Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-01-17 / 3. szám

Újsághír: A BÉKE VILÄGTANÄGS FELHÍVTA AZ EMBERISÉGET, HOGY AZ 1978-AS ÉVBEN AKTIVIZÁLJA A NEUTRONBOMBA ELLENI HARCOT RENDEZVÉNYEKKEL, ALÁÍRÁSOK GYŰJTÉSÉVEL, TÜNTETÉSEKKEL. ROMESH CHANDRA, A BÉKE VILÁGTANÁCS ELNÖKE SAJTÓÉRTEKEZLETEN HELSINKIBEN NYOMATÉKOSAN KIJELENTETTE: „Ml MINDENT MEGTESZÜNK, AMI ERŐNKBŐL TELIK, HOGY 1978-BAN ELÉRJÜK A NEUTRONBOMBA BETILTÁSÁT, S HOGY DÖNTŐ LÉPÉSSEL ELŐBBRE VIGYÜK AZ ALTALANOS LESZERELÉS ÜGYÉT."

(„Tíz, tiszta víz, ha nem tiszta, vidd vissza, a kiscica megissza.") Tavaly nyáron első ízben hallva-olvasva a neutronbomba — egy újabb nukleáris tömegpusztító fegyver — „tisztaságáról", „humánus" voltáról, valamilyen iszonyú rettegés, félelem, kisemberi védtelenség és kiszolgáltatottság iszonyú döbbeneté ezt, a tudat ♦ mélyén elraktározódott, s érett fejjel már logikusan elfeledett gyermekversikét dobta bennem

felszínre, s a primitiv mondóka-ütem mintha áramütésként érne, ha csak a nevét hallom.

Furcsa bevezető, belátom, teljességgel távol áll bárminő tudósítói, hírmagyarázói, cikkírói, ha tetszik, külpolitikai ismertetési tárgyilagosságtól. De aki átélt egy világháborút, akárha „kiscsikó" korában, lehet-e, s mindenkor, tárgyilagos?! A neutronbomba nem „tiszta“ (lehet-e, szabad-e ezzel a jelzővel fegyvert illetni?!), mert elpusztítja az élőlényt, — akár ember, akár kiscica . . . Hát „nem tiszta, vidd vissza . . ."

AZ ATOMFEGYVEREK HARMADIK GENERÁCIÓJA

A katonai zsargonban így emlegetik a neutronbombát. Kezdettől fogva így szóltak róla, s nem mulasztották el sohasem hozzátenni, hogy a legártatlanabb, mert „kizárólagosan adott célpontra irányítható, mivel hatósugara egészen jelentéktelen". A NATO haditervezöi szerint tehát alkalmas arra, hogy a nyugatnémet Bundesweehrt pontosan ezzel a fegyverrel felszereljék. De bármilyen tetszetős ez a szöveg, a lóláb mégis kilóg, és a bonni kormánykörök (sőt

NEM

„TISZTA!"

LÁNG ÉVA

a nyugatnémet militarizmus hívei is) egy kissé mérgesek lettek . . . hiszen Nyugat-Németország tulajdonképpen Európa puskaporos hordója.

A „harmadik generáció" kifejlesztése két évtizedbe — húsz évbe került. A kutatás, a létrehozás célja a következő volt: aránylag magas fokú, erős neutronsugárzás kis, csekély erősségű robbanással (mellett) és szűk hatósugarú radioaktivitással. Ezt a célt tartva szem előtt, a tudósoknak, kutatóknak a hidrogénbomba elvéből kellett kiindulniuk, de azzal, hogy a méreteket csökkenteni, miniatürizálni kell. A neutronok, elektromosan semleges elementáris részecskék, akkor szabadulnak fel, ha a hidrogénbombában a hidrogén két nehéz atomja (deuterium és tritium) egy hélium atommá egyesül. Ha az egyesülés folyamatát sikerül fenntartani a bombában s ezt valószínűleg a bomba különleges burkával érik el, amely visszaveri a neutronokat mégpedig néhány

milliomod másodpercnél hosszabb ideig, akkor felfokozódik a neutronok kicsapódása, amelyek közben óriási felszabadult energiát jelentenek, s mint sugárzásrészecskék, minden irányba terjednek.

Ezek a „gyors neutronok". A halálos sugárzás.

Áthatolnak ruházaton, téglafalon, páncéllemezen, acélsisakon, mindenen. mint porszemcsék a dróthálóból font kerítésen.

ÉS SZILARD HALMAZALLAPOTUNK CSEPPFOLYÓSSÁ VALIK . . .

Az emberi testben, a Mater Natura alkotta legcsodálatosabb szerkezetben, e szubatomáris lövedékek hatása mindennél borzalmasabb, pusztító bomlást okoz. Benne a „gyors neutronok" felszabadult óriási energiájukat átadják a test sejtjeiben megkötött hidrogén atommagjainak, s ezzel halálos csapárt mérnek a sejtekre. A megtámadott atommagok (a protonok) aztán elpusztítják a sejtet, mégpedig úgy, hogy felbontják a sejt alkotó vegyületeinek molekuláit. Ezt a folyamatot Robert Gerwin, müncheni tudós így irta le: „Mintha a sejtek milliárdnyi, rendkívül hatékony sav-injekciót kapnának." Vagy mint ahogy az amerikai laboratóriumokban mondogatják, az ember a szó szoros értelmében cseppfolyóssá válik.

(Az lenne a „humánus", hogy s cseppfolyós halmazállapotunk tulajdonképpen már nem nevezhető „embernek" többé?)

Mi a „rém"?

A rém roentgen equivalent man a sugárzás viszonylagos biológiai hatékonyságának rövidítése.

8000 rém hatására azt a sugáradagot kapja az ember a robbanás középpontjától számított 800 méteres körzetben, ha a lövedék 130 méteres magasságban robban „a test,

a szervezet csaknem azonnal elveszíti működési képességét" (lám, a katonai zsargon milyen nyakatekerten fejezi ki a tényt: elpusztul . . .). De már 700 1000 rém súlyos egészségkárosodást okoz az első három vagy négy órában. A tünetek: fáradtság, emésztési zavarok, étvágytalanság, láz. Ennél az adagnál a további tünetek néhány nap vagy hét múlva jelentkeznek: hajhullás, erős vérzékenység, légcsövi ödéma és gyulladás, végül delirium, eszmé-