Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-02-14 / 7. szám
Házasság, család - VII. „Tanácstalan édesanya" jeligéjű olvasónk kérdezi levelében, hogy hány különórára járathatja gyermekét, tanuljon-e már most, nyolcéves korában több idegen nyelvet? A nyelvtanulást illetően ma a szakemberek véleménye sokszor eltérő. Tény azonban, hogy túlterhelni a kisgyereket rendkívül káros. Szakvélemény helyett közöljük az alábbi írást. Kis Mezzofantikat mutogatnak nekem boldog szülök. Az egyik fiúcska magyarul köszön, az asztalnál angolul cseveg, a másik a magyaron kivül a franciát és az olaszt is töri. Szomorúan bámulom a kis nyelvtehetségeket. Egyetlen nyelven se tudnak, de kettőn gagyognak, hármon-négyen hebegnek. A kísérlet, azt hiszem, veszedelmes. Ez a korszak - az első hét év - az, mikor a gyermek szemlélődik, érzékei útján egy életre való benyomást gyújt, játékos boldogsággal árnyalja az ítéleteit. Kapjunk ki egy szót a sok közül, például ezt: gyenge. Aki anyanyelve teljes birtokában nő fel, az ezt a tulajdonságot összefogó, tág megkülönböztetést csakhamar szegényesnek érzi, s kis festéktálcájáról minden esetben új szint keres. Az erőtlen karó gyenge, a tavaszi levél azonban már zsenge, a könynyű ruhácska vagy a szellő lenge, a tengő fa csenevész, a düledező, régi ház rozoga, az üvegpohár törékeny, a beteges gyermek vézna vagy satnya vagy mazna, a tévedő ember gyarló, az erénytelen táplálék silány vagy hitvány vagy gyatra stb. Az azonban, aki már kiskorában tudja, hogy a gyenge schwach is, meg faible is, meg weak meg debole is, könnyen lemond a fáradságos, izgató keresésről. Őneki minden gyenge. Beéri azokkal a szókkal, melyeket tud, nem kutatja a rokon kifejezések finomságát. Csak bizonyos mennyiségű szót fogad magába az emberi agyvelő, a többit, mint terhet, kilöki. Az ilyen gyermek könnyen kielégül, ítélete felületes, kifejezése pongyola, idétlen, szava ízetlen, üres, kedélytelen. Mind a nyelvérzéke, mind a gondolkozása elsorvad. Szavakban gondolkozunk, s nemcsak a gondolkozás hat vissza a nyelvre, hanem a nyelvtudás is visszahat a gondolkozásra. A gagyogó csoda gondolkozását idő előtt megnyomorították, szellemi vakarcsot formáltak belőle. Goethe azt írja, hogy aki nem ismer idegen nyelveket, az az anyanyelvét sem ismeri. Ez igaz. Csak tükörből pillanthatjuk meg tulajdon arcunkat, s akkor tudjuk meg, kik vagyunk, ha látjuk, miben különbözünk másoktól. De aki már az anyanyelvét sem ismeri, az ember sem lehet. Ha valaki hottentottának akarja nevelni gyermekét, az nevelje hottentottának. De nem kapkodhat jobbra és balra, mert akkor fiából még hottentotta sem lesz, nemhogy világpolgár. Az ősi rendet nem lehet kijátszani. Az megköveteli, hogy annak idején lefizessük az idegen nyelvekért járó leckepénzt, s véres verejtékkel bújjuk a nyelvtanokat, mikor már nem hajlékony képességünkkel, de nyílt értelmünkkel megtanulhatjuk a többi nyelvet is, tökéletesen ismert anyanyelvűnk alapján. A természet csak egyetlen édesanyát adott nekünk, csak egyetlen édes anyanyelvet. Kosztolányi Dezső: Gondolatok a nyelvről Ha valamelyik szülő önként nem teljesíti eltartási kötelezettségét és nem járul hozzá gyermekei eltartásához, akkor az érdekelt szülő indítványa alapján a bíróság határozza meg, hogy milyen összeggel kell gyermekei eltartásához hozzájárulnia. A tartásdíj összegének megállapításánál tekintetbe kell venni, hogy melyik szülő és milyen mértékben gondoskodik személyesen a gyermekekről. Ha a szülők közös háztartásban élnek, akkor tekintetbe kell venni a közös háztartásról való gondoskodást is. Ezek a szempontok különösen azoknak az anyáknak érdekét szolgálják, akik gyermekükről való gondoskodás miatt nem lehetnek munkaviszonyban vagy még a közös háztartást is ellátják. Ha a szülők nem élnek közös háztartásban, akkor a bíróság bármelyikük indítványára, de hivatalból is dönthet arról, hogy a kiskorú gyermeket melyik szülő gondjaira és nevelésére bízza és milyen tartásdíj fizetésére kötelezi a másik szülőt. Nagykorú gyermekek tartásdíját azonban a bíróság mindig csak a jogosult indítványára állapítja meg. A közös háztartásban élő gyermekek tehetségük és képességeik szerint kötelesek szüleiknek segíteni, és ha