Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-06-08 / 23. szám

A fekete ember nem önszántából ment Amerikába. Akarata ellenére vitték az Üjvilágba, és miután nem volt más választása, gyökeret eresz­tett, egészségeset és erőset, a távoli, idegen földrészen. 1619. Ebben az esztendőben kötött ki Jamestown, virginiai kikötőben az a hollandus hajó, amely egyéb árui között húsz afrikai „vadat“ is szál­lított és kínált megvételre. Az ottani telepesek mindet megvették. Ettől kezdve a fekete afrikaiak lettek a legkeresettebb és a legjövedelmezőbb áru az Űjvilág valamennyi akkori kolóniájában. Es a rabszolgaszállító hajók, egymást sűrűn keresztezve a két kontinenst elválasztó vizeken, alig győzték szállítani az amerikai piacokra az élő fekete aranyat. Ma már természetesen nem lehet pontosan felmérni az újkor hajna­lán lejátszódó rabszolgakereskedelem egész terjedelmét. W. E. B. Du Bois amerikai történész hozzávetőleges számításai szerint az amerikai kon­tinensre a 16. században csaknem 900 000 afrikait szállítottak, a 17. században 2 750 000-et, a 18. században már 7 milliót és még a sóbbi déli államok keletkeztek, s így nehezen bírta a fizikai munkát. A gyors meggazdagodás vágyától fűtve megkísérelték előbb az ősla­kosságot, az indiánokat igába hajta­ni, de itt minden kísérlet kudarcba fulladt. És így a forró égövi fekete bőrű „vadak“-at istenáldásnak tekin­tette, s kapva kapott rajtuk. A rab­szolgakereskedelem hamarosan a Dé­len összpontosult, ahol a fekete kezek munkája nyomán terjeszkedtek­­hatalmasodtak az ültetvények, cso­dálatos dúsan virágzott a gyapot, és a szövőipar ugrásszerű fejlődése következtében az óriási kereslet fel­verte e fehér arany árát, és évről évre szépen hizlalta az ültetvényesek vagyonát. Az angol telepesek — akiknek csupán egy részét űzte el az anya­országból nyomorúságos, mostoha sorsa az Üjvilágba hazát építeni, de egy részük mindenre elszánt szeren­cselovag, kalandor volt, és nem is kis számban voltak közöttük, akik meg éppenséggel főbenjáró Ipűnökért vagy szökött fegyencként menekül­tek az igazságszolgáltatás elől — azonban új társadalmukat az emberi szabadság jelszavával szándékoztak fölépíteni, és így óhatatlanul ment­séget kellett találniuk a rabszolga­„.műi ns&fii шаек a 19. században is több mint 4 milliót. összesen vagy 15 millió élő afri­kait hurcoltak erőszakosan az Üj­világba. Közben minden egyes élve behozott „vadra“ átlag még további ötöt lehet számítani, akik részben még Afrika földjén a hajtóvadászat­ban vagy részben szállítás közben a hajók gyomrában pusztultak el. S így az amerikai rabszolgakereske­delem révén Afrika embervesztesége 60 000 000 fő volt! S míg az afrikai földrész számára ez a brutális emberkereskedelem szociális és politikai katasztrófát je­lentett meggátolva, sőt visszavetve népei természetes fejlődését, addig Amerikában ez a tömeges kényszer­­munka ugródeszkája volt a gazda­sági fejlődésnek. MIÉRT KELLETT RABSZOLGA a reneszánsz utáni, a felvilágosodás felé haladó Európából jött angol, skót, ír, francia telepesnek, akinek végeredményben nem voltak illúziói, s tudta, hogy szűzföldeken ugart tör­ve kell majd új otthont, új hazát teremtenie — és főleg mesésen meg­gazdagodnia ... ? Az okok kézenfek­vők: a közép-európai szervezete rosszul viselte a párás, forró éghaj­latot azokon a vidékeken, ahol a ké­tartás intézményére. Megszületett a mítosz: A négerek, a fekete ember más mint a fehér ember. Rosszabb? Nem. Csak alacsonyabb rendű. Értelmi képességei nem haladják meg az oktalan állatét, nem tud alkalmazkodni a normális élet­­körülményekhez, tehát olyan te­remtmény, amelynek nincs és nem is lehet önrendelkezési joga. Kö­vetkezésképpen nem fosztották meg szabadságától, és a fehér ember kötelességet teljesít (és felsőbbrendűségéből eredő jogát gyakorolja), ha gondoskodik róla, eteti, oktatja, ruházza, fedelet ad a feje fölé. És állították mindezt annak a fe­kete Afrikának a fiairól, ahol még az európai reneszánsz előtt, még Amerika felfedezése előtt hatalmas birodalmak éltek fejlett államéletet magas kultúrával, kifinomult művé­szetekkel, sokfelé ágazó, magas fokú tudományokkal... Ghana és Szong­­haj, az ősi műveltség híres-neves középpontjával, Timbuktuval, amely­nek királyai udvarukban sohasem nélkülözhették a legkülönbözőbb tu­dományokban jártas és nagy tudású bölcseket. .. A fekete ember az első pillanattól fogva sohasem nyugodott bele sor-Valamivel több mint száz évvel ezelőtt alakult meg a néger lakosság réme, a Ku-Klux-Klan — „önvédelemből”. Az eddig előírásos fehér csuklyáikat most, reneszánszukat hirdetve, színesekre cserélték föl. Sőt, módosították szabályzatukat is: újabban nőket ts felvesznek ...

Next

/
Thumbnails
Contents