Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-07-26 / 29-30. szám
Kellemes nyilatkozó-partnerekkel mindig szívesen készít interjút az ember. Betka nem volt bőbeszédű, de a meglátásai mindig eredetiek voltak. Egyszer például, afrikai útjáról hazatérve, ezt mondta: Élveztem, hogy Afrikában még nem érezni annyira a civilizáció szorítását, mint másutt. Oroszláncsordákat láttam. A földből szinte gőzölgött a pára, a napfény a szemem láttára szárította fel az esőt. Strkuláéknak három gyermekük van. Két fiú és egy lány. Ladislav Strkula ismert ember volt a városban, anyakönyvvezetői tisztségéből eredően. Felesége pedagógus, a Kovác-utcai gimnázium igazgatóhelyetteseként működött. Most nyugdíjban vannak mór. Mindketten jól beszélnek magyarul és jól ért nyelvükön a lányuk is. A kiejtése minta-szép, a szókincse nem olyan gazdag, mint a szüleié, de azért jól el tud beszélgetni magyarul, mint például egyszer a Csehszlovákiában vendégeskedő tévébemondónővel, Kudlik Júliával. Betka, mint említettem, a Carnicában táncolt, és természetesen iskolába járt. Biológia szakos volt, amikor egyszeriben megváltozott az élete. A másodéves főiskolai hallgatóról sorra jelentek meg a cikkek, riportok, képek. Tanulmányait ekkor megszakította, filmezett, majd hoszszabb időt töltött az Egyesült Államokban. Mikor visszatért, a televíziónál helyezkedett el, amellyel mór a „felfedezése” előtt kapcsolata volt. Mint a hazai televíziózás egyik legérdekesebb és legnépszerűbb személyisége, nemrég megkapta az Aranykrokodil (Zloty krokodil) dijat. Véleményem szerint a kassai Betka Strkulová-Sebová évek óta a legjobb csehszlovákiai bemondónő. Remek hangja van. kellemes arca és szinte hibátlanul működő összpontositóképessége. Akkor is érdekes tud lenni, amikor csupán egyetlen mondatot mond. A zsűri valószínűleg ezt vette figyelembe, amikor a kitüntetéssel őt tisztelte meg. Filmjei általában jól sikerültek, de az az általános vélemény, hogy igazi műfaja a televíziózás. Közben ki-kiruccan műsorvezetőnek Brnóba vagy Prágába, és ott is megállja a helyét. Az olvasókat bizonyára érdekli, kihez ment feleségül ez a népszerű és csinos lány, akire sokan figyeltek? Betka pofonegyszerű megoldást választott: igent mondott annak a szőke fiúnak, akivel anntak idején együtt táncolt a Carnicában és akiből közben mérnök lett. Egyszer kijelentette: ha férjhez megyek, négy fiút szülök! Tervét eddig ötven százalékra valósította meg, két szép fia van. Legutóbbi találkozásunkkor azt mondta, hogy az a két srác teljesen elég, vagyis a harmadik és a negyedik fiút tekintsem füstbe ment tervnek, ami teljesen érthető, mivel az ő elfoglaltsága, utazásai mellett négy gyermeket nagyon nehéz lenne vállalnia. Befejezésül talán annyit még, hogy Betka Strkulová-Sebővá a két szülés után is megőrizte jó alakját, az arca most is kellemes és szép, a képernyőn egyre érettebb teljesítményeket nyújt, egyszóval: most érkezett el életének abba a szakaszába, amikor a legjobb, legszínvonalasabban működik — mindnyájunk örömére. Batta György katársak figyelmét a saját munkájukról, s így mindent egybevetve a munkaidő kihasználásának rovására megy. Ugyanez vonatkozik a privát látogatásokra is. A munkahely nem kaszinó, még a hivatalos látogatásokat sem való fölöslegesen nyújtani. Ide tartozik még a dohányosok viselkedése is, akiknek a nem dohányosokkal szemben még az általános követelményeknél is tapintatosabbnak kell lenniük. A munkatársi kapcsolatok fontos eleme az idősek és a fiatalok viszonya a munkahelyen. Igen jelentős, sőt döntő az a mód, ahogy