Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-11-29 / 47-48. szám

f t z < _l < z 4 I _1 I 9 IN CO z *< -I < z 0 1 g < N CO < 26 * a pedagógus Mindig bosszantón, ha a szom­széd gyermek, vagy rokon, ismerős gyereke nem köszönt, vagy köszönés helyett csak motyogott valamit az orra alatt. Most pedig még jobban bosszankodom, mert az én kilenc­éves fiam se köszönti ismerőseinket úgy, ahogy szeretném, ahogy kelle­ne. Pedig maga is tudja, hogy hely­telenül viselkedik, úgy látom, néha kínlódik is, nem tudja hogyan kö­szönjön. Az is előfordul, hogy emiatt füllent: nem láttam, nem vettem észre, nem hallottam, elfelejtettem... Hogyan segítsek gyermekemen, hogy se ő, se én ne szégyenkezzem ismerőseink előtt ilyen alapvető kö­vetelmény miatt? — ezt kérdezi leve­lében B. Andrásáé calovói (nagy­megyeri) olvasónk. Alapvető illemtani követelményről van szó, természetes hát, hogy a legkorábbi életkortól megkívánjuk a gyerekektől is, hogy illedelmesen köszöntsék szüleiket, testvéreiket, ismerőseiket. A szülőre, később a pedagógusra is hárul, hogy közös igyekezettel kialakítsák a gyermek­ben a mások iránt érzett tiszteletet, megbecsülést, — és ennek alapvető kifejezési formáját a köszönést. A köszönéssel egymás iránti tisz­teletünket, megbecsülésünket fejez­zük ki. Az egyik legdurvább viselke­dési mód, ha találkozáskor nem úgy köszöntjük ismerősünket, ahogy ezt az életkori különbség, vagy a társa­dalmi kapcsolat megkívánja. Joggal nevezhető az ilyen egyén udvariat­lannak, tiszteletet nem ismerő em­bernek. Ha pedig nem úgy köszön, ahogy illik: lehet tolakodó, bizal­maskodó, hízelgő. A köszönési mód megválasztása gyakran okoz gondot a szülőnek. Társadalmi életünk megváltozott, ezen belül a családi élet is. Egy­máshoz fűződő kapcsolataink bo­nyolultak, sokfélék, szintén nagy vál­tozáson mentek át. A köszönési for­mák is változtak. Nehéz lenne egy­séges rendszert kialakítani bennük. A „kezét csókolom" mindenesetre világszerte elavult, még inkább a vele járó kézcsók — ami nem is egészséges. De ennek a köszönési módnak olyan mély társadalmi gyö­kerei vannak, hogy egyértelműen — s főleg átmenet nélkül — nem lehet elhagyni. Helyette azonban gyakrab­ban szerepel a lazább fogalmazású: csókolom. Még ma is modortalan­­nak tartjuk a gyermeket, aki nem így üdvözli szüleit, idősebb rokonait, nő ismerőseit. Ez a köszönési mód tehát maradjon meg azok részére, akiknél ezt az érzelmi kapcsolat in­dokolja. Máshol — utcán, üzletben, munkahelyen, hivatalban, iskolában — általában a napszaknak megfele­lően köszönünk: Jó reggelt, jó napot, jó estét, jó éjszakát, vagy viszont­látásra. Arra is tanítsuk meg a gyermeket, hogy hangosan, értelmesen, szépen kiejtve köszönjön, sőt a hangsúlyá­val is húzza alá tiszteletét, meg­becsülését. Ne unszoljuk-, kényszerít­­sük a gyereket a köszönésre, ne bün­tessük a mulasztásért, hanem kis­korától szoktassuk rá, később pedig a tudatára hatva alakítsuk ki benne fokozatosan a családi, társadalmi érintkezés íratlan — de kötelező sza­bályait. az orvos „Kétségbeejtő* jeligés olvasónk arról panaszkodik, hogy iállandó székrekedése van. Azt kérdezi, ho­gyan segíthet ezen? Van-e rá hatá­sos gyógyszer? A székrekedés az az állapot, amelyben a belek természetes kiürü­lése gátolt. Két formája van: a he­veny és az idült vagy szokványos székrekedés. A bélmozgások élettani megindí­tója