Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-06-08 / 23. szám

Imcsak a szerelem megy a gyomron keresztül — a munkateljesít- Imény is. A szakemberek megállapították, hogy tizenegy óra tájban csökken a munkateljesítmény. Fogyófélben van az erő . . . Pótolni kell. Negyedórás pihenés, egy tányér meleg étel elég ahhoz, hogy újból nekigyürkőzzünk a munkának. Nemzetgazdaságunkban 1974-ig erre nem nagyon gondoltak. Az üzemi éttermekben többnyire csak a hivatalnokok ebédeltek, a munkások jó része beérte az otthonról hozott étellel. A föderális kormány 1974. március 28-án hozott 25. számú rendeletében kimondja, hogy az étkezés biztosítása a dol­gozókról történő gondoskodás elengedhetetlen feltétele. A rendelet 4. pa­ragrafusának első bekezdésében azt is olvashatjuk, hogy a közös étkezést minden üzem vezetősége köteles biztosítani dolgozói számára: a saját vagy más üzem éttermében, esetleg a kifőzdéből a munkahelyre szállított ételt. Kivételes esetben az üzem hozzájárulhat ahhoz, hogy a dolgozók vendéglő­ben étkezzenek, de ezt — amint azt a 18. paragrafus első bekezdése ki­mondja — rövid időn belül saját vagy más üzemi konyhából szállított étellel kell helyettesíteni. 1. Benko Márta az üzemi konyha vezetője 2. Az étterem régi, kor­szerűtlen, de az ebéd ízletes 3. Ma már nem kell üveg­ben hordani a teát. A büfében üdítő italból van bőven 4. A zöldségesrészleg dolgo­zói egyöntetűen dicsérik az üzemi konyha főztjét E rendelet életbelépése után az üzemi éttermekben kosztoló dolgozók száma Szlovákiában 511 ezer fölé emelkedett, tehát az 1974-es évhez viszo­nyítva 122 ezerrel többen fogyasztanak meleg ételt. Jelenleg a nemzetgazda­ságban dolgozók 28,1 százaléka ebédel üzemi éttermekben. Sok olyan üzem van még azonban, ahol az étkezésre nem teremtették meg a feltételeket. Pedig a dolgozók egészségének védelmében, a munkateljesít­mény növelése érdekében erre gondolni kell ... A hatodik ötéves terv irány­számai szerint 1980-ig a dolgozók 34 százaléka, 1985-ig 51 százaléka, 1990-ig pedig a 70 százaléka fogyaszt majd meleg ételt az üzemi éttermekben. Általában az élelmiszeriparban dolgozók közül kevesebben járnak az üze­mi étkezdébe, mint az ipari üzemek dolgozói. Mi a helyzet a losonci (Luce­­nec) konzervgyárban? A kérdést GABERA Ján mérnöknek, az üzem igazga­tójának tettük fel: — Azt szokták mondani, hogy a gazdasszony jóllakik az étel szagával is. 1 Nos, valahogy így van ez nálunk is . . . Kilencvenféle ételt készítünk, többek között olyanokat is, amelyeket fogyasztás előtt csak melegíteni kell. Tehát készételeket, melyeknek illata elárasztja, megüli a termeket. Ez persze hathat jól is, rosszul is a dolgozókra. Nálunk a dolgozók húsz százaléka fogyasztja az üzemi kosztot. De az étteremben kell elfogyasztaniuk az ennivalójukat azoknak is, akik otthonról hozzák. Fél tizenegytől fél egyig negyedórás idő­közökben járnak az egyes részlegek dolgozói ebédelni. Az étterem, a konyha nincsenek a legjobb állapotban, az év folyamán tervezzük áthelyezését, bővítését. Még nincs itt az ebéd ideje. Bekukkantunk hát az üzembe ... A csoma­­golóban az oldalasból készült pástétomra ragasztják a címkéket. Itt dolgoz­nak a csökkent munkaképességűek is. Kozlík László részlegvezető elmondja, hogy csaknem mindenki az üzemi étkezdében vásárolja az ebédjét. A máso­dik műszak dolgozói este fél hatkor meleg, egytál étel értékű levesre járnak, amit egy koronáért kapnak. Benedek Margit ügyes mozdulatokkal rakja a gépszalagra a konzerveket. 