Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1977-10-13 / 41. szám
összeállításunkat vetélkedőnk résztvevői: Both Adrienne, Komárom (Komárno), Csomó Arpádné, Tardoskedd (Tvrdosovce), Sziegl Mária, Csákány (Cakany) kérésére közöljük. 4 A Szovjetunió a Föld egyhatod részét foglalja el, területe 22 millió 400 000 négyzetkilométer. Halárainak hossza 60 000 kilométer. Lakosainak száma 258 millió 900 000. Az országban 126 nemzet és nemzetiség képviselői élnek. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége egységes, soknemzetiségű szövetségi állam, amely a nemzetek önrendelkezése és az egyenjogú Szovjet Szocialista Köztársaságok önkéntes egyesülése eredményeként jött létre. A Szovjetunió a világ 120 országával áll kulturális kapcsolatban. Az utóbbi fél évtized folyamán e kapcsolatok terjedelmüket tekintve másfélszeresére növekedtek, az utóbbi tíz esztendőre vonatkozóan két-két és félszeres a növekedés. A Szovjetunióban 864 600 orvos dolgozik ; a világon összesen 2 700 000 orvos van. A Szovjetunióban 1976-ban 10 000 lakosra 33,4 orvos jutott. Ez a mutató az NSZK-ban 22,4, az Egyesült Államokban 21,0, Olaszországban 18,4 volt. A könyvtárak számát és területi elosztását tekintve egyetlen ország sem hasonlítható a Szovjetunióhoz. 1976- ban 350 000 könyvtár működött az országban, s állományuk meghaladta a 4 milliárd 160 millió kötetet; tagjaik száma 200 millió volt. Az 1971—75-ös időszakban 11 milliárd könyv és folyóirat volt a könyvtárak kölcsönzési forgalma. A szovjet színházak száma 573, ebből 158 a gyermekszínház. Az előadásokat 1975-ben 117 millióan nézték meg. 1940-ben 84 millió látogatója volt a szovjet színházaknak. Októberi Forradalom hatvány nádik évfordulójának megünneplése és az új szovjel alkotmány elfogadása összefügg a kettő együtt összegezi a Szovjet, unió eddig megtett útját, és újabb évtizedekre kijelöli a fejlődés táv. latait. Az alkotmány tervezete felöleli társadalmunk életének minden oldalát, összefoglalja a Szovjetunió politikai, társadalmi és gazdasági tapasztalatait, és tükrözi azokat a mélyreható változásokat, amelyek a most érvényben levő alkotmány elfogadása óta eltelt negyven év alatt bekövetkeztek. Az új alkotmány min. den egyes cikkelye alapos, gondos szövegező munka eredménye. A tervezeten dolgozva szüntelenül szem előtt tartottuk, hogy annak fő iránya — mint Leonyid Brezsnyev megállópította — a szocialista demokrácia kiterjesztése és elmélyítése. Ennek kapcsán néhány szót szólnék magamról, mert úgy hiszem, az én sorsom is bizonyságul szolgálhat arra, milyen demokratikus alapokon épül fel az életünk. Egy Jvanovo közelében fekvő faluban születtem. Apám elesett a Nagy Honvédő Háborúban, árván nevelkedtem. Amikor kijártam az iskolát, egy textilgok önként egységes szövetségben egyesültek. Már azokban az években megmutatkozott az az irányzat, hogy a szovjet alkotmány rögzíti a társadalmi és gazdasági fejlődésben elért eredményeket, s irányt mutat a továbbhaladáshoz. A polgárháború következményeinek felszámolása után a Szovjetunió hozzálátott a békés építőmunkához. Rendkívül rövid idő alatt lezajlott a mezőgazdaság kollektivizálása, és megvalósult az iparosítás első szakasza. Rohamos ütemben fejlődött a szocialista kultúra, az új főiskolákon mérnökjelöltek tízezrei tanultak. Valóra vált a nemzetek egyenlősége és a nők egyenjogúsága, amit az első alkotmány kinyilvánított. Alapvető jelentőségű változások történtek, amelyek arról tanúskodtak, hogy a Szovjetunióban felépült a szocializmus. Ezeket a változásokat iktatta törvénybe a Szovjetunió 1936. december 5-én elfogadott új alkotmánya. Ez azt jelentette, hogy az ország történelmének úi szakaszába lépett. Negyven év telt el azóta. A szovjet gazdaság hatalmasat lépett előZOJA PUHOVA, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja Az alkotmányról gondolkodva gyárba mentem dolgozni, több mint húsz évig voltam szövőnő. Közben levelező hallgatóként tovább tanultam. Négy éve kineveztek gyárigazgatónak Ivanovóba. Földijeim még szövőnő koromban háromszor képviselőnek választottak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába, a legfőbb szovjet államhatalmi szervbe. Most pedig,« az ország sok ezer gyárigazgatójának egyikeként a Leonyid Brezsnyev vezette alkotmánybizottság tagja lettem. Lenin 1917-ben írt egy programjellegű müvet, amely Áprilisi tézisek címen került be a történelembe. „A dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól" szóló nyilatkozat, valamint a szovjethatalom első dekrétumai mellett ez szolgált az Oroszországi Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság alkotmányának alapjául. Ez az alkotmány, amelyet 1918. július 10-én fogadott el a szovjetek V. összoroszországi kongresszusa, törvénybe iktatta a proletárforradalom vívmányait, és azt az eltökéltségét, hogy véget vet az emberek gazdasági és politikai egyenlőtlenségének. „Aki nem dolgozik, ne is