Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-12-20 / 51-52. szám
AZ EMBERISÉG NEVÉBEN A békességóhajtás új hulláma ezúttal Bukarestből indult ki, hogy újra, — ki tudja hányadszor — bezengje a világot. November 25—26- án itt tartotta ülését a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé. Valamennyi tagország a legmagasabb szinten képviseltette magát. A testület ülésén véleménycserét folytattak a békéért és a nemzetközi feszültség enyhítésének elmélyítéséért, az európai biztonság megszilárdításáért és az együttműködés fejlesztéséért vívott további harc időszerű kérdéseiről. A Nyilatkozat, amelyet a politikai tanácskozó testület elfogadott, szinte percek alatt bejárta a Földet: első helyen közölték a napilapok, a rádió, tévé hírközlői, a tények nem kerülték el a kommentátorok figyelmét, és egészen biztos, hogy a Fehér Ház aznapi információiban is elsőként szerepelt A béke erőinek hangja — amit a Varsói Szerződés tagállamai olyan következetesen és határozottan követelnek — el kell hogy jusson azok fülébe is, akiknek még a karácsonyi, újévi álmában is rakéták röpködnek, tankok, ágyúk dübörögnek. Az imperialisták fülébe, akiknek lelkiismerete vértengerek, nyomorhegyek súlya alatt roskadozik. Bár a világ jelentős részén még éppen imperialista diktátorok érvényesítik hatalmukat, akaratukat, egyre nagyobb tömegeket ráz fel kábultságukból a szabadság, a béke vágya. E- gyik kézzelfogható bizonyítéka ennek az is, hogy az utóbbi években — mint ahogy az ülés résztvevői is megállapították és a nyilatkozatban leszögezték — lényeges, kedvező változások mentek végbe a nemzetközi kapcsolatokban: elkezdődött a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata, megerősödött a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Európában békés eszközökkel oldották meg a második világháború utáni, rendezetlen kérdéseket, és az európai államok kapcsolatát egyre inkább az egyenjogú együttműködés szilárd alapjaira helyezik. A Nyilatkozat nagy elismeréssel szól a kormányok múlt év nyarán Helsinkiben elfogadott Záróokmányáról: „A Helsinkiben elfogadott elvek és megállapodások széles és határozott alapot nyújtanak a béke további megszilárdításához. A megállapodásban hatalmas erő rejlik, amely a földrészen hosszú távon kedvezően befolyásolja az államközi kapcsolatokat.“ A béketábor országainak erőfeszítése, az európai haladás alapvető eleme a földrész sorsáért érzett felelősséget, a békéért küzdő tömegek összefogását jelenti. Mert megnyugvásra még nincs okunk. A Varsói Szerződés tagállamainak olyan aktív, egyéni erőfeszítése, fellépése, mint az 1966-os bukaresti nyilatkozat, az 1969-es budapesti felhívás, az 1970- es berlini nyilatkozat, az 1974-es varsói közös közlemény is csak lépéseket jelentett az európai biztonság megteremtésében. Hiszen éppen Helsinki óta, napjainkban is tapasztalhatjuk, még befolyásosak azok a reakciós militarista és revansiszta erők amelyek konfliktushelyzetek kialakítására törekednek, szítják a fegyverkezési hajszát, kétségbe vonják az államok szuverenitását, a határok sérthetetlenségét és a további enyhülés lehetőségét. A mostani, bukaresti állásfoglalás természetesen a helsinki dokumentum szellemének védelmében fogant. A politikai tanácskozó testület munkája ebből indult ki, és további új javaslatokat tett a nemzetközi helyzet javítására. E javaslatok között megkülönböztetett helyet foglal el a katonai enyhülés elősegítésére tett javaslat. „Napjaink legsürgetőbb és legfontosabb feladata továbbra is a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszerelés — elsősorban a nukleáris leszerelés — megvalósítása, a világháború veszélyének elhárítása. Enélkül... nem lehet szavatolni az igazi biztonságot a világon.