Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-11-15 / 45-46. szám
piny vót a neve. Amikor az megsüt, nekifogtunk, megfrüstökőtünk. Nagy ünnepekre süttünk fehér kalácsot is. Osszefontuk hármasba. Másik tésztát elnyújtottuk, körűvettük vele. Lagziba még szokták díszítenyi is. Tésztábó nyójtottak el egy darabkát aztat bemetéték, összecsavarták, oszt rágyugdosták. Az belekelt ollyan vót, mint a rózsa benne. Hajtott kalácsot, vagy lepinyt is sötétünk, azt is úgy nyójtottuk el. Tettünk egy keveske krumplit a tehéntúróba meg tejfőt, vagy ha nem, egy kicsiny tejet, meg cukrot, és úgy süttük. Süteményeket, ismertük bizony. Én szerettem sütnyi nagyon. Azt a naponsüttet. Hat tojás köllött bele, egy fél kilo cukor, meg egy fél kilo liszt. Azt jó-jó elkevertem, legalább egy háromnegyed óráig köllött kevemyi. Akkor kanálval kiraktam ritkán a plére, oszt napra tettem, vagy télen a melegre, a masina mellé. A teteje ollyan kemíny lett, a lisztje alú meg tésztának vált. Kicsit megsüttök, de a rúrának nem köllött rettenetes izzónak lenynyi. Ott még fölkelt ollyan magoskára. Meg osztengat szalajkát is sötétünk. A tojást, cukrot meg a lisztet keminyebbre meggyúrtuk, a szalajkát meg beáztattuk tejbe, úgy öntöttük a tésztába. Akkor kiszaggattuk cifrán. Vót madirka, rózsa, meg mindenféle cifrák. No meg osztan pampuskát. Annak nem nagyon tettünk kovászt, csak úgy dagasztottuk be kelesztővel. Bedagasztottuk, odatettük a kandikra, mert hát valamikor a gyerekeknek kandik vót a .masina mellett. Ott megkelt, kiszaggattuk és forró zsírba süttük a pampuskát. Gyúrottat is süttünk. Azt vajval csinálátuk. Abba nem kellett kelesztö, csak hát meggyúrtuk tejfővel, belemorzsótuk a vajat a lisztbe, összeállítottuk, oszt akkor elnyújtottuk azt is, síkárfával, úgy raktuk bele a gyiót. összehajtottuk kis patkócskákra úgy süttük. Vagy csinálátunk szuszkot is, aztat úgy, hogy a krumplit megfőztük a fazékba, lisztet pergettünk bele, oszt akkor összetörtük varecskával, de jó erősen. Úgy fogatátam meg a fazekat, hogy a masináró le ne hagyitóggyon. Az akkor összefőtt, oszt a tál szélire kiraktam késvei, mikor körűértem vele, meghűtt, azt ledöfótem, másik sort raktam. Mikor má jó sok vót benne, megöntöztem zsírval, vagy vaj allyával, mikor mivel, gyióval is meg lehetett hintenyi. Súlyankát is főztünk, amikor megfőtt a krumpli átnyomtuk, lisztvei elkevertük, elnyújtottuk, mikor a krumpli meggyengűt benne, akkor elmetétük, oszten súlyáztuk. Kifőztük, oszt azt úgy használtuk el, mint a mácsikot, túróval, vagy mákval is lehetett. Még oszten tészta is vót, meggyúrtuk a lisztet, a malombó való tiszta lisztet, a búzának az elejit, oszt akkor elnyújtottuk jó vékonyra, összeforgattuk, elmetétük. Az vót a mácsík. Gömbökét is csináltunk még, kelett gömbökét, azt párába, vagy vízbe főztük. Csak ügyesen köllött bánnyi vele, hogy össze ne essen. Az csak aggyig fóllyön, hogy mikor má látjuk, hogy fölgyün, oszt megnézzük az egyet, akkor gyorsan ki kell kapdosnyi. Vagy csinátunk kelett tésztából hajtottkát is, hajtottka kalácsot. Oszt gyiót, vagy mákot tettünk bele. Azt is ettük két napig. Hát jó étünk azé. A kását (kukoricakását) is szerettük. Megforraltuk egy kicsint, de csak kévés vízbe, hogy le ne kozmollyon, s amikor má puha vót, föleresztettük tejvei. Jó eldógoztuk, kitettük tányérba, azt is megöntöztük vagy vaj allyával, vagy cukorval, kinek mivel köllött. Főztek kásalevet is, de én azt nem szerettem, ollyan édes vót az.” (Adatközlő: özv. Micsné Molnár Franciska, született 1893-ban Ipolybalogon.) (folytatjuk) Foto: Grossmann és NAGY hogy így találkozhattam vele először. Nem ismertem, de állhatott volna üzleti pénztár előtt, vagy éppen a pult mögött fehér köpenyben. Az utcán is elmellőzhettem... Sajnos a lehetőségek ebben az esetben is csak adottak, beteljesedésük rendszerint elmarad. Számtalan helyen találkozhattunk volna. Mégis csak most ismertem meg, most szereztem róla tudomást — halála révén, halála után. Ügy járunk az utcán, hogy észre sem vesszük a másikat. Nem ismerem. Mi dolgom vele? — gondoljuk, ha egyáltalán gondolunk valamit is. Hideg tekintettel, szó nélkül megyünk tovább, nem is sejtve, hogy két világkép mellőzte egymást. Mert az a másik nem azt a darabot látja a világból, amit mi. Nem úgy látja az utcát, nem