Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-02-28 / 9. szám
|р»»ч warn v ^ ^ / 1. Hatala Mária: „... nem tudom, mikor szólhatok. " 2. Sípos Margit: __ jogom van beleszólni. . 3. Dusza Bálint: „. . . ajánlott levélben beszélgettem az igazgatóval. . .“ 4. Igaz emberségű ősök, személyesen tisztelt elődök munkáját nem lehet, nem szabad félbehagyni. a vőlegény pedig a ház asszonyát. A háziak megköszönik az „esküvői menetnek“, hogy betértek hozzájuk, a hentes hosszú késére szalonnát, sonkát tűznek, a tojásszedőnek tojást, a perselyesnek pénzt adnak. Miközben a lakodalmi menet benn tartózkodik a zenészekkel együtt a házban, a kíváncsiskodók elől, akiket a dőrék mulattatnak a kapuban alabárdosok zárják el az utat. A „szimki“ nagy batyujával kergeti, üti, hajigálja a túl közel merészkedő gyereksereget. Kedvencei a fiatal lányok, akiket a falu utcáin kerget, akit utolér szalmával kitömött batyujával hátba dögönyöz. Az ördögök korbáccsal kergetik szét a bámészkodó és az esküvői menetet kísérgető gyerekhadat, a medve pedig egy-egy menyecskét megragadva táncra perdül vele. Egyes „bolondok“ a gyerekeket a bolondok szánjához cipelik, feldobják a csúsztatóra, onnan fejjel lefelé lecsúsztatják. A meszelősök össze-vissza szaladgálnak és jelképesen mindenkit bemeszelnek. Ha valamelyik ház lakói fukarnak, vagy barátságtalannak bizonyulnak, vagy nem engedik be a dörejárókat a házba, büntetésül a drótos beszögeli a melléképületek faajtóit, vagy lyukas edényeket, konzervdobozokat szögei a faépületek ajtajára. Egykét dóré besettenkedik a tyúkólba, ellopja a tojást, vagy a szárnyast, s ha a dőréket a háziak nagyon magukra hargítják, minden tárgyat ellopnak, amelyekhez hozzáférnek. A lopott holmit aztán pénzért lehet kiváltani. Ha a faluban a farsang folyamán nem tartottak lakodalmat, vénlánynak öltözött szereplők húzzák végig a terméketlenséget jelképező csököt a falu utcáin. A vénlányokat az ördögök korbáccsal noszogatják a csökhúzásra, néha meg is kergetik őket. A dőrejárás után ezeket a facsököket a falu legöre-Gyökeres György és a szerző felvételei gebb vénlányának háza elé vonszolják, eltorlaszolják vele a kaput. A falu bejárása uán a lakodalmi menet visszatér a kocsma elé. Itt az egyik ördög meggyújtja a telet jelképező szalmakunyhót, a benne levő ember ügyesen kibújik alóla, az óvatlan megfigyelőnek azonban úgy tűnik, mintha bennégne. Először az ördögök ugorják át a tüzet, majd a vénlányokat kényszerítik, hogy ők is ugorják át. Ezután az őrök megölik a természetet jelképező „szimkit“. Beviszik a kocsmába, egy asztalon kiterítik, mintha megbánnák a tettüket, élesztgetni kezdik, miközben a dőrék siratják. A „szimki“ csodálatos módon feltámad, és táncra perdül a menyasszonnyal, ezzel megkezdődik a mulatozás. A házaknál beszedett sonkából, szalonnából, tojásból lakomát készítenek a dőrejárók számára, ami előjátéka az este kezdődő nagy táncmulatságnak. OZOGÁNY ERNŐ