“ — olvassuk a Nyilatkozatban, amely a továbbiakban javasolja a Helsinki Záróokmányt aláíró öszszes államnak, hogy kössenek szerződést arról, hogy egymás ellen elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert. A politikai tanácskozó testület javasolja a leszerelési világkonferenciához vezető út első lépéseként az ENSZ leszereléssel foglalkozó rendkívüli közgyűlésének összehívását és a nemzetközi erőszakot megtiltó egyetemes egyezmény elfogadását. A Varsói Szerződés országai nem fordulnak önmagukba, nem zárkóznak el mások elől. Azt még a legmerészebb nyugati rágalmazóknak is el kell ismerniük, hogy a béketábor országai készek minden kapcsolat erősítésére a többi országgal, a társadalmi haladás útjára lépett fiatal államokkal, a szabadságukért harcoló, a békéért küzdő népekkel szerte, a földkerekségen. Ma, amikor vigyázó, figyelő szemünk olyan nemzetközi küzdőterek felé irányul, mint: Ciprus, Közel-Kelet, Dél-Afrika országai — különös súlya van a bukaresti Nyilatkozatnak, amely a békességet óhajtó milliók vágyából, erőt nem kímélő küzdelméből épült föl. Hazánk a Varsói Szerződés elkötelezett tagja. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az idő igazolni fogja vágyunkat, törekvésünket. Ki mit tud a Szovjetunióról ? Kedves Olvasóink! Lapunk előző (45—46-os és 47—48-as) számaiban kétrészes vetélkedőt közöltünk: „Ki mit tud a Szovjetunióról ?“ címen. Olvasóinknak egy-egy forduló öt-öt kérdésére kellett válaszolni, illetve a közölt három adatból kiválasztani a helyeset. Pályázatunkra rengeteg választ kaptunk. Ezek közül sorsoljuk ki azt a huszonöt értékes díjat, amely már szerkesztőségünkben vár a szerencsés nyertesekre. Versenyünk határideje ezzel lejárt, reméljük mindaz, kedves Olvasónk és főleg játékosok — jól és hasznosan szórakoztak. Most, vetélkedőnk befejeztével közöljük a helyes válaszokat, a szerencsés nyertesek névsorát pedig jövő évi első számunkban tafólhatják meg, mivel a második forduló megfejtései lapzártáig nem érkezhettek meg címünkre. AZ I. KÉRDÉSCSOPORT HELYES VÁLASZAI. 1. A Szovjetunió első ötéves tervét 1928-ban fogadták el. 2. A Szovjetunió Németországgal 1939. augusztus 24-én kö. töttt meg nem támadási szerződést. 3. Paulus hadserege 1943. február 2-án tette le a fegyvert. 4. A csehszlovák-szovjet barátsági szerződést 1963-ban hosszabbították meg. 5. 1971-ben az SZKP XXII. kongresszusát tartották. A II. KÉRDÉSCSOPORT HELYES VALASZAI: 1. V. Ny. Tyereskova 1963-ban hajtotta végre űrrepülését. 2. Csehszlovákia kőolajat importál legnagyobb mennyiségben a Szovjetunióból. 3. V. P. Katajev szovjet írónak nyolc kiadást ért meg a „Távolban egy fehér vitorla“ című regénye. 4. A „Vörös kányafa" c. film rendezője és főszereplője Vaszilij Suksin. 5. A háromszoros aranyérmes olimpiai bajnok: Szanyejev. Л Í|L Címlapunkon: M. Vodéra felvételei A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja — Főszerkesztő: Haraszti-Mészáros Erzsébet — Főszerkesztőhelyettes: Jandáné Hegedűs Magda — Szerkesztőségi titkár: Csibáné Megyeri Andrea — Grafikai szerkesztő: Schreiber Katarina — Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB Zivena kiadóvállalata, 897 19 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség 801 00 Bratislava, Martanovicova 20. Telefon: központ: 585-02, titkárság: 549-25 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj az I. és III. negyedévre 21,60 Kcs, a II. és a IV. negyedévre 25,20 Kcs — A külföldi megrendeléseket a Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálata — PNS, Ústredná expedíció a dovoz tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — intézi el. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: évi 180,— Ft, — közületi 220,— Ft. Csekkszámlaszám MNB. 215-96162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. — Szedés és fotoretusálás: Vychodoslovenské tlaciarne. n. p., 042 67 Kosice, Svermova 47 Nyomja: Polygrafické závody, n. p., Bratislava-Krasnany, indexszám: 49413.
