Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1977-12-20 / 51-52. szám
útonálló rablólovagok visszahúzódtak a kalandregények lapjaira, a tengeri kalózok csillaga is leáldozott, és megjelentek helyettük a légi kalózok. És éppen úgy nem riadnak vissza az emberöléstől, mint hírhedt elődeik ... A repülőgép-eltérítések történetének első halálos áldozata egy fiatal lány volt — 1970- ben az Aeroflot szovjet légitársaság légikisasszonya, Nagyezsda Krucsenkova egymaga szállt szembe két felfegyverzett banditával, akik hatalmukba kerítették a gépet. Saját testével védte a pilótafülke ajtaját, úgy érte a halálos lövés. A banditák Törökországba irányították a gépet. A szovjet légikisasszony tragikus halála után nemzetközi egyezményt írtak alá 1970. december 16-án Hágában, a polgári utasszállító légi közlekedés biztonsága érdedben. Az egyezmény egyebek között kimondja az elvet, hogy az a személy, aki jogtamnul birtokába vesz utasszállító repülőgépet, veszélyeztetve az utasok és koordinátákat. Két perc múlva ismét jelentkeztek, de a jelzésük hirtelen félbeszakadt, s többé nem lehetett velük felvenni a kapcsolatot. Többszöri sikertelen kísérlet után Karlovy Vary a szomszédos államoktól is segítséget kérve, megkezdte az L—410 OK—ADN felkutatását. 17,10 perckor a Majnafrankfurt— Prága légivonal területi irányító központja jelentette, hogy a keresett gép 16,40-kor leszállt Weiden repülőterén. És 45 perc múlva érkezett a hír: a kapitány halott, a másodpilóta megsérült, a két bandita megkísérelte a szökést, de elfogták őket és letartóztatták. Ezt a gépeltérítést tíztagú, előre jól felkészült, szervezett banda követte el. Valamenynyiüknek, a hét férfinak és a három nőnek életkora 18—25 év — forró volt Prágában a lába alatt a talaj. Többen büntetett előéletűek voltak, néhányukra büntetőbírósági tárgyalás várt. A felbújtó — és egyben Micica kapitány valószínű gyilkosa — nyilvánvalóan Lubos Adamica volt, aki 1969-ben egyszer már disszidált, megjárta az NSZK-t és Amerikát. Alig fél év múlva, közvetlenül bünperük tárgyalása előtt Adamica fölakasztotta magát a minden repülőterén. (Mellesleg a nyugatnémet — Lufthansa vezetősége pilótáinak megtiltotta a sztrájkot...). És a légitársaságok világszerte többrendbeli új biztonsági rendszabályt vezettek be a polgári légi közlekedésben. 1972. december 7. — Mindez nem riasztott vissza hazai földön egy újabb — és mindenre elszánt — csoportot a légi úton való disszidálástól. A Karlovy Vary—Prága vonal egyik gépét akarták volna eltéríteni, de sikerült megakadályozni. A töltött pisztolyokkal felfegyverzett bandavezért, Peter Havelkát a repülőgépen tetten érve fogták el. Büntetése: kilencévi börtön. Hogyan büntetik hazánkban a légi kalózokat? Csehszlovákia az aláírt hágai és montreali egyezmény értelmében a 45/1973. sz. törvényrendelettel egészítette ki a polgári büntető törvénykönyvet, amely kimondja, hogy büntetendő minden olyan cselekmény, amellyel előre megfontolt szándékkal veszélyeztetik a légi közlekedés biztonságát, és büntetendő minden olyan személy, aki utasszállító légi közlekedési eszköz fedélzetén a gép hatalmába kerítése céljából más személy 1. LercH és Dolezal 2. Nagyezsda Kurcsenkova 3. A Baader-Meinhof német terrorista csoport által elrabolt gép a ciprusi légikikötőben 4. Kisszerű bűnözök, naplopók ... ... és a gyilkos: Adamica, alsó sorban balról a második LEVEGŐ KALÓZAI a személyzet életét, tekintet nélkül cselekedetének indítóokára, bűnözőnek tekintendő és törvény elé kell állítani. Ezt a hágai egyezményt egy év múlva, 1971 szeptemberében Montrealban újabb egyezménnyel megerősítették és kibővítették. 1972. április 18. Két fiatalember, Karel Dolezal és Antonin Lerch csehszlovák gépet térítenek el, így disszidálnak Nyugat-Németországba. Habár a csehszlovák hatóságok kérték kiadatásukat, nyugatnémet bíróság törvénykezett fölöttük: hétévi börtönbüntetést kaptak. Ez után a „nyitány“ után következett 1972. június 8. — Jan Micica pilóta tragikus halála. Az L—410 OK—ADN jelzésű csehszlovák gép ezen a napon 16 óra 01 perckor szállt föl a Marianske Lázné-i repülőtérről. Nyolc perccel a felszállás után Karlovy Varyban vették a gép jelzését, a legénység jelentette a cellájában. A nyugatnémet hatóságok egyébként ezeket a banditákat sem adták ki, jóllehet ai eset súlyosságára való tekintettel a csehszlovák külügyminisztérium huzamosabb ideig többször is követelte kiadásukat. A világ közvéleményét is megrendítette és felháborította az 52 éves Ján Micica kapitánynak, három gyermek édesapjának, volt partizánnak és a mauthauseni koncentrációs tábor egykori foglyának meggyilkolása. Az utasszállító pilóták nemzetközi föderációjának elnöke, Óla Forsberg követelte a Biztonsági Tanács azonnali összehívását, a kanadai utasszállító pilóták szövetsége bojkottot hirdetett minden olyan állam ellen, amely menedékjogot adna a légi kalózoknak; sok ország pilótái néhány órás sztrájkot tartottak, amelyhez a Csehszlovák Légitársaság dolgozói június 19-én délben, 11 órától 12 óráig tartó tiltakozó manifesztációjukkal csatlakoztak hazánk ellen erőszakot követ el, vagy erőszak alkalmazásával fenyeget. Úgyszintén büntetendő a fizikai megsemmisítéssel, testi sértéssel vagy nagy anyagi kár okozásával való fenyegetés. Büntetendő cselekmény továbbá visszaélni más személy (a pilóta) kiszolgáltatottságával, illetve védtelenségével. A büntetés 8-tól 15 évig terjedő szabadságvesztés, gyilkosság esetében 12—15 év vagy halálbüntetés és teljes vagyonelkobzás. Ugyanebben és a következő évben, 1973- ban a világ különböző részein erősen „fellendült" a légikalózkodás — a szigorú biztonsági intézkedések ellenére is. 1972. szeptember 15. — Három horvát usztasa bandita Göteborg és Stockholm között Malmöbe Térített el egy svéd gépet. Pisztolyaikkal, felhúzott ravasszal tartották sakkban a személyzetet és az utasokat, és rádióleadón 10