2 I Dicséri az üzemi konyha főztjét. Tíz éve dolgozik az üzemben, azóta rend­szeresen itt ebédel. Macsuda Erzsébetet kérdezem, vajon 6 vásárolja-e az üzem termékeit? — A szegedi gulyást szívesen megveszem. Különösen nyáron, amikor a fő­zésre kevés az idő és még nincs friss káposzta. A „Májka“ kenőmájast az unokáim vajas kenyéren szeretik . . . Lépnék tovább, de kikívánkozik belőle a szó: — Tizenhat éve, amióta itt dolgozom, nagyon sok minden javult. Szép, nagy konzervgyárrá fejlődött az üzemünk. Gépsorok, szállítószalagok könnyí­tik a munkánkat... Amikor ide jöttem, üvegben hordtuk magunkkal a teát, most a büfében válogathatunk az üdítő italok között. A zöldségesrészlegen még holtszezon van. Kilenc asszony hagymát tisztít. — Járnak-e ebédre az üzemi konyhára? — Természetesen. Négy koronáért igazán megéri! Az a hír járja, hogy Nyugalmunk, biztonságunk érdekében A szocialista törvényesség védelme biztonságunk, nyugalmunk záloga. A törvények megszegése társadalmunk építésének egyik legszembetűnőbb negatív jelensége. Mivel a kommunista erkölcsi nevelés bonyolult, hossza­dalmas feladat, még néha előfordulnak nemkívánatos jelenségek, nem áll még minden jogköteles ember erkölcsi követelményeink magaslatán. Mindig mélyen megdöbbent bennünket, ha olyan esetről hallunk, ami jogi követelményeinkkel szemben áll vagy nem éri el annak színvonalát. Az utóbbi négy évben — ahogy az SZSZK Főügyészségének nemrég megtartott sajtótájékoztatóján hallottuk — újra állandósult a bűnözés fokozatos csökkenése. Bár a törvénysértők száma a lakossághoz viszo­nyítva elenyészően kevés, mégis oda kell figyelnünk rá, hiszen minden egyes törvényellenes cselekedet kerékkötője a társadalmi haladásnak és mélyen felháborítja a becsületesen élő és dolgozó embereket. Kérdéseinkre JUDr. PAVOL KIS, a Szlovák Szocialista Köztársaság főügyészhelyettese válaszolt: • Mit tükröznek az igazság­szolgáltatás most értékelt, múlt évi statisztikai adatai? — Indokoltan derűlátók lehetünk, az utóbbi négy év után a múlt évben ismét csökkent a bűncselekmények száma. A mennyiségi csökkenésen kívül arról is szólnunk kell, hogy sokkal kevesebb volt az elrettentő bűncselekmények száma, mint pél­dául a csoportosan megszervezett be­töréses lopások, a szexuálisan moti­vált gyilkosságok, nagyobb pénz­összegek sikkasztása. Szocialista rendszerünk alapjainak, jogbiztonságának mindennemű meg­sértése, veszélyeztetése törvénybe üt­köző tett, ami a törvények ismerete hiányában is büntetendő. 1971-ben tízezer jogköteles főre 114 elítélt esett, a múlt évben ez a szám 90-re csökkent. Még hozzá kell tennem, hogy ez az arány városon lényege­sen nagyobb, mint falun. • Melyek a leggyakrabban előforduló bűncselekmények? — Első helyre kerülnek a polgári együttélés ellen elkövetett bűntettek — az ittas állapotban elkövetett bántalmazások, az élősködés, kihá­gások, idegen járművek jogtalan használata és lopása. Gyakori a testi sértés, az egészség ill. a testi épség megsértése. Harmadik helyen állnak a gazdasági bűncselekmények, ezek azonban társadalmi szempontból igen figyelemreméltóak. A múlt év­ben például 6350 személy került a vádlottak padjára a szocialista tulaj­don szétlopkodása címén. Külön szólnunk kell azokról a terü­letekről, amelyek megkülönböztetett figyelmet igényelnek a jog védőitől. Éspedig a visszaeső bűnözőkről, az ittas állapotban elkövetett bűncse­lekményekről, a cigány lakosság, a kiskorúak bűntetteiről. Másképp ítéljük meg a közúti baleseteket, amelyekért a múlt évben 3195 sze­mélyt állítottak bíróság elé, az anya­gi kár mintegy százötvenmillió ko­rona, az emberéletben esett veszte­ség felbecsülhetetlen. • Az ittasság mennyiben be­folyásolja a bűntény súlyossá­gát? — Még mindig túl sokan abban a tévhitben vannak, hogy az ittasság enyhítő körülménynek számít bizo­nyos esetekben. Óriási tévedés! Az alkohol vagy kábítószerek hatása semmivel sem enyhíti vagy menti a vádlottat tettéért, sőt esetenként sú­lyosbító körülmény, például a közúti baleseteknél. Itt azonban meg kell említenünk azt is, hogy sok sajnála­tos baleset történik, ahol egyébként becsületes, a szocialista társadalom építésében odaadó munkát végző gépkocsivezető felett kell ítéletet mondanunk. Jogszabályaink azonban így követelik, a kivételt nem ismerő szigor mindannyiunk érdekét szol­gálja. Az alkohol egyre több tragé­diát, szerencsétlenséget okoz környe-3 •o > О 2

Next

/
Thumbnails
Contents