Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1977-08-11 / 32. szám

Riegler János leveléből:

A dunakarvai (Kravany nad Dunajom) nőszervezetnek hatvankét tagja van. Elnöke Suba Károlyné. A kis szervezet jó hírnévre tett szert a faluban. Munkája sokrétű: tanulmányi kirándulásokat szerveznek, minden évben megrendezik a gyermeknapot, időnként meghívják a falu idős lakosait, hogy elbeszélgessenek velük. Nem kerüli el a figyelmüket a véradók toborzása sem. A társadalmi munkában is az elsők között vannak, tavaly hatszáz órát dolgoztak le a nemzeti bizottság építési akcióin.

Az idén sem tétlenkednek. Tavasszal szép kézimunkakiállítást rendeztek, amelyen húszán vettek részt, mintegy 130 kézimunkával. Az első díjat Mihály László, a másodikat és a harmadikat Marosi Imréné nyerte.

A faluban még ma is emlegetik az ez évi nőnapi ünnepséget. A gazdag kultúrműsor után táncmulatságot rendeztek, amelyet a tánciskola végzős növendékei nyitottak meg. Az est fénypontja a komáromi (Komárno) Lőrincz házaspár bemutató tánca volt, de jól szórakoztak a különböző játékokon is.

Az év második felében is sok feladat vár majd a szervezetre: tanfolyamot szerveznek, vetélkedőt, egészségügyi és más előadásokat rendeznek.

Az idén is részt vállalnak a falufejlesztési munkákból, hétszáz óra ledolgozására kötelezték magukat. A nőszervezet éneklőcsoportja fellép majd a NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére megrendezett ünnepségen, a tagok pedig részt vesznek az ünnepi est megszervezésében.

Szalacsyné írja Tornaújfaluból (Nová Bódva):

Lukács Jánosné, az év januárjától már a negyedik kézimunkatanfolyam befejezését készítette elő. A mostani azonban valamennyinél izgalmasabb, emlékezetesebb volt, mert a tanfolyam befejezéseként a résztvevők saját munkáikból kiállítást is rendeztek.

A kézimunkázó nők többsége szövetkezeti dolgozó, akik kora reggel kelnek és a nap fáradalmait feledve ülnek össze, hogy fejlesszék esztétikai érzésüket. Kezük alól szebbnél szebb kalocsai hímzés, kötés, horgolás, vagy a legújabb: az egyszerű szárítókötélből készült falvédő kerül ki.

Kovács Gabriella tudósítása Vécsröl:

A vécsi nőszervezet kezdeményezésére Vécs és Szomotor község asszonyai 1974-ben közös éneklőcsoportot alakítottak. A népi hagyományokat tisztelő, jó hangú nők, sok eredeti bodrogközi népdalt kötöttek csokorba. Műsorszámaikkal szorgalmasan járják a környező falvakat, versenyeken szerepelnek.

Minden fellépés egy sikerélmény, egy felejthetetlen emlék a csoport tagjainak, akik az egész napi fáradozás után örömet, kikapcsolódást találnak az éneklésben.

Az éneklőcsoportot Rácz Andrásné, a nőszervezet elnöke hívja össze. A dalokat Rácz András, a helybeli iskola igazgatója tanítja lelkes odaadással.

Toronyi Magda leveléből:

A szőlőskei (Vinicka) nőszervezet, a Vöröskereszt szervezetével és a Hnb mellett működő polgári ügyek testületével karöltve emlékezetes találkozót rendezett a nyugdíjasoknak. A negyvennégy nyugdíjast Szirovecz István, a polgári ügyek testületének elnöke üdvözölte, majd virággal és emléklappal kedveskedtek a falu idős embereinek.

A találkozót a művelődési otthonban tartották, ahol a nőszervezet szép kiállítást rendezett a falu asszonyainak kézimunkáiból.

Az ünnepséget színvonalas kultúrműsorral zárták, amelyen az óvodások, a SZISZ-tagok és középkorú nők léptek fel verssel, tánccal, népdalokkal.

Amíg a művelődési házban pergett a műsor, a nőszervezet és a Vöröskereszt néhány tagja az ágyhoz kötött idős, beteg embereket látogatta meg, vitte el a kedves ajándékot.

Péli Farkas Rozália kürti (Strekov) levelezőnk írja:

Az idei évre huszonnégy különböző rendezvényt terveztünk. Az egyik a KI MIT TUD? műsoros est volt.

Kik lépnek majd fel a műsoros esten? — töprengtünk. Csupán a nőszervezeti tagok? És mivel? Verssel, dallal, tánccal, prózával, balladával? összedugtuk a fejünket és megszületett az elhatározás: kihirdetjük a hangos híradóban, hogy aki érez magában annyi bátorságot, hogy megmutassa tudását, tehetségét az most jelentkezhet. Kíváncsian vártuk az eredményt. Sorra jöttek a jelentkezők. Kovács János, Korega István és Kovács László énekszámokkal jelentkezett, amelyeket saját zenekísérettel adtak elő. Kovács János a citera mestere, de kitűnően hegedül és orgonái. Árendás Gyula színpadi jelenetekre jelentkezett, Danczi Mária és Kanyocska Gizella szintén. Berta Teréz és Pralócky Vali cigánydalokat, Bíró Erzsébet kisnánai népdalokat adott elő. A műsor sikeréhez hozzájárult Kecskés Rózsa, Szabó Gizella, Kuruc Mária, Puskás Eta és Szabó Filoména is. Pereszlényi Irén tanítónő kellemes hangjával, Anyalai

P. Sándor kis együttese szép muzsikával gazdagította a műsort.

A zsúfolásig megtelt teremben hálás közönség előtt kitűnőre vizsgáztak falunk műkedvelői, és a nőszervezeti tagok.

Ízen a vidéken aratáskor a gabonával csaknem egyidöben vár kaszára a rétek második termése. A ker-Itészetben sokasodik a munka; a fóliák alatt érik a paprika, a paradicsom, a szabadföldi zöldségek pedig kapa után áhítoznak.

A gépek segítenek, de távolról sem végeznek el minden munkát Sokszorosan szükség van a szorgos kezekre. Greso Béla, a hosszúszói (Dlhá Vés) Aranykalász Egységes Földművesszövetkezei pártszervezetének elnöke szerint: az aszszonyok nélkül megállna itt az életi A férfiak felülnek a gépre, de a kézi munka nőkre vár.

Az Aranykalász Szövetkezet hat falu határát öleli fel. A háromezer-száz hektárból csak ezerötszáz a szántó, a többi rét, legelő, erdő. A terület fekvése szabja meg, hogy nem minden gabonatáblára mehet kombájn; van olyan dűlő is, ahol az asszonyoknak kell a kévét öszszeszedni, a szalmát összegereblyézni. A réteken gyakrabban suhog a kézi kasza, mint a traktor vontatta kaszálógép.

Nem véletlen tehát, hogy ebben a szövetkezetben a tagok nagyobb része női dolgozó. Az asszonyok azt is elvégzik, amire a gépek nem képesek, amire a férfiak nem kaphatók. Szerényen meghúzódva a háttérben maradnak.

Aratáskor mindenki a kitartó kombájnosokat, az ügyes gépkezelőket emlegeti, őket illeti a dicséret, a hála. Alig jut eszébe valakinek, hogyha a férfiak mellett nem állnának derekasan helyt a nő-8