Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-12-13 / 49-50. szám
1. ) Marija Kuzminyicsna Gavrilovna doktor 2. ) Pjotr Andrejevics Danyilovcev a gazdasági tudományok kandidátusa a Fagykutató Intézet igazgatóhelyettese 3. ) A Fagykutató Intézet löld alatti laboratóriumában — az örök fagy csillogása fogad 12 méter mélységben 4. ) Már ismerik a talaj sajátosságait, megindulhatnak a gépek 5. ) Az örök fagy kutatói szeretik a meleg nyár virágait. A Fagykutató Intézet jelképe a mammut — tudományos dolgozók találtak rá csontvázára, amikor az első expedíciók megkezdték munkájukat Északon V. Jakovlev felvételei (APN) szem, végül is bele kell nyugodnom, hogy Borogyin kollégánknak lesz igaza; aki érkezésünkkor megkérdezte: Meddig maradtok? — Itt a BAM-on két napig, Szibériában összesen öt napot töltünk. — Akkor írtok egy riportsorozatot — szögezte le. — Igen. Reméljük. — Néztünk rá csodálkozva, mert mosolygása elárulta, h'ogy még nem fejezte be ehhez fűződő mondanivalóját. — Ha csak egy napra jöttetek volna, regényt írnátok. Ha itt maradnátok egy évig, nem írnátok semmit... Miért? — hökkentünk meg. — Lenyűgözne ez a föld. Beleszédülnétek fejlődésének ütemébe, távlataiba. Ha jobban megismernétek, rájönnétek, milyen keveset tudtok róla és habozni kezdenétek, mit írjatok, mit írhattok meg belőle, hogy mindent láttassatok. Vajon mit szól majd Oleg Borogyin, ha elküldjük neki véget érni nem akaró sorainkat az ott töltött napokról? Bizonyára azt, hogy könnyebb így, szinte madártávlatból nézni Jakutiát, egész Szibériát, mint ott élni, dolgozni. De mit tehetünk? Nem mindenkinek adatott meg, hogy részt vehessen az örök fagy birodalmának meghódításában, hogy együtt énekelhesse а ВАМ építőivel: А ВАМ ifjú szívünk harangja A Fagykutató Intézet nem kapott kiváltságot, hogy tudományos munkatársai magasabb korátlaga ellenére а ВАМ építőjének érezze magát. Egyszerűen lehetetlen e rendkívül sajátságos és nélkülözhetetlen munkát végző intézet nélkül itt bármit is építeni, létesíteni, a föld kincseit kitermelni. Az örök fagy övezetét, elhelyezkedését a föld ré-H. MÉSZÁROS ERZSÉBET tegeiben, hatását az ásványokra, azok kitermelésére, a talajsüllyedés területi változásait, jellegzetességeit vizsgálják. A természeti adottságok kutatása, megismerése — ez a feladatuk. És ezen túl még számtalan egyéb, amit egyszerű külső szemlélő néhány óra alatt meg sem ért. ötvennégy lépcsőn mentünk le a talajszint alá, az intézet természetes föld alatti laboratóriumába és dideregve húztuk össze magunkon a kabátot: mínusz négy fokot mutatott a hőmérő. A föld alatti laboratórium falain fagy csillogott, a talajrétegek között mint ittfelejtett aranyos hajszál át-átvillant az arany. Ez külön fejezetet jelent a kutatás történetében, céljaiban is. Hiszen Jakutia földje aranyban rendkívül gazdag. Gyémántkincsei gazdagságát csak sejtik — a tudománynak kell segítenie, hogy hozzáférhessen az ember. De hogy milyen módszereket talál — és ajánl majd a gyakorlat számára a kutatás, az már a tudományos dolgozók regénye és az aranykeresőké, a gyémántbányászoké. Ez már nem „aranyláz”, hanem a szocialista társadalom tervszerű gazdálkodása mindennel, amit a föld ad, amit a természet rejteget... ШЙМпА fül® ■“l SZIBÉRIÁBAN JÁRTAM IV.