az, hogy a béltartalom bizonyos mennyisége feszítőleg hat a bél­falra. Ekkor reflexes úton megindul a bél összehúzódása, és a széklet kiürül. A székrekedés akkor jön lét­re, ha a béltartalom tömege, vagy a bélben levő idegvégződések érzé­kenysége annyira csökken, hogy a bélmozgást megindító reflex nem váltódik ki. Szokványos székrekedés­hez vezethet, ha a bélfal izomzatá­­nak tónusa csökken, és a bélmozgá­sok nem kielégítők. E baj okozója az, hogy az emberek egy része a természetes székürülési ingert el­nyomja, pl. olyankor, amikor a szé­kelés fájdalommal vagy vérzéssel jár. Ennek gyógyítása abban áll, hogy egyrészt a béltartalom tömegét kell fokozni — salakdús étrend, olyan hashajtók szedése, amelyek a béltartalom mennyiségét növelik, mint pl. a sós ivóvizek, másrészt fontos a regflextevékenység helyre­­állítása, a bélürítés szoktatása, hogy lehetőleg naponta ugyanabban az időben történjék a székelés. Bélizga­tó hashajtókat semmi esetre se alkal­mazzunk. A szokványos székrekedés gyógyításában nagy jelentősége van a hasfali izomzat erősítésének, ami megfelelő tornagyakorlatokkal érhe­tő el. Előfordulhat, hogy a széklet a végbélben akad meg. Ez többnyire valamilyen idegrendszeri megbete­gedés következménye. Azt tanácsoljuk, hogy naponta igyon hashajtó teát, amely elősegíti a rendszeres székelést. A neve Spe­cies laxantes, vagy szennalevél teát (list senny), amelyet a gyógyszertár­ban megvásárolhat. Ha ez sem se­gítene, akkor próbáljon naponta reggel mielőtt felkel 2 dl állott víz­ben feloldott karlsbádi sót (Karlo­­varská sof) inni, amivel szabályozni tudja a reggeli, mindennapos szé­kelést. .. a jogász „Tanácstalan" jeligére. Munka­­viszonyát 1976. június 30-án meg­szüntette. Előzőleg hat éven át meg­szakítás nélkül-, dolgozott. A munka­­viszony megszüntetése után rájött, hogy másállapotban von. Azt kérde­zi, hogy lesz-e igénye szülési pénz­segélyre? A Munka törvénykönyve védelem­ben részesíti a terhes nőket abban a tekintetben is, hogy a' muhkaodó ebben az időben nem mondhat fel nekik. A terhes nő azonban, akár tud, akár nem a terhességéről, ebben az időben is érvényesen szün­tetheti meg a munkaviszonyát. A betegbiztosításból eredő igé­nyek minden dolgozó számára még a munkaviszony megszűnése után is egy bizonyos ideig megmaradnak. Ez az ún. védelmi idő 42 napot tesz ki. Ha tehát valaki ebben az időben betegszik meg (vagy szül), az előző alkalmazásából kifolyólag igénye van minden juttatásra, amelyeket a betegbiztosításról szóló előírások nyújtanak. Ha olyan dolgozó nőről von szó, aki már a munkaviszony megszűnése idejében másállapotban- volt, akkor számára ez a védelmi idő a munka­­viszony megszűnésétől számítva 6 hó­napot tesz ki. Ebben az esetben a terhes nőnek akkor van igénye a szülési pénz­segélyre, ha ez a 6 hónapos védelmi idő a szülés (orvosilag) várható vagy tényleges napja előtti negyedik hét kezdetén még fennállt. Minden esetben az igény további feltétele az is, hogy a szülő nő a szülés előtti két évben legalább 270 napig volt betegség esetére biztosítva. Minthogy ön a munkaviszonyát jú­nius 30-án szüntette meg, a 6 hó­napos meghosszabbított védelmi idő, ha a fenti napon mór másállapot­ban volt, 1976. december 31-ikén telik le. így a fentiek értelmében akkor volna igénye a szülési pénz­segélyre, ha a szülés várható vagy tényleges napja 1977. január 28-ika