Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1977-06-30 / 26. szám

bantartást, túlterhelik a gépet, és így tovább. De hadd idézzük szó szerint:

— Tudja, 1955-ben, amikor itt az ország első panelgyáróban megkezdtük a termelést, első osztályú munkásokkal dolgoztunk. Égett a kezük alatt a munka, fél órát ki nem hagytak volna. És ma? Az összes problémánk alapja a dolgozók nem megfelelő viszonya a munkához. Mert kaphatunk mi új, nagy teljesítményű gépet, ha a munkás nem ért, nem akar érteni hozzá. Persze vannak nagyon jó, becsületes embereink is. Ök igyekeznek a többit is munkára serkenteni. De ha két olyan ember kerül össze, mint azon az éjszakán is, akkor az eredmény... láthatta. Poros, párás, meleg környezetben betonozni nem gyerekjáték. Kemény férfimunka. Vonzó a jó kereset, de sokan hamar tovább állnak. A fluktuáció nálunk nagyon nagy. Inkább mennek az építőkhöz dolgozni, mert ott mégis jobbak a körülmények, és a fizetésen kívül távolsági és elsőbbségi pótlékot is kapnak. Nálunk ez nincs. Ha figyelmeztetjük az embereket, hogy roszszul végzik a munkájukat, nekik áll feljebb, odavágják: ha nem tetszik, megyek máshová. Mi pedig örülünk, hogy egyáltalán itt maradnak . . . — sorolja őszinte keserűséggel Supák Anton.

Mit mondjon ezek után az újságíró? Neki kell itt egyáltalán megoldást keresnie? Emberek felelnek a termelésért, a terv teljesítéséért, akiknek számot kell adniuk az elvégzett munkáról.

Számon kérik tőlük? így kellene lennie. De ha így lenne, ők is számon kérnék a hatáskörükbe tartozóktól a becsületes munkát, a munkaidő kihasználását, a munkaszervezés javítását...

xxx

Még egyszer fölkerestem a hármas terem munkásait. Most is késő este van, de most világosak a termek, zúgnak, dübörögnek a gépek. A párától alig látni. Modrovsky Alojz arcán patakzik a veríték, de látni rajta, hogy most minden rendben megy. Felkapaszkodom a lépcsőn a terem „szívéhez", a betonkeverőhöz.

NÉLKÜL

m MOST A KARBANTARTÓK ?

Krajmer Miroslav a melegtől vörös arcával felém fordul; kérdéssel üdvözlöm.

— A múltkori éjjeli műszak géphibáját mikor távolították el?

— Másnap. Két műszak esett ki emiatt.

— És azóta leálltak-e javítás miatt?

— Műszakot nem hagytunk ki, de csaknem mindennap leáll a munka valami miatt. Tegnap például a betonkeverő irányító asztalán eltörött egy gomb. De a javítót sehol nem találtuk. Három órát kellett rá várnunk ...

Vajon mit csinálnak ebben a pillanatban a karbantartók? Benyitok hozzájuk. Kártyáznak. De most legalább nem’ áll miattuk huszonegy ember. . .

Igor Grossmann felvételei