Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-04-06 / 14. szám
LEVELEK TUDÓSÍTÁSOK Szerkesztőségi postánkban gyakorta találkozunk olyan levelekkel, tudósításokkal, amelyek arról tanúskodnak, hogy asszonyaink, lányaink az elmúlt hetekben, hónapokban is hasznos kedvteléseknek hódoltak. A nőszövetség alapszervezetei sem tétlenkednek, munkájukat a februári győzelem évfordulós esztendejében becsülettel végzik. l^őzőtanfolyamon vett részt a Г nyényei (Nenince) nőszervezet 35 tagja. A hidegtálak készítésének módját sajátították el. A sikeres tanfolyamot hidegtál-kiállítással és árusítással kapcsolták egybe. Egy hétig tartó tollfosztást is szerveztek. A megfosztott tollat nevelőintézeteknek és kórházaknak ajándékozták. A művelődési ház klubhelyiségében a harminc asszony szívesen dolgozott, mert tudta, hogy hasznos munkát végez, és ezzel örömöt szerez másoknak is — Írja levelében MITACZ KÁROLYNE. Mint jó pedagógus tanítványai eredményének, úgy örülök én is a sikeres varrótanfolyamnak — mondta Moravcsik Ilona, aki Párkánynánán (Stúrovo-Nána) húsz nőt ismertetett meg a szabás-varrás alapszabályaival. Munkája eredményességét bizonyítja, hogy a tanítványok saját készítésű ruháikat mutatták be a záróünnepség divatbemutatóján. Nánán első alkalommal szervezett varrótanfolyamot a párkányi művelődési otthon. Ezt megelőzően Szálkán (Salka) és Kiskeszin (Maié Kosihy) végzett sikeres munkát a varrni vágyó asszonyokkal Ilike. Tizenegy éve varrónő a párkányi divatszalonban, érti a szakma csínjátbínját. A nánai asszonyok annyira elégedettek voltak a varrótanfolyammal, hogy azóta új jelentkezőkkel indult meg a tanítás. Moravcsik Ilona most is szívesen adja tovább tudását, a szakma fortélyait — tudósít DANIEL ERZSÉBET. Mens sana in corpore sano — Ép testben ép lélek — tartja a latin mondás. Ennek jegyében végeznek hetente testedzést a komáromi (Komárno) asszonyok. A mintegy negyventagú csoport vezetője Vreéiéová Margita, a vendéglátóipari vállalat dolgozója. A sporttal még 1964-ben jegyezte el magát, az érsekújvári (Nővé Zámky) Sokol egyesületben kezdett tornászni. Komáromban 1972-től a testnevelést kedvelő asszonyok irányítója. Csoportja tagjai háziasszonyok, egészségügyi dolgozók, pedagógusok, színészfeleségek és hivatalnoknők. Sportgyakorlataikat a kecses mozgás és jó erőnlét megtartása érdekében végzik. Eddig elért legszebb eredményük, hogy 1975-ben eljutottak az országos Spartakiádra Prágába. A csoport tagjai járásuk tömegspsrtmozgalmának fejlesztésében tevékenyen vesznek részt Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a komáromi sportstadion építéséhez társadalmi munkával járulnak hozzá. így lehetőségük nyílik arra, hogy több nőt megnyerjenek a mozgalomnak, és jobb körülmények között tornászhassanak, mint a Komensky utcai iskolában, ahol eddig végezték gyakorlataikat — írja HOLCZER LÁSZLÓ. Abajcsi (Bajé) nőszervezet munkájáról küldött beszámolót PSENÄK JÓZSEF. Az évzáró taggyűlésen Jeiábková Anna elnök értékelte a tagság elmúlt évi eredményeit. Megállapította, hogy a szervezet kötelezettségvállalásai értelmében mind a mezőgazdasági munkákból, mind a faluszépítési akcióból kivette a részét. A múlt évben 700 órát dolgoztak le társadalmi munkában. Ezzel kiérdemelték a HNB elnökének és az Állami Gazdaság igazgatójának elismerését. A sikeren felbuzdulva a februári győzelem tiszteletére is értékes felajánlást tettek. Vállalták, hogy a községfejlesztési akcióban 1000 órát dolgoznak le térítésmentesen, ezenkívül egész évben gondozni fogják a közlekedési játszóteret. Л _ Állami Gazdaság majorának régi raktáraiból új üzemrészleg alakult Párkánynánán — írja levelében HAJTMANN KORNÉLIA. A szociális helyiségekkel ellátott üzemben egyelőre tizenhat nő dolgozik a köszörülőgépek mellett, azonban további munkaerők jelentkezését várják. A vízcsapalkatrészeket gyártó asszonyok napi teljesítménye a terv szerint 187 darab. Ebből már most, a begyakorlás! időszakban 120—150 darabot készítenek naponta. A myjavai vállalat fióküzemében rendszeresen ellenőrzik a kész darabok