Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-06-08 / 23. szám

Terülj, terülj (űzetni) asztalkám! Losoncon nekünk van a legjobb üzemi konyhánk ... Ennyi pénzből otthon nem tudnánk az ebédet megfőzni — mondja Benkő Erzsébet. Fél tizenegy. Az udvaron át az ebédlő felé tartanak a dolgozók. Nyolc évvel ezelőtt a jelenlegi étterem még raktár volt. A tágas aszfaltozott helyi­ségen, a kicsiny, rácsos ablakok kevés fényt engednek be, de a dolgozók tiszta asztalok mellett fogyasztják az ebédet. Az ételre nem kell sokáig várakozni; három-négy embernél nem áll több az ételosztó-ablak előtt. Több­nyire asszonyok. A fehér köpeny, kendő rajtuk. Ahol ennyi „gazdasszony" számára készül az ebéd, ott ugyancsak igyekezni kell a szakácsoknak, hogy ne érje szó a házuk elejét. Benyitok Benko Mártához, az üzemi konyha vezetőjéhez. — Hogyan tudnak ennyi ember szája íze szerint főzni? Csak dicséretet hallani? — Érzéssel kell főzni. Persze nem könnyű dolog négy koronából előállítani egy-egy adagot. Kész művészet! A dolgozók étkezéséhez a szakszervezet hozzájárulása a rezsi-költségekre kell, a nyersanyagot a négy koronából vásároljuk. Az sem mellékes, hogy levescsontot, zöldséget kapunk az üzem­ből, amivel javítani tudjuk a minőséget. Tehát nemcsak a meghatározott normák szerint főzünk, fűszerezünk, hanem úgy, hogy ízletes legyen! Mert csak jó étellel lehet megnyerni a dolgozók bizalmát az üzemi konyha iránt. Ma száz adag bablevest, pirított májat és burgonyát, meg túrós tésztát kínálnak. A máj becses, csaknem mindenki azt kéri. A losonci konzervgyár üzemi konyháján étkező dolgozók száma nem éri el az országos átlagot. Ezt itt azzal magyarázzák, hogy a vidékről bejáró dolgo­zóknak az otthon nevelt baromfi, sertés könnyíti az ellátást. A beidegződött szokások nehezen változnak. Pedig a jóhoz könnyű hozzászokni. Aki meg­próbálja, az nem akar majd lemondani arról, hogy terített asztal mellett, ízletes főtt ételt fogyasszon. Nem minden gyárban, üzemben lehet terülj asztalkám módjára üzemi éttermet létesíteni. De meg kell keresni a lehető­séget. Saját egészségünk, a jó munkánk érdekében. H. ZSEBIK SAROLTA zetünkben. Tavaly az ittas állapot­ban elkövetett bűncselekmények szá­ma 13 899 volt, ami az összes bűn­­cselekménynek 38,4 százalékát teszi ki. Véleményem szerint sokkal radi­kálisabban kellene harcolnunk az alkoholizmus ellen, és a már meg­levő rendeleteink betartása felett szigorúbban kellene őrködnünk. Ugye szó nélkül elsiklunk fölötte, ha lát­juk, hogy kiskorúaknak szolgálnak fel szeszes italt, ha kiszolgálják a már ittas embert, a gépkocsivezetőt, stb? # Mi jellemző a nők bűn­­cselekményeire? — Sajnos a gyengébb nem képvise­lői sem hiányoznak a vádlottak pad­járól. Az utóbbi három évben az összes kinyomozott bűnöző mintegy tizenkét százaléka volt nő. Kihágá­sokat általában gyakrabban követ­nek el nők, mint férfiak. A nők bűn­­cselekményeinek leggyakoribb módja a lopás, a visszaélés a rájuk bízott anyagi felelősséggel, élósködés, testi sértések, ritkábban prostitúció. Ki­mondottan női bűncselekmény a fiatalkorúak erkölcsi nevelésének ve­szélyeztetése. Anyaságukból adódó kötelességeik elhanyagolása is sok esetben fajul bűncselekménnyé. Nők között gyakrabban fordul elő szexuá­lisan motivált bűntett. S ami szintén jellemzőbb a nőkre mint a férfiakra, a félrevezetés, koholt vádak emelé­se, hamis tanúzás, rágalmazás. Ezzel szemben a nők gyakrabban áldozatai a férfiak bűncselekményei­nek mint fordítva, tehát könnyebb őket megtéveszteni, hiszékenyebbek. A múlt évben több mint hatezer nő fölött mondtunk ki ítéletet. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy az anya sze­repe a család érzelmi életében, a gyermeknevelésben milyen döntő fontosságú, akkor ez a szám fel­kiáltójelként figyelmeztet. Arról nincs pontos kimutatásunk, hogy a nők milyen arányban követnek el büntetendő cselekményeket alkohol hatása alatt, de mondhatom, hogy számuk sajnos nem kevés, és főleg nem csökkenő irányú. Erre a tényre nemcsak az igazságszolgáltatás szer­veinek, hanem az összes társadalmi szervezetnek fel kell figyelnie. ф Mik a bűncselekmények leggyakoribb okai? — A bűnözés okait több szempont­ból lehetne megközelíteni, vizsgálni. A legszembetűnőbbek: a törvények be nem tartása, kijátszása, félre­vezetése, hiányos ismerete, apró né­zeteltérések elmérgesedése, házastár­sak, munkatársak, szomszédok össze­férhetetlensége, féltékenység, elővi­gyázatlanság, hiszékenység. Viszony­lag sok bűncselekményt követnek el lelki, erkölcsi vagy szexuális sérülé­sek következtében. A bűncselekmé­nyek elkövetésének módja sokban függ a lakosság kulturáltságától, ezen belül a család, az iskola, a tár­sadalmi szervezetek egyénekre gya­korolt politikai, jogi, érzelmi, értel­mi hatásainak összességétől. # Mennyiben segíthetnek a nemzeti bizottságok a bűn­­cselekmények megelőzésében? — A nemzeti bizottságok az állam­­hatalom képviselői széles körű műkö­dési területtel. Segítségükkel kedve­zően irányítható a lakosság jogi tu­dásának alakulása, elmélyítése. Fon­tos feladatuk a közrend biztosítása, a lakosság érdekeinek védelme egy adott területen, szűkebb közösségen belül. Hatáskörükbe tartozik az is, hogy kisebb közrendi kihágásokat maguk is megtárgyalhatnak. Viszont többet segíthetnének a bűncselekmé­nyek megelőzésében, kiváltképpen az alkoholizmus elleni harcban, a tűz­védelemben, és még több felelősség­gel tartoznak a fiatal nemzedék egészséges fejlődéséért. Törődniük kellene minden rendkívüli esettel, olyan emberekkel, akik nehezen ta­lálják meg helyüket a társadalom­ban, vagy akik büntetésüket letöltve visszatértek lakhelyükre. Az ún. szo­ciális kurátoroknak odaadóbb mun­kát kellene végezniük. És itt tenném még hozzá végezetül azt is, hogy a bűncselekmények megelőzése nem­csak az igazságszolgáltatás szervei­nek ügye, hanem az egész társada­lomé. A gazdasági és társadalmi szervezeteké, a felelős beosztású egyéneké, akiknek nélkülözhetetlen szükségük van minden becsületesen élő és gondolkodó ember segítségére. A társadalom és az egyén biztonsá­gának kérdése így válik személyes ügyünkké. Feljegyezte: MEGYERI ANDREA

Next

/
Thumbnails
Contents