Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1977-01-03 / 1. szám
5 4 helyekben, mesteremberektől, szolgáltatási üzemekben: „Ekkor és ekkor meglesz ...“ És nincs meg. A második terminusra sem. A harmadikra (vagy a negyedikre, többedikre), amikor a kijavított holmit átvesszük, megesik, hogy még hálánkra is számítanak. Borítékban. Csak egy pecsét kell. Vagy aláírás. Vagy kimutatás. És mint a mesében, hét nap hét ajtón kell benyitni. Esetleg még többön. Idő, idő, idő Ajtó. Ami mögött feltétlenül el kell intéznünk valamit, ügyet, bevásárlást stb. Esetleg orvosi rendelő. Az ajtón cédula: Gyűlésen vagyunk. De lehet más is: Egy óra múlva itt vagyok. Például. És az emott, s az eredmény amit nyerünk a vámon, elvesztjük a réven. A dolgozó nő, megegyező statisztikai adatok szerint, naponta minimum 1, maximum 6,5 órát tölt el házi munkával. Érdemes megjegyezni: ha csak a középarányost veszszük, akkor is több, mint az az idő, amit a dolgozó nő gyermekére fordíthatl) Vagy lássunk egy másik statisztikát: egy hét mint tudjuk 168 órából áll. Ebből munkaidő heti 44 óra alvás kb " 50 “ út a munkahelyre (plusz étkezés, tisztálkodás stb.) “ 26 “ háztartási munka “ 20 “ pihenés, szórakozás stb. ' 28 ‘ ÍZ IDŐNKET... berek várnak, a nyugdíjasok türelemmel, a diákok cinkosan összemosolyogva. Akik a munkából kérték el magukat, idegesen. És oda a délelőtt. A nő hagyományos szerepe — a háztartásvezetés — a tudományostechnikai forradalom korának kezdetén sem lett kisebb és alig valamivel könnyebb, mint volt a múltban. A háztartási gépek csak fizikailag könnyítik meg a munkát, időben nem sokat takaríthatunk meg velük. A kész- és félkész ételek 'használata hiába rövidíti le a vacsorafőzés idejét, ha értük félórát is sorba kell állni, ha a szomszéd faluba kell értük menni, ha a rossz áruellátás miatt csak a hivatásos háziasszonyoknak jut belőlük, akik a reggeli órákban megvehetik. Hiába módosítja az üzem a dolgozó nők munkaidejét, ha a kereskedelem ezt nem veszi figyelembe, s a környék élelmiszer-, hús- stb. boltjai éppen akkor zárnak, amikor a nők kirajzanak a gyárból. Fél óra „üresjárat“ itt, egy óra Nos, az imént felvázolt mindennapos helyzetek, s egyáltalán minden fölösleges időveszteség ebből a drága, az egészség és a nyugodt családi élet szempontjából végtelenül fontos 28 órából kerül kil Az elveszett idő nyomában járva léptem nyomon olyan jelenségekbe botlunk, mint a rossz munkaszervezés, az át nem gondolt, rugalmatlan áruellátás, a boltok, szolgáltatási üzemek merev nyitva tartási ideje, az alacsony és sem választékukban, sem területi elosztásukban nem kielégítő szolgáltatások, a bürokrácia, a korrupció. A tények és jelenségek mögött mindig emberek állnak, akik, sajnos, nem úgy gazdálkodnak a mások idejével, mint a magukéval. Erről jut eszembe: mi hogyan gazdálkodunk az időnkkel? Nem lopjuk-e meg saját magunkat is? De erről majd a legközelebb ... LANG ÉVA