az új munkatársat fogadják. Az új és fiatal munkaerő tisztelettel közeledik az idősebb, tapasztalt kollégához. Az idősebbeknek viszont mindenben segíteniük kell az új munkatársat, a fiatalt, hogy mielőbb betanuljon a munkába, mielőbb otthon érezze magát a munkahelyén. A fiatalabbak önteltsége, az idősebbek szakmai irigysége könnyen felboríthatja a munkatársi jó viszonyt, s rengeteg fölösleges problémát okozhat. Jó, egészséges kapcsolat nem lehet olyan munkahelyen, ahol bizalom helyett bizalmaskodás uralkodik. Míg az előbbi megszilárdítja a kölcsönös tiszteletet, addig a másik menthetetlenül és sokszor helyrehozhatatlanul aláássa. Ugyancsak udvariatlanság a munkahelyen a legaprólékosabban szellőztetni a magántermészetű gondokat. Egy jól összeforrott munkaközösség megtalálja a módját annak is, hogy olykor-olykor együtt szórakozzanak, találkozzanak — munkaidőn kívül, de a jó ízlés határain belül. (folytatjuk) Miért dalol a fülemüle éjjel? Valamikor hajdanában égen-földön minden állat jól megfért egymással: a halak a vízben, a szárazföldön élő állatok, de még a rengeteg égi madár is. Amíg azután egy napon be nem költözött a világba a rosszaság, és nemcsak az emberek, hanem az állatok is elkezdtek egymás ellen acsarkodni. A madarak addig csak daloltak, fütyültek, csiviteltek, károgtak, mind aszerint, ahogy csőrétől, torkától tellett, hanem akkor egyszerre mind azt firtatta, vajon ki énekel a legszebben a madarak közül. összehívtak hát egy madárdalosversenyt egy napfényes erdei tisztáson, s kimondták, hogy az lesz a győztes, aki a legtöbb szavazatot kapja. Igen ám, csakhogy minden madár saját magát tartotta a legjobb dalosnak, és a saját nevét írta a szavazócédulára! Csak a fülemüle nem akart olyan udvariatlan lenni, hogy önmagának szánja a díjat; mivel azonban egyetlen madár elsősége mellett se tudott dönteni, hót üresen adta le a szavazócéduláját. Amikor végre a harkály meg a kakadu kihirdette az eredményt, hát minden madár: a rigó, a pacsirta, a cinke, a vörösbegy, a bagoly, a holló és a papagáj és a többi mind-mind kapott egy szavazatot, csak éppen a fülemüle maradt szavazat nélkül. Támadt ám erre nagy csiripelés, cserregés és károgás a madarak között: — Hogyhogy, hát a fülemüle még egyetlen szavazatot se kapott? Akkor pedig te vagy mindannyiunk között a legrosszabb énekes! Ezennel meg is tiltjuk neked, hogy valaha énekelni merészelj! A fülemüle szomorúan repült haza a bokrok közé. De amikor leszállt az éjszaka, és a többi madár mind aludt már a fészkében, nem bírta tovább, és dalolni kezdett az éjszaka mélységes csendjében, a csillagos égbolt alatt. így van ez már sok-sok ezer év óta. Amikor lemegy a nap, feljön a hold, ragyognak az égen a csillagok, s a világra nagy csend borul. akkor hallatja hangját a fülemüle, és bizony mindenkit megbűvöl, aki hallja. A bagoly, a kuvik és a többi éji madár azóta mind belátta, hogy igazságtalanság érte a szegény kis fülemülét, hanem a kimondott ítéletet senki se másítja meg szívesen, még a madarak sem. így azután a fülemüle se tehet mást, amíg ez a világ marad, mint azt, hogy nappal hallgat, és éjjel énekel. REJTVÉNYÜNK: Kedves Gyerekek! Találjátok ki. melyik ismert mesét illusztrálja ez a rajz. A mese címét küldjétek be címünkre: Nő szerkesztősége, 801 00 Bratislava, Prazská 7. Gyermekeknek. A lapunk 23—24. számában közölt rejtvény megfejtése: a lengyel mesefilmsorozat szereplője Lolka és Bolka. — Nyertesek: Cseri László, Balog nad Ipfom (Ipolybalog), Takács József, Hrobonovo (Alistál), Mojzes András, Filakovo (Fülek). 21