minőségét. Madleűáková Katarina elmondta, hogy elégedettek a nánai asszonyok munkájával, ók pedig hálásak, hogy helyben, minden beutazási problémától és költségtől mentesülve vállalhattak munkát. Szlávik Anna vezetésével jól működik a 180 tagú udvardi (Dvory nad Zitavou) nőszervezet. A tavalyi kézimunka- és virágkiállítás valamint egy író-olvasó találkozó sikerén felbuzdulva az új évre nagyobb feladatokat tűzték ki. Д —, Érsekújvári (Nővé Zámky) i»* Jednota Fogyasztási Szövetkezettel karöltve rendezik meg a Kis családi iskolát a mezőgazdasági szaktanintézet tanulói számára. A februári győzelem 30. évfordulójának jegyében 600 órát dolgoztak környezetük szépítésében, 300 órát pedig a bölcsőde építésén. Február jelentősége címmel előadást készítettek a helyi hangosbeszélőbe. A könyvhónapban könyvkiállítást, író-olvasó találkozót és világnézeti előadásokat tartottak. Autóbuszkirándulást is terveznek az NDK-ba, amelyen a legtevékenyebb tagok vesznek részt. Ezek közé tartozik Vadkerti Ilona. Margita Pristasová, Gádor Apollónia és Dikany Anna. Sikereiknek titka, hogy rendszeresen együttműködnek a helyi nemzeti bizottsággal és a nőszövetség járási bizottságával, — írja PLAVEC PÁL. Összeállította: Z. Horváth E. Ш (^7 — Hívd ide M. É.-t! — Utasítja a főművezető a fonoda művezetőjét. — Mit képzel? A faliújságra kifüggesztett képet csak úgy le lehet tépni!? — Néhány perc múlva bizonytalan kopogtatás hallatszik. Törékeny, húsz év körüli lány áll az ajtóban. — Jöjjön csak! Mondja, maga azt hiszi, hogy itt mindent lehet!? A felügyelete aló tartozó gépsorok között a járda tele volt szeméttel, ezért fényképezték le, ezért került a szégyentáblára. Igazságtalanság. Senki sem kérdezte meg, hogy került oda a szemét. Tehetek én róla, hogy a tisztító csoport eldobálta? — Ez lényegtelen, a maga részlege volt a legpiszkosabb. — Arra nem érek rá, hogy mások után takarítsak. Igazságtalannak érzem ... Ezt nem maga dönti el. Mi lesz itt, ha mindenki önkényeskedni kezd. — A párbeszéd ezen a ponton félbeszakadt. M. É. sírni kezd ... — Ne sírjon! Valahogyan rendet kell tartani. Mit szól az igazgató, ha lejön? Mit tehetek én? Maguktól követelem meg a rendet. Nincs kifogásom a munkája ellen, jól dolgozik, dehát a rend is fontos... A képet azért nem kellett volna letépni... Visszamehet dolgozni. — Alighogy a távozó fonónő után bezárul az ajtó ismét elkezdi: — Hát így vagyunk. Csak így lehet őket nevelni, a prémium-levonás már hatástalan. Maga mit szól ehhez? — Fordul felém. Hallgatok, főleg a félórával ezelőtt történt esetre gondolva teszem ezt. A csomagolóban jártam: A vastag falak felfogják a gyorsjáratú szövőszékek fültépő kattogását. Tompra morajlás hollik. A viszonylag csendes csarnokban lányok, asszonyok osztályozzák, mérlegelik, majd csomagolják a felcsévélt gyapotfonolat. Néhány anyagmozgató férfi is ácsorog a csarnokban. — De jó nektek, asszonyok, a fene a.. . — Mondja egyikük az éppen ebédelő munkósnőknek. A mondat végét nem lehet idézni. — Hagyjon nekünk békét! Megint teleitta magát és jár a szája. — Csattan a válasz. — Jól van no. Csak csendesen. Ne kiabáljatok! Csak jókedvem van. — A nevetésével együtt sörszag is árad a szájából. — Ezen már nem lehet segíteni. Javíthatatlan ember. — Védekezik a művezető. — ö nem kerül a szégyentáblára? Ki lesz a felelős, ha baleset éri? — Hallgatás a válasz. Eszembe jut: Csakugyan „valahogyan" nevelni kellene őket, de nemcsak a munkahelyet rendetlenül hagyó fonónőt. A félrefordulás, a vállrándítás nem a legjobb módszer. Az emberek? Amikor idejöttem sok mindent másképp képzeltem el. Köztudott, hogy a Lévai (Levice) Gyapotfeldolgozó üzem tipikus mezőgazdasági területen épült. Hétéves fennállása óta aligha születhetett itt hagyomány. A textilipart olyan műszaki szinten telepítették ide, amelyet munkaszervezéssel, ésszerűsítéssel nem nagyon lehet fejleszteni. A legmodernebb automata gépekkel dolgozunk. Egyetlen tartalék az emberek, a munkások öntu-A szerző felvételei 1. Az itt gyárt elnyerik 2. Az ember é tos 3. A munka ul 4. Magatartás