előtt lesz! Ha a munkaviszony megszűnése idejében még nem volt másállapot­ban, akkor igénye nem lesz a szülési pénzsegélyre. A legcélszerűbb az volna, ha vala: milyen — akár átmeneti, ideiglenes, vagy meghatározott időre szóló alkalmazást találna. (Dr. B. G.) a kozmetikus LÁBÁPOLÁS Az állandóan igénybe vett, kime­rült lábak megérdemlik a leggondo­sabb ápolást. Ez nemcsak egészség­­ügyi, hanem esztétikai követelmény is, mivel lábunknak fontos szerepe van külső megjelenésünkben, köny­­nyed járásunkban. A lóbfürtiösó- oxigént fejlesztő ha­tásánál fogva megnyugtatja és fel­frissíti a kimerült, elfáradt, esetfeg. dagadt lábat, sőt megszünteti a túl­ságosan igénybe vett bőrfelületek viszketegségét, égését. 10—15 per­cig . áztassuk lábunkat, majd puha törülközővel töröljük szárazra. Utána hintőport használjunk. A lábbalzsam csökkenti a láb­izmok fáradtságát, enyhíti az ízületi fájdalmakat, ugyanakkor frissíti' a bőr vérkeringését, elősegíti regene­rálódását. Ezenfelül a készítmény fertőtlenítő, izzadást csökkentő ha­tású. Használata előtt áztassuk meg jól lábunkat, majd töröljük szárazra, és ezután használjuk a készítményt. A *■ lábbalzsamot tenyerünkbe téve masszírozó mozdulattal dörzsöljük szét a lábfejen és lábszáron. Ne masszírozzuk lábunkat, ha az erek dagadtak, ha bőrünk kiütéses, vagy lábunk duzzadt és ideggyulla­dás veszélye fenyeget. A lábhintőpor hűsíti, szárítja, egy­ben fertőtleníti a talpat, és a láb­ujjak között levő különösen érzékeny bőrfelületet. Rendszeres használata csökkenti a lábizzadást Hintsünk lábunkra, lábujjaink kö­zé, cipőnkbe és harisnyánkba is, mert e módszerrel sikeresen meg­előzhetjük о lábak befülledését A nappali lábápoló krém meg­nyugtatja az érzékeny lábat. Az aerosolos lábfrissítő spray álló fog­­lalkozásúaknak, sportolóknak szinte nélkülözhetetlen, mert pillanatok alatt megszünteti a kimerült lábak szúró, égető fájdalmát. Csakis olyan cipőt vásároljunk, mely valóban jó lábunkra. A rosszul szabott, nem megfelelő nagyságú cipő kezdetben bőrkeményedést, ké­sőbb tyúkszemet, esetleg bütyköt okozhat. Helyes, a cipőt, lehetőleg egy-két naponként cserélni. Aki munkahelyén sokat járkál, legjobb, ha gyógypapucsot használ. Naponta húzzunk tiszta harisnyát, és a lábat hintőporozzuk be. Nyáron jók a mezítlábas séták, melyek az egész évben a levegőtől elzárt lábra aktivizáló hatással van­nak. Az autóvezetéstől kifáradt lá­bakra is frissítő hatással van, ha a pedálon megmerevedett lábakról le­dobják a cipőt, és a pihenőhelyeken mezítláb sétálgatnak. Nem kell szé­­getlni. Lábak edzésére, fáradt, érzékeny lábak frissítésére, égési és' izületi fájdalmak csökkentésére nagyon alkalmas a gyógynövényekből készí­tett lábfürdő. A lábfej masszírozására és a szá­raz, repedezésre hajlamos bőr ápo­lására nagyon jó hatású az olajos emulzió (testápoló).. Serkentjük a vérkeringést a lefek­vés előtti. száraz moSszázzsal, melyet frottírkesztyűvel saroktól felfelé ha­ladva, köröző mozdulatokkal vég­zünk. Nagyon fontos a lábak tornózta­­tása is. Álljunk lábujjhegyre, majd guggoljunk le. Ezt cipő, harisnya nélkül többször ismételjük meg. Jó hatással vannak a vérkeringés­re a válogatott hőfokú lóbfürdők. A hatás fokozására használhatunk zsurló- vagy szénapelyvafőzetet. A lábfürdő 15 percnél tovább ne tart­­-son, és mindig hideg vízzel fejezzük be.

Next

/
Thumbnails
Contents