnyű úgy válaszolni, hogy azt a kicsi megértse, ugyanakkor válaszunkkal tudását is gyarapítsuk. A számukra ismeretlen, rejtelmes világba nekünk kell bevezetnünk. S ezt minél játékosabban, vidámabban tesszük, annál kiegyensúlyozottabb, boldogabb, elégedettebb lesz gyermekünk. Ebből a szempontból vitathatatlan előnyben vannak a nagy, több gyermekes családban születettek. Hiszen ahol 3—4 testvér forgolódik a kicsi körül, mindig akad, aki foglalkozzon vele. Ez nagy segítség a szülő számára is. Ott, ahol több gyerek van, nem is féltik, kényeztetik őket »annyira, mint ahol egy gyermek az egész család szemefénye. Megsínyli ezt a gyermek ís, a szülők is. Próbáljuk meg a kölyökkóstolga-. tót az író tanácsa szerint: minél gyakrabban. NAGYNÉ BÁBA ILDIKÖ J s M Ü < 2-Ö О Cxj ön négy évvel ezelőtt megismerkedett egy elvált emberrel, aki hosszabb ismeretség után azt javasolta önnek, hogy költözzön hozzá kis családi házába, s éljenek élettársi közösségben, ön erre ráállt és feladta egyszobás összkomfortos lakását. Három évig éltek együtt, nemrég azonban szakítottak, mint írja összeférhetetlenség miatt. A férfi természetesen ragaszkodott hozzá, hogy ön költözzék el tőle, s ön azóta egy ideig barátnőinél húzódott meg, most pedig egy nagyon drága és nagyon kényelmetlen albérletben lakik, közben lakásért kilincsel, kérvényeket, folyamodványokat ír. S mindenütt azzal utasítják el, hogy lakásigénylése nem jogosult. Azt kérdezi tőlünk, vajon mint dolgozó nőnek csakugyan nincsen lakásigénylési joga? S azt is szeretné tudni, hogy volt élettársával szemben (aki mellesleg már más nővel él), nem léphet-e föl ilyen követeléssel. Saját hiszékenységének áldozata lett. Nagy hibát követett el. amikor feladta a lakását anélkül, hogy részletes és megbízható információkat szerzett volna partnere előéletéről. Egy lakás feladása nagyon komoly dolog, s az ilyen élettársi viszony, akár közös háztartásban is, nagyon bizonytalan kapcsolat. Ha az egyik fél megunja, bármikor, minden további nélkül felbonthatja, az elhagyott vagy kitessékelt élettárssal szemben semmilyen kötelezettség nem terheli. Családvédelmi törvényeink az élettársi kapcsolatra, életközösségre ilyen formában nem terjednek ki, tulajdonképpen a törvény ezt a kapcsolatot nem ismeri el. Ez azt jelenti, hogy ön ha akármilyen kárt szenvedett is, semmiféle törvényes igénnyel nem léphet föl volt élettársával szemben, sőt ebben az esetben a nemzeti bizottság sem köteles pótlakásról gondoskodni, mint elvált házastársak esetében, ön tehát csak azt teheti, hogy lakáskérvényt nyújt be, s vár, amíg sorra kerül. Munkahelyén azonban kérje meg a szakszervezetet, hogy tekintettel nagyon nehéz helyzetére, lehetőségeikhez mérten legyenek segítségére. Kedves Tibor! Hajhullásnál nem elegendő csak a bőrgyógyászati kivizsgálás. Feltétlenül belgyógyászhoz is menjen el. Kipróbált és'sokak szerint jól bevált hajerősítő a csalán: két rész erős csalánfőzet egy rész tiszta szesz, két-három naponként kell vele a fejbőrt bedörzsölni. Próbálja ki, de az alapos belgyógyászati kivizsgálást se mulassza el! Szeretettel üdvözli
