Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-11-15 / 45-46. szám

>» 2 о «ы 9) N О ►-J Ö о Ь> hetett Szovjet-Oroszország gazdasági életé­nek átszervezése, újjáépítése, melyet a „GOELRO” és a „NÉP” néven ismert tervek biztosítottak. Később több éves terveket ké­szítettek, amelyeknek biztosítaniuk kellett a Szovjetunió gazdasági, politikai és kulturális életének megszilárdulását, az életszínvonal emelkedését. Mikor fogadták el az első ötéves tervet: 1924-ben, 1928-ban, 1933-ban? W'l. 1939.Szeptember 1-én a német fasizmus megtámadta Lengyelországot, és ezzel kezde­tét vette a 2. világháború. Hitlernek ez a ter­ve sikerült: a fasiszta hadak lerohanták Len­gyelországot, melyet a nyugati nagyhatalmak sorsára hagytak. Hitler étvágya tovább nőtt, s a már elfoglalt Ausztria, a megcsonkított Csehszlovákia, a megszállt Lengyelország után elfoglalta a Benelux-államokat, vala­mint Franciaországot. Elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy a meg nem támadási szer­ződés sutba dobásával 1941. június 22-én rá­törjön a világ első szocialista államára, a Szovjetunióra. Mikor kötötte meg a Szovjet­unió Németországgal a meg nem támadási szerződést: 1938. szeptember 30-án, 1939. augusztus 23-án, 1941. június 18-án? 3. A német fasiszták a Szovjetunió meg­támadására és szétverésére a „Barbarossa­­tervet” dolgozták ki. Hitler a háborút három hónapra tervezte. Ennyi idő alatt akarta el­tiporni egy nép 24 éves építőmunkájának gyümölcsét. A néphatalom ereje, a szovjet emberek hazaszeretete azonban áthúzták Hit­ler számításait, s a fasiszta hadsereg már 1941 telén elszenvedte első vereségét. A szov­jet Vörös Hadsereg a sztálingrádi csatában mérte a legnagyobb csapást a német hadse­regre, amikor is a Csujkov tábornok vezette szovjet csapatok fegyverletételre kényszerí­tették Paulus tábornok 330 000 katonáját. Mi­kor tette le a fegyvert Paulus hadserege: 1942. november 24-én, 1943. január 8-án, 1943. február 2-án? 4. A burzsoá Csehszlovákia 1943-ban köl­csönös segélynyújtási egyezményt kötött a Szovjetunióval. ASzovjetunió ezt az egyez­­'•'Tnényt sosem árulta el és mindig segédkezet nyújtott Csehszlovákiának. Az egyre fasizá­­lódó csehszlovák kormány azonban több eset­ben visszautasította ezt a közeledést, így a Szovjetunió nem tudta megakadályozni a müncheni árulást, s annak következményeit. A háború alatt a kormány baloldali képvi­selői, a CSKP tagjai, élükön Klement Gott­­walddal, moszkvai tartózkodásuk idején még tovább mélyítették a csehszlovák—szovjet ba ráti kapcsolatokat. A CSKP moszkvai veze­tőségének kezdeményezésére az emigráns kor­mány barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződést kö­tött a Szovjetunióval. A szerződést 1943. de­cember 12-én írta alá Moszkvában Beneá, a londoni emigrációs kormány elnöke. Mikor hosszabbították meg ezt a szerződést: 1960-ban, 1963-ban, 1970-ben? 5. Vlagyimir Iljics Lenin, 1970-ben lett vol­na 100 éves. A világ haladó gondolkodású emberei méltóképpen ünnepelték meg szüle­tésének 100. évfordulóját. Az SZKP 1971-ben ülésező kongresszusa is behatóan foglalkozott a Lenin-centenárium megünneplésével, a le­nini eszmék elterjedésének fontosságával, a béke megerősítésének szükségességével. Sor­rendben hányadik kongresszusa volt ez az SZKP-nak: XXII. , XXIII. , XXIV. ?

Next

/
Thumbnails
Contents