Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-06-08 / 23. szám
Imcsak a szerelem megy a gyomron keresztül — a munkateljesít- Imény is. A szakemberek megállapították, hogy tizenegy óra tájban csökken a munkateljesítmény. Fogyófélben van az erő . . . Pótolni kell. Negyedórás pihenés, egy tányér meleg étel elég ahhoz, hogy újból nekigyürkőzzünk a munkának. Nemzetgazdaságunkban 1974-ig erre nem nagyon gondoltak. Az üzemi éttermekben többnyire csak a hivatalnokok ebédeltek, a munkások jó része beérte az otthonról hozott étellel. A föderális kormány 1974. március 28-án hozott 25. számú rendeletében kimondja, hogy az étkezés biztosítása a dolgozókról történő gondoskodás elengedhetetlen feltétele. A rendelet 4. paragrafusának első bekezdésében azt is olvashatjuk, hogy a közös étkezést minden üzem vezetősége köteles biztosítani dolgozói számára: a saját vagy más üzem éttermében, esetleg a kifőzdéből a munkahelyre szállított ételt. Kivételes esetben az üzem hozzájárulhat ahhoz, hogy a dolgozók vendéglőben étkezzenek, de ezt — amint azt a 18. paragrafus első bekezdése kimondja — rövid időn belül saját vagy más üzemi konyhából szállított étellel kell helyettesíteni. 1. Benko Márta az üzemi konyha vezetője 2. Az étterem régi, korszerűtlen, de az ebéd ízletes 3. Ma már nem kell üvegben hordani a teát. A büfében üdítő italból van bőven 4. A zöldségesrészleg dolgozói egyöntetűen dicsérik az üzemi konyha főztjét E rendelet életbelépése után az üzemi éttermekben kosztoló dolgozók száma Szlovákiában 511 ezer fölé emelkedett, tehát az 1974-es évhez viszonyítva 122 ezerrel többen fogyasztanak meleg ételt. Jelenleg a nemzetgazdaságban dolgozók 28,1 százaléka ebédel üzemi éttermekben. Sok olyan üzem van még azonban, ahol az étkezésre nem teremtették meg a feltételeket. Pedig a dolgozók egészségének védelmében, a munkateljesítmény növelése érdekében erre gondolni kell ... A hatodik ötéves terv irányszámai szerint 1980-ig a dolgozók 34 százaléka, 1985-ig 51 százaléka, 1990-ig pedig a 70 százaléka fogyaszt majd meleg ételt az üzemi éttermekben. Általában az élelmiszeriparban dolgozók közül kevesebben járnak az üzemi étkezdébe, mint az ipari üzemek dolgozói. Mi a helyzet a losonci (Lucenec) konzervgyárban? A kérdést GABERA Ján mérnöknek, az üzem igazgatójának tettük fel: — Azt szokták mondani, hogy a gazdasszony jóllakik az étel szagával is. 1 Nos, valahogy így van ez nálunk is . . . Kilencvenféle ételt készítünk, többek között olyanokat is, amelyeket fogyasztás előtt csak melegíteni kell. Tehát készételeket, melyeknek illata elárasztja, megüli a termeket. Ez persze hathat jól is, rosszul is a dolgozókra. Nálunk a dolgozók húsz százaléka fogyasztja az üzemi kosztot. De az étteremben kell elfogyasztaniuk az ennivalójukat azoknak is, akik otthonról hozzák. Fél tizenegytől fél egyig negyedórás időközökben járnak az egyes részlegek dolgozói ebédelni. Az étterem, a konyha nincsenek a legjobb állapotban, az év folyamán tervezzük áthelyezését, bővítését. Még nincs itt az ebéd ideje. Bekukkantunk hát az üzembe ... A csomagolóban az oldalasból készült pástétomra ragasztják a címkéket. Itt dolgoznak a csökkent munkaképességűek is. Kozlík László részlegvezető elmondja, hogy csaknem mindenki az üzemi étkezdében vásárolja az ebédjét. A második műszak dolgozói este fél hatkor meleg, egytál étel értékű levesre járnak, amit egy koronáért kapnak. Benedek Margit ügyes mozdulatokkal rakja a gépszalagra a konzerveket. 2 I Dicséri az üzemi konyha főztjét. Tíz éve dolgozik az üzemben, azóta rendszeresen itt ebédel. Macsuda Erzsébetet kérdezem, vajon 6 vásárolja-e az üzem termékeit? — A szegedi gulyást szívesen megveszem. Különösen nyáron, amikor a főzésre kevés az idő és még nincs friss káposzta. A „Májka“ kenőmájast az unokáim vajas kenyéren szeretik . . . Lépnék tovább, de kikívánkozik belőle a szó: — Tizenhat éve, amióta itt dolgozom, nagyon sok minden javult. Szép, nagy konzervgyárrá fejlődött az üzemünk. Gépsorok, szállítószalagok könnyítik a munkánkat... Amikor ide jöttem, üvegben hordtuk magunkkal a teát, most a büfében válogathatunk az üdítő italok között. A zöldségesrészlegen még holtszezon van. Kilenc asszony hagymát tisztít. — Járnak-e ebédre az üzemi konyhára? — Természetesen. Négy koronáért igazán megéri! Az a hír járja, hogy Nyugalmunk, biztonságunk érdekében A szocialista törvényesség védelme biztonságunk, nyugalmunk záloga. A törvények megszegése társadalmunk építésének egyik legszembetűnőbb negatív jelensége. Mivel a kommunista erkölcsi nevelés bonyolult, hosszadalmas feladat, még néha előfordulnak nemkívánatos jelenségek, nem áll még minden jogköteles ember erkölcsi követelményeink magaslatán. Mindig mélyen megdöbbent bennünket, ha olyan esetről hallunk, ami jogi követelményeinkkel szemben áll vagy nem éri el annak színvonalát. Az utóbbi négy évben — ahogy az SZSZK Főügyészségének nemrég megtartott sajtótájékoztatóján hallottuk — újra állandósult a bűnözés fokozatos csökkenése. Bár a törvénysértők száma a lakossághoz viszonyítva elenyészően kevés, mégis oda kell figyelnünk rá, hiszen minden egyes törvényellenes cselekedet kerékkötője a társadalmi haladásnak és mélyen felháborítja a becsületesen élő és dolgozó embereket. Kérdéseinkre JUDr. PAVOL KIS, a Szlovák Szocialista Köztársaság főügyészhelyettese válaszolt: • Mit tükröznek az igazságszolgáltatás most értékelt, múlt évi statisztikai adatai? — Indokoltan derűlátók lehetünk, az utóbbi négy év után a múlt évben ismét csökkent a bűncselekmények száma. A mennyiségi csökkenésen kívül arról is szólnunk kell, hogy sokkal kevesebb volt az elrettentő bűncselekmények száma, mint például a csoportosan megszervezett betöréses lopások, a szexuálisan motivált gyilkosságok, nagyobb pénzösszegek sikkasztása. Szocialista rendszerünk alapjainak, jogbiztonságának mindennemű megsértése, veszélyeztetése törvénybe ütköző tett, ami a törvények ismerete hiányában is büntetendő. 1971-ben tízezer jogköteles főre 114 elítélt esett, a múlt évben ez a szám 90-re csökkent. Még hozzá kell tennem, hogy ez az arány városon lényegesen nagyobb, mint falun. • Melyek a leggyakrabban előforduló bűncselekmények? — Első helyre kerülnek a polgári együttélés ellen elkövetett bűntettek — az ittas állapotban elkövetett bántalmazások, az élősködés, kihágások, idegen járművek jogtalan használata és lopása. Gyakori a testi sértés, az egészség ill. a testi épség megsértése. Harmadik helyen állnak a gazdasági bűncselekmények, ezek azonban társadalmi szempontból igen figyelemreméltóak. A múlt évben például 6350 személy került a vádlottak padjára a szocialista tulajdon szétlopkodása címén. Külön szólnunk kell azokról a területekről, amelyek megkülönböztetett figyelmet igényelnek a jog védőitől. Éspedig a visszaeső bűnözőkről, az ittas állapotban elkövetett bűncselekményekről, a cigány lakosság, a kiskorúak bűntetteiről. Másképp ítéljük meg a közúti baleseteket, amelyekért a múlt évben 3195 személyt állítottak bíróság elé, az anyagi kár mintegy százötvenmillió korona, az emberéletben esett veszteség felbecsülhetetlen. • Az ittasság mennyiben befolyásolja a bűntény súlyosságát? — Még mindig túl sokan abban a tévhitben vannak, hogy az ittasság enyhítő körülménynek számít bizonyos esetekben. Óriási tévedés! Az alkohol vagy kábítószerek hatása semmivel sem enyhíti vagy menti a vádlottat tettéért, sőt esetenként súlyosbító körülmény, például a közúti baleseteknél. Itt azonban meg kell említenünk azt is, hogy sok sajnálatos baleset történik, ahol egyébként becsületes, a szocialista társadalom építésében odaadó munkát végző gépkocsivezető felett kell ítéletet mondanunk. Jogszabályaink azonban így követelik, a kivételt nem ismerő szigor mindannyiunk érdekét szolgálja. Az alkohol egyre több tragédiát, szerencsétlenséget okoz környe-3 •o > О 2
