Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1977-08-11 / 32. szám
dolgozók, a betakarítás aligha lehetne zavarmentes, sikeres. Nézzük meg hát az aratás alatt más munkaterületeken szorgoskodó asszonyokat I * * * Amikor a szövetkezet irodájából a borzovai (Brzotin) határ felé indultunk, még melegen sütött a nap. A szénagyűjtö asszonyokat kerestük, akik az erdőszéli domboldalakon gyűjtötték a takarmányt. A gazdasági udvarhoz érve már nagy fekete felhők borították az eget. A levegőben érezni lehetett a nyári zivatar közeledését. Még fel sem értünk a domb tetejére, megeredt az eső. Láttuk, hogy az asszonyok a másik dombon — a Gólya oldalon — kötényüket fejükre borítva szaladnak az erdöszéli fák alá. Fiatalok és idősebbek húzódtak meg a fák alatt. Középiskolás lányok, akik hasznos munkával töltik a szünidőt és nyugdíjas asszonyok, akik pihenés helyett is a meredek domboldalon szorgoskodnak. — A szövetkezet megalakulása után évekig csaknem ingyen dolgoztunk. Most maradnánk otthon, amikor jó a kereset? — mondja a hetvenegy éves Barna Farkas Istvánné, aki még mindig olyan fáradhatatlan, mint fiatal korában. Pedig az itteni asszonyok lába megérzi a sok járást, a dombok, hegyoldalak naponkénti taposását. De ezt nem veszik, néni akarják figyelembe venni. Azt tartják: akkor lennének betegek, ha nem dolgozhatnának. Munkából pedig van elég. Tavasszal elkezdődik a kőszedéssel, legelőtisztitással, aztán következik a kapálás, szénabegyűjtés, kévehordás, szalmagyűjtés, és ősszel újra a betakarítás. — Csak télen nincs mit csinálnunk — panaszolja özvegy Jablonczi Sándorné. — Pedig a keresetre ekkor is szükség vanl Leplezetlenül tárják fel örömüket, gondjukat. Itt az esőtől védő fák alatt közvetlenebb, nyíltabb a beszélgetés. Körülöttünk illatozik a boglyába gyűjtött széna, az égen szivárvány tűnik fel. Milyen jó, hogy nem futamodtam meg az eső előli Igaz ugyan, hogy Lörincz János traktoros könyörült meg rajtam, ő vitt oda az asszonyokhoz. Örülök, hogy megismerhettem őket. " « * * A lekenyei (Bohunovo) kertészetben lázas munka folyik. A csoport egy része a szabadföldi zöldségeket kapálja, a többieknek a fólia alatt akad dolga. Beérett a paprika, paradicsom — sok munkát ad ez az asszonyoknak. És gondot is, mit hogyan csináljanak. Ez az első esztendő, amikor fólia alatt termelnek, s bizony néha érzik a gyakorlat hiányát. Pajev István kertész ugyancsak gyakran töri a fejét, mit lehetne még jobban, korszerűbben végezni. Mert a gépek itt alig segítenek. Az asszonyok két kezére vár a sok munka. Megállás pedig nincs: a zöldséget várják az üzletekben. Szedésével, gondozásával nem késlekedhetnek. * * * A tejnek naponta az asztalunkon kell lenni. Ennek tudatában dolgozik a tibai állattenyésztési részleg négytagú — Király Márta, Jobbágy Kornélia, Nagy Mária, Talzics Zsuzsanna — szocialista brigádja. Az a hír járja róluk, hogy az egyesített szövetkezet egyik legjobb fejőcsoportja. ők érik el a legmagasabb fejési átlagot, náluk van a legnagyobb rend, tisztaság. Munkájuk eredményében tükröződik a több éves gyakorlat, a munkához való jó viszony, a kollektíva összetartása, megértése. Munkaidejük a kora reggeli és késő délutáni órákra esik. Napközben, ha szükség van rá, szívesen segítenek a kertészetben, vagy éppen ott, ahol a legsürgősebb a munka. * * + Az ő érdemük tehát, hogy a friss kenyér mellé mindenkinek jut tej, van zöldség is. H. ZSEBIK SAROLTA