egyék!" — mondta ki ez az alkotmány. A világtörténelemben ez volt az első alaptörvény, amely a lakosság óriási többségének érdekeiből indult ki. Hat évvel később, 1924. január 31-én lépett életbe a Szovjetunió első alkotmánya. Ennek kidolgozása azért vált szükségessé, mert időközben az egyenjogú szovjetköztórsasáre, a tudományos-technikai forradalom vívmányait eredményesen ötvözte a szocialista gazdálkodás előnyeivel. A munkásosztálynak, amely igen széleskörűen részt vett az államügyek intézésében, mérhetetlenül megnőtt az iskolázottsága, műszaki tudása, politikai aktivitása. Gyökeres változások történtek a kolhozparasztság életében, felszökött a népi értelmiség számaránya. Mindez lényegesen növelte a szovjet társadalom szociális egységét. A szovjet állam, amely a proletariátus diktatúrájaként jött létre, össznépi állammá vált. Köztudomású, mekkorát változott a világ az 1936-os alkotmány elfogadása óta. Akkor a Szovjetunió a győztes szocializmus egyetlen országa volt a világon. Ma már kialakult a hatalmas szocialista közösség. Ez tette időszerűvé az új szovjet alkotmány kidolgozását. Ez az okmány hivatott rá, hogy rögzítse: a Szovjetunióban felépült a fejlett, érett szocialista társadalom; ennek a dokumentumnak a feladata, hogy tükrözze az ország nemzetközi helyzetében történt gyökeres változásokat. Az új alaptörvény tervezete a folyamatosság jegyében született. Megőrzi és továbbfejleszti a szocialista típusú alkotmánynak azokat az ismérveit, amelyeket még Lenin, az első szovjet alkotmányról tárgyaló bizottság vezetője határozott meg. A tervezet kidolgozásakor figyelembe vettük a testvéri szocialista országok idevágó tapasztalatát, és a Szovjetunióban az utóbbi években alkotott nagyszámú törvényt is. Nálunk céltudatos, nagy munkát végez, nek a törvényalkotás tökéletesítéséért. Mind országosan, mind az egyes köztársaságokban új a munka törvénykönyve, az oktatási, a házassági és családjogi törvény, amely mind a legközvetlenebbül érinti az embereket. Törvényben szabályozták a falusi, városi és járási tanácsok működését, valamint a képviselők és tanácstagok jogállását. Lenin a szovjetköztársaságot a demokrácia legmagasabbrendű típusának tekintette. A szocialista demokrácia további kiterjedése és elmélyülése jut ma kifejezésre abban, hogy növekszik a tanácsok szerepe a szovjet társadalom életét érintő legfontosabb kérdések megoldásában. Mint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja öt évvel ezelőtt részt vettem a képviselők és tanácstagok jogállásáról szóló törvény megvitatásában és elfogadásában. Ez a törvény sikeresen valósul meg. Főbb rendelkezései bekerültek az új alkotmány tervezetébe. Ezzel tovább növekszik a tanácsok jelentősége, tekintélye és jogköre. A tanácsok, vagyis a szovjetek választotta szervek. amelyeknek megalakításában általános demokratikus választások útján részt vesz az ország egész felnőtt lakossága. A tanácsok létszáma oly nagy, szocialista összetétele oly átfogó, hogy ez a hatalmi forma valóbah össznépi, tehát a legnagyobb mértékben demokratikus. Az új alkotmány tervezete tükrözi a fiatal nemzedék növekvő szerepét a szovjet társadalom életében. Eddig a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába csak 23 éven felüliek, a szövetségi köztársaságok legfelsőbb tanácsaiba pedig csak 21 éven felüliek választhatók. Az új alaptörvény tervezet^ szerint viszont a legfelsőbb államhatalmi szervekbe minden 18 éven felüli szovjet állampolgár beválasztható. A néphatalmat megtestesítő szovjetek, a különböző szintű tanácsok olyan nagyjelentőségű kérdésekben is döntenek, mint a Szovjetunió más országokkal kötött nemzetközi szerződéseinek ratifikálása, de olyan helyi kérdésekben is, mint a települések közművesítése. Az új alkotmány tervezete szerint a helyi tanácsok ezentúl nemcsak hogy döntenek minden illetékességükbe tartozó kérdésben, hanem ellenőrzik és összehangolják a területükön működő összes szervezetek tevékenységét is. A gyakorlatban a lakosság érdekeit érintő egyetlen kérdésben sem születik döntés a helyi tanácsok tudomása nélkül. Most az alkotmány rögzíti ezt a gyakorlatot, s ez fontos lépés a szocialista életforma demokratikus alapjainak kiterjesztésében. Az, hogy ma országszerte szabadon, nyíltan és érdemben vitatják az új alkotmány tervezetét, újabb bizonyítéka a szovjet társadalom demokratizmusának, s meggyőző érv amellett: milyen nagy mértékben fellendült a nép részvétele államunk és társadalmunk ügyeinek irányításában. Számtalan, az alaptörvény tökéletesítését célzó javaslat került a nyilvánosságra a gyűléseken, a sajtóban, a rádióban és a televízióban, de az máris világos: a tervezet a nép teljes egyetértésével találkozott. „A szovjet alkotmány a dolgozókat szolgálja és fogja szolgálni állandóan, és erős fegyver a szocializmus megvalósításáért vívott harcban" — mondta Lenin. Ma ez az alkotmány a kommunizmus építésének fegyvere.
