Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1977-06-30 / 26. szám
A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Föszerkesztőhelyettes: JANDANÉ HEGEDŰS MAGDA Szerkesztőségi titkár: CSIBANÉ MEGYERI ANDREA Grafikai szerkesztő: SCHREIBER KATARINA Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB 2IVENA kiadóvállalata, 897 19 Bratislava, Nálepkovo15 — Szerkesztőség 801 00 Bratislava, Martanovicova 20. Telefon:* központ: 585 02, titkárság: 549 25 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 23,30 Kcs — A külföldi megrendeléseket a Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálata — PNS, Űstredna expedíció a dovoz tloce, 88419 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — intézi el. Magyarországon terjeszti o Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: egyéni, évi 180.— Ft. — közületi 220,— Ft. Csekkszámiaszám MNB 215— 96162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. — Szedés és fotoretusálás: Vychodoslovenské tlaciarne n. p„ 042 67 Kosice, Svermova 47. Nyomja: Polygrafické závody, n. p., Bratislava-Krasnany, indexszám: 49413. Címlapunkon: Huszór Tibor felvétele VERSENYEZZEN VELÜNK A BARÁTSÁG6YÜRÜÉRT! 1. A NOSZF győzelme után 1918- ban a Központi Bizottság kezdeményezésére összehívták a Munkás és Parasztnők összoroszországi Értekezletét, ahol megválasztották a nőszervezetek elnökét. Kinek jutott ez a megtisztelés? 2. Matenadaranában a legnagyobb örmény könyvtárban számos régi kéziratot őriznek, ez az emberiség egyik legősibb gyűjteménye. Egyik érdekesség az ünnepi beszédek gyűjteménye. Mennyi a súlya, és milyen anyagra van feljegyezve? 3. Az SZKP május 24-i plenáris ülésén hagyták jóvá a Szovjetunió új alkotmányát, amelynek kidolgozását a szovjet állam és társadalom fejlődése már negyedszer tette szükségessé. Mely években került sor a korábbi három alkotmány kidolgozására? 4. A kedves vendéget ősi szláv szokás szerint a Szovjetunióban is kenyérrel és sóval fogadják. A szovjet kenyér sokféle. Melyik nemzet kenyérkülönlegessége a „baton", a „poljanyica", illetve a „lavacs"? 5. 1703-ban I. Péter cár alapította a Néva partján Sankt Peterburgot. Mikor nevezték el ezt a várost Leningrádnak? Még egyszer felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a vetélkedőbe még most sem késő bekapcsolódni, mert minden két-két kérdéscsoportot külön sorsolunk, tehát a járási sorsolásokba bekerülhetnek, és egy-egy barátsággyűrűt, illetve borostyánkő nyakéket nyerhetnek. A központi sorsolásban csak az vehet részt, aki valamennyi kérdéscsoportot helyesen válaszolta meg. A megfejtéseket a megjelenéstől számított tíz napon belül küldjék be szerkesztőségünk címére: NÖ szerkesztősége, 801 00 Bratislava, Martanovicova 20. A levelezőlapra ne felejtsék el ráragasztani a kérdéscsoport szelvényét, mert a megfejtés csak így kerül be a sorsolásba! Várjuk megfejtéseiket! A versenyzőknek sok sikert kívánunk! Vonal alatt A félelemről A gondolkodó emberben, biológiai kialakulásakor az állatvilágtól örökölt félelem — amelynek oka a faj féltése volt — tudatossá vált. Kezdetben csak a tűztél, a természeti jelenségektől és az állatoktól félt, majd a társadalmiasodás lassú folyamatában egyre inkább felismerte és tapasztalta önmaga veszélyességét. Míg a tudományok fejlődése során értelmi képességével leküzdötte az örökölt félelmet, és nagyrészt megmagyarázta annak okait, addig a tevékenységében gyökerező félelmet a mai napig nem tudta csökkenteni. A „homo homini lúpus“ — ember embernek farkasa — jelenség az egyik oka ennek a félelemnek. Ezt még csak fokozták a történelem hódító háborúi, a forradalmak és a lázadások vérbe fojtása, amelyek során a tudomány fegyverekben testesítette meg eredményeit és maga ellen fordította. Tagadhatatlan, hogy ez a fajta félelemérzés ma sem ismeretlen az emberiség millióinak tudatában. Orvosok, pszichológusok ezrei kutatják a XX. század egyik népbetegségének, a neurózisnak az okait. Okok és nem egy ok ingerli, keríti hatalmába, hurcolja a tudathasadás parttalan folyója felé az embert. Századunk nemzedékeinek talán már a sejtjeibe is átszivárgóit a háborús félelem. Szörnyű elképzelni, hogy egy napon a biológusok kimutatják, hogy az ember ezt a félelmet is átörökíti sejtjeiben. Szörnyű, de nem lehetetlen. Amikor írni kezdtem, még nem sejtettem, hogy a félelemről tudatomban sűrűsödő gondolatok rendszerezésekor a béke féltése hajt. Félek a háborútól, féltem az emberiséget. A háborút emberek csinálják, tehát az emberektől félnék? Ördögi kör, félelmetes kombináció. Osztályozásra késztet: Az emberiség életre vágyó részét, a fény hangtalan lobogását, a munka robaját, a szerelem teremtő ritmusát — az emberiség békéjét féltem. A második világháború óta eltelt harminc év, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése bebizonyította, hogy a háborúk elkerülhetők. Csakhogy elegendő-e ez a béke? Szükségtelen volna az alkotó ember belső békéje? Nem hiszem. Erre is ugyanúgy szükség van, mint a társadalom békéjére. A „kis háborúk“ közöttünk is dúlnak, ember embernek farkasává válik egy-egy jobb társadalmi pozíció elérésére törekedve, a másik szellemi és anyagi gyarapodását látva. Nemegyszer saját lelkiismeretünk dúlja fel belső békénket, borítja fel lelki egyensúlyunkat, miután a másik embertől, vagy a visszahatástól való félelem, a rosszul értelmezett tapintat miatt lenyeljük gondolatainkat. Máskor vélt sérelmektől hajtva, alaptalan vádaskodásainkat félmondatokba rejtjük és kieresztjük őket, mint a fullánkot, amely azonban gennyes sebet ejt — belső békétlenséget okoz társunknál. Erős a kapcsolat az ember tettei és belső, tudati békéje között. De hadd maradjak az „ordas eszmék“ félmondatainál. Szerencsére akkor is voltak bátrak, akik nem fogadták el a „homo unius libri“ — az egykönyvű, a félművelt ember — fasiszta őrültségeit. Ez a példa íratja le velem, hogy életünkből, magatartásunkból ki kell irtanunk a félmondatokat, a félműveltség, a gyávaság cinkos fegyverét. Az igazság felelősséget vállaltató tisztaságával és erejével kell vigyáznunk békénket — az ember békéjét. 2
