Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-07-26 / 29-30. szám
A diószegi népi táncegyüttes műsora GOMBASZÖGI 1. JEGYZETEK A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók XXI. Országos Kulturális ünnepélye — Ezt olvashattuk lépten-nyomon Kelet- és Közép-Szlovákia utai mentén elhelyezett hirdetőtáblákon. Az eddigi Országos Dal- és Táncünnepély nevet viselő rendezvény bővített és értékesebb műsort ígért. 2. Június 18-án nyitották meg amatőr képzőművészeink kiállítását. A roznavai (rozsnyói) városháza kistermében megrendezett tárlat anyaga nem tükrözte teljes egészében a hazai magyar nemzetiségű amatőr képzőművészek munkásságát. A kiállításra minden alaposabb szakmai megfontolás nélkül csaknem 130 alkotást gyűjtöttek össze. Jelentős részük azonban nem képviselt megfelelő színvonalat. Így történt tehát, hogy a tablókra és a falakra csak 80 mű került fel. Az utólagos válogatást szakmai hozzáértéssel végezték. Az már nem a bírálók hibája, hogy a kiállítás egy mondattal is jellemezhető: Ahány kép, annyi stílus és technika. Az esztétikai kiegyensúlyozottságot és az alkalmazott technika ismeretét leginkább Igó Aladár chanavai (hanvai) fafaragó népművész kisplasztikái bizonyították. A rendező szervek rugalmatlanságán múlott, hogy olyan amatőrök, mint Janiga József, Andrássy József és Lipcsey György, nem vettek részt a kiállításon, annak ellenére, hogy munkájuk országosan ismert. Sajnálatos tényként könyvelhetjük el, hogy a kiállításnak helyet adó épület falán nem helyeztek el táblát, ami az érdeklődőket útbaigazította volna. Tucatnyi író-olvasó találkozót tartottak a rozsnyói járás községeiben. Csanda Sándor, Gál Sándor, Batta György, Török Elemér és Szabó Béla találkozott olvasóival. A találkozók sikeréről vagy sikertelenségéről nem lehet egyértelműen írni. Az író és az olvasó találkozásakor ember találkozik az emberrel, ami mindkettőjük számára szellemi gazdagodást hozhat. Ehhez a témához kapcsolódik: Végre sok év után újra volt könyvsátor Gombaszögön. Szerényen állt a mutatványos bódék hivalkodó giccsparádéja között. A könyv szereti a térséget, szereti ha megtalálják, ha felfedezik. A könyvsátor méreteit azonban a prágai Arany Utcácska házainak méretéhez szabták. Előfordult, hogy három-négy vásárló körülállta, mire a többi elballagott mellette. Ugyan ki hajlandó könyvért sorban állni? Kevesen. A könyv kényes vásári portéka. Tágas helyet kér magának, azért, hogy a vásárló kezébe vehesse és beleolvasson. A könyvsátor liliputi méretei miatt ez lehetetlen volt. 4. Szombat délután csaknem húszezer ember szorongott a szabadtéri színpad nézőterén. Kovács Kati, a népszerű táncdalénekes kezdte a műsort, majd a magyarnóta-énekesek léptek a mikrofonok elé. Az est főműsorában szerepelt a bratislavai Katonai Művészegyüttes, majd a hazai magyar népi táncegyüttesek mutatták be műsoraikat. Vasárnap a legszínvonalasabb műsort a budapesti Csepel Táncegyüttes mutatta be. Kár, hogy jóval kevesebben ültek a nézőtéren, mint szombaton. A gyérebb látogatottság várt következménye volt a televízió közvetítésének. 5. Már évekkel ezelőtt voltak „próféták", akik jósolgattak: Gombaszögnek megkopott a varázsa. Gombaszög veszít a vonzásából. A XXI. Országos Kulturