Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-01-27 / 5-6. szám

Mór riem lobog az égig a szalma lángja és nem ez az év egyet­len lehetősége a jólla­kásra. Mégis ... han­gulata, varázsa válto­zatlan. Gyermekek, fel­nőttek egyaránt várják. A család szája íze adja meg a kolbász illatát. zamatát, ízét. A friss hús a legtöbb helyen nem füstöléssel, hanem konzerválással tevődik el a kamrába. Marad azért szalonna is, olda­las is ... de csak annyi. hogy a konyha korszerű igényei mellett a ha­gyományos ételek készí­téséhez nyersanyagot adjon. A sonka húsvét­­várón, mosolygó bar­nán kerül majd le a füstről. A disznótoros vacsora, a kóstoló kül­dés pedig a rokoni összetartást, jószom­szédságot erősíti ha­gyományos, szívesen adott-kínált finom fala­tokkal. Lehet, hogy néhány év múlva az ésszerű táplálkozás a zsírt, füs­tölt húsokat még lej­jebb szorítja az étlap­ról. De a disznóölés ha­gyománya, jólétet jel­képező szokása még sokáig él majd, hogy vaskos bájával, forró­­fagyos varázsával gaz­dagítsa életünk szép színeit. D I S Z N Ö • • ^ О L Ё S 20 GYŐRI SAROLTA A könyv fölé hajolva A könyvszekrény előtt kupor­gok, és serényen keresgélek. Már a második könyvszekrényt is „ki­nőttük“ , az üvegek alatt A-B-C sorrendben simulnak egymáshoz a kötetek, de a szekrények alja olyan zsúfolt, hogy talán már egy gombostű se férne el. Ha valamit keresek, minden egyes könyvet ki kell szednem, — de ebből annyi öröm származik! Hol térdelve, hol törökülésben rakosgatok, belela­pozok egy-egy kötetbe, ötletsze­rűen regényrészieteket olvasok el sebtiben, és tovább keresek. Puhán hullanak a szavak az emlékezetemben, mint léptek ne­sze a temető avarján; Aprily La­jos: Tavasz a házsongárdi temető­ben című költeményét keresem. A tv-ben a József Attila szavaló­versenyen mondta el ezt a verset egy rokonszenves orvostanhallga­tó. Megragadott a szépsége, és még ott a készülék előtt ülve arra gondoltam, hogy kikeresem ezt a verset, hiszen határozottan tudom, hogy megvan, csak arra nem em­lékszem, hogy melyik kötetben. Azt hiszem, szép számmal va­gyunk tv-nézők, akik egy-egy műsor láttán előkeressük a hal­lott mű eredetijét. A könyv fölé hajolva újra formálhatjuk a té­mát, egyetértünk vele, vagy vitá­ba szállunk a feldolgozással. A ív­ben hallott költeményt pedig többször elolvashatjuk, újra bele­merülhetünk a szavak szépségébe. és kiegészítő adatokat kereshe­tünk hozzá. Aletta van der Mait asszony Apáczai Csere János holland szár­mazású felesége volt. Elhagyta nyugodt légkörű és művelt hazá­ját, eljött a távoli magyar földre, hogy osztozzék tudós férjével a ritka elismerésben, és a gyakoribb gáncsoskodásban. Tanúja volt fér­je lefokozásának, akit reform­­törekvései miatt a gyulafehérvári kollégiumból a kolozsvári kis­iskolához helyeztek, ahol nem állt módjában gyümölcsöztetni az ut­­rechti egyetemen tanultakat. Ko­lozsvárott a házsongárdi temető lett a nyughelye. i E régen tanult hiányos, — talán téves adat maradt meg a fejem-

Next

/
Thumbnails
Contents