arra gondol, amire én. Nem tudjuk ki 6, legfeljebb ruhája színe marad meg emlékezetünkben, s később büszkén gondoljuk a ruha kapcsán, hogy milyen jó megfigyelők vagyunk. A vonaton együtt utazunk, talán éppen egy kocsiban, a kávéházban szomszédos az asztalunk, mégsem vesszük észre egymást. Azt látjuk, ha valaki autóval rohan, s fennkölt kifejezéssel arcán feszít a volán mögött, vagy éppen tele szájjal beszél az utcasarkon. Vannak azonban pillanatok, amikor felbotiunk egymás testében, nagyot zuhanunk és elképedünk a pillanat kegyetlenségén. Kövesdi Károly KULTURÁLIS ПШИШИШВШ ÉVFORDULÓK 265 éve, 1711. november 19-én született Mihail Vasziljevics Lomonoszov, orosz polihisztor. Az európai felvilágosodás legnagyobb oroszországi képviselője. A kor szelleméhez híven munkássága több tudományág között oszlott meg. Fizikai felfedezéseivel és következtetéseivel sok tekintetben túlszárnyalta kora tudományát és gondolkodását. Tudományos munkásságára ösztönzően hatottak filozófiai nézetei, amelyek a materializmus talaján születtek. Lerakta a kinetikai hőelmélet és gázelmélet alapjait. Később megalkotta majd kísérletekkel igazolta a tömeg megmaradásának törvényét. Jelentős volt munkája a molekuláris és az atomelméleti kémia területén. Geológusként a földtani változások állandóságát hirdette. Először kezdte el a cári Oroszország teljes feltérképezését. Hatása erős- volt a 19. század orosz gondolkodóira és a demokratákra. A nyelvészet és az irodalomtudomány területén is maradandót alkotott. Orosz grammatika c. tudományos igényű nyelvtana mellett számos klasszicista stílusú ódát írt. 1755-ben alapította meg a róla elnevezett Moszkvai Egyetemet 100 éve, 1876. november 23-án született Manuel de Falla spanyol zeneszerző, a modem spanyol zene kiemelkedő alakja. A század elején Párizsban élt, ahol a születő új francia zene nagy hatással volt rá. Elsősorban Debussy és Ravel munkássága hatott rá termékenyitőleg. Európai kortársaihoz hasonlóan nemzete népzenéjére igyekezett műveit építeni. Franco hatalomra jutása után Dél-Amerikába emigrált. Legismertebb alkotása a Rövid élet című opera és A háromszögletű kalap című balett. Éj a spanyol kertekben és más szimfonikus művei kedvelt, sokat játszott darabjai a hangversenypódiumoknak. 310 éve, 1666. november 30-án született Esze Tamás kuruc brigadéros. Tarpai telkesjobbágyként vett részt a hegyaljai felkelésben. 1703- ban ő vezette a szegénylegények küldöttségét, akik a Lengyelországban tartózkodó II. Rákóczi Ferencnél jártak és meggyőzték a Habsburgok elleni szabadságharc megindításának szükségességéről. Esze Tamás hozta Magyarországra Rákóczi kiáltványát, melyben harcba hívja a nemzetet. A fejedelem ezredessé nevezte ki, miután több csatában sikeresen vezette a „talpasok“ seregét, ahogy a szökött jobbágyokból toborzott ezredét nevezték. A fejedelem nemesi rangra emelte. Különös módon nem a labancokkal vívott küzdelemben vesztette életét, hanem kél összekülönbözött hajdúcsapat békítése közben ölték meg. KÖNYVKIADÁS A világ csaknem száz népének irodalmát tárgyalja majd a magyarországi Gondolat könyvkiadónál még az idén megjelenő Világirodalmi Kisenciklopédia. A 3200 íróról tájékoztatást adó könyv számos esztétikai, irodalomelméleti és irodalomtörténeti információt, adatot tartalmaz. Az ismeretterjesztést szolgáló kiadó enciklopédia sorozata — a Zsebenciklopédia és a Természettudományi Kisenciklopédia után — tehát újabb könyvvel gyarapodik. OLVASÓNAPLÓ Varga Erzsébet: Zöld vizek, piros kavicsok. Az első kötetes költő az Egyszemű éjszaka című versantológia után indult el a Parnasszus felé. Versei először a hazai lapokban jelentek meg. A kötetben található versek egy része ebben az időben született. Nem véletlen tehát, hogy a kötet verseinek színvonala és értéke nagyon hullámzó. Varga Erzsébet vitathatatlq,n tehetsége a csehszlovákiai magyar irodalomnak. Ezt bizonyítja a kötet második és harmadik versciklusa. Az itt olvasható versek magukban hordozzák a költő törekvését a saját hang, az egyéni látásmód kialakítására. Az „In memóriám matris dulcissimae“ című ciklusban található az Anyámnak kissé megkésve, a Csak a nefelejcsekből és a Fehérre feketével című versek hordozzák magukban azt a költői erőt, amelyet Varga Erzsébet minden bizonnyal tovább fejleszt. 19