saját keresetük van, a közös családi kiadásokhoz hozzájárulni. Azok a gyermekek, akik már saját maguk eltartásáról gondoskodni tudnak, kötelesek az erre rászoruló szüleiknek tisztességes ellátást biztosítani. Ezt a gyártási kötelezettségét mindegyik gyermek olyan arányban teljesíti, amely a többivel való összehasonlításban képességeinek és lehetőségeinek megfelel. A tartásdíj összegének megállapításakor tekintetbe kell venni a jogosult személy indokolt szükségleteit, valamint a kötelezett személy képességeit és lehetőségeit. A jogosult személy szükségleteit életkora, neme, egészségi állapota, képességei szerint kell megítélni. A kötelezett személynél pedig a kereseti viszonyain kívül a személyi, vagyoni és családi körülményei is döntők, például az is, hogy más személyekkel szemben is van eltartási kötelezettsége. A bíróság a tartásdíj megállapításakor tekintetbe veheti a kötelezett személy jobb kereseti lehetőségeit akkor is, ha az fontos ok nélkül állást változtat, vagy eddigi jobban jövedelmező állását indokolatlanul elhagyja, vagy valamilyen vagyoni előnyről lemond. Ilyen esetekben a bíróság olyan tartásdíjat állapíthat meg, amely az indokolatlanul elhagyott munkahely jobb kereseti viszonyainak, az illető személy képzettségének, képességeinek és lehetőségeinek megfelel, még ha a valóságban kisebb is a keresete. A pénzben fizetendő tartásdíjat rendszeresen, havi részletekben előre kell fizetni. A tartásdíjra való jogigény nem évül el, erről előre nem lehet lemondani. Tehát bármikor lehet bíróságilag érvényesíteni, ha a törvényes feltételei fennállnak. Nagykorúak részére a tartásdíjat csak a bírósági érvényesítés napjától lehet megítélni. Kiskorú gyermekek tartósdíját azonban a bírósági érvényesítés napját megelőző időre is, de legfeljebb három évre visszamenőleg lehet megítélni. Ha a körülmények megváltoznak, akkor a -bíróság indítvány nélkül is megváltoztathatja a kiskorú gyermekek tartásdíjáról szóló megállapodásokat ác hírAcnni rlnntócolrot Dr. BERTHA GÉZA EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN Sok helyütt a közhiedelem még ma is tévesen jellegzetesen női bajnak tartja a meddőséget. Mikor tekinthető egy házasság meddőnek? A tudomány mai állása szerint akkor, ha legalább kétévi házasélet után, bárminemű fogamzásgátlás kizárásával az asszony nem esik teherbe. A meddőség azonban nemcsak a nő hibája lehet, éppen úgy okozhatja a férfi terméketlensége; de lehet kettejük közös fogyotékosságának összegeződése is. Ugyanis előfordulhat, hogy a terméketlen házaspár elválik, s új házasságukban mindketten termékenynek bizonyulnak. Ma a női meddőségnek nem kevesebb, mint húszféle okát ismeri az orvostudomány, de valószínű, hogy számos más, még fel nem fedezett oka is lehet. A nő meddőségének leggyakoribb okai közé sorolható az anyaméh hibás helyzete, a méh hurutja, amelynek kísérőjelensége a folyás, továbbá különböző polipok ás daganatok. Hasonlóképpen meddőséget okozhat a petevezeték idült gyulladásos állapota. Mindezeken gyógy-10 szeres, illetve hormonális kezeléssel, kisebb-nagyobb műtéttel segíteni lehet. Aránylag ritka rendellenesség, hogy valamelyik petefészek nem termel petesejtet. Viszont sokkal gyakoribb, hogy a termelt petesejt nem teljes értékű, vagyis nincs ereje ahhoz, hogy elhagyja a petefészket. Ezen a fajta meddőségen lehet segíteni a petefészek tevékenységét erősítő szerekkel, hormonokkal, vitaminokkal, fürdőkkel. A női nemi szerveken kívüli hibák is okozhatnak meddőséget, fgy például a hormonrendszer hiányos működése; ha a petefészek terméketlen, ez legtöbbször nem a petefészek hibája, hanem az agyfüggeléké, mert ennek a hormonja serkenti a nemi szervek működését. Ebbe a csoportba tartozik az a meddőséget okozó tünet, amikor a nő szervezete túl sok spermiumellenes anyagot termel, s emiatt nem termékenyülhet meg. Esetenként a meddőség oka lehet a petesejt és a spermium összeférhetetlensége, noha mindketten tökéletesen egészségesek, s más pórkapcsolatban nemző- illetve fogamzóképesek lehetnek. Utoljára, de nem utolsósorban említjük meg, mégpedig hangsúlyozottan, bogy gyógyíthatatlan meddőséget okozhat a terhesség, különösen az első terhesség művi megszakítása is. (folytatjuk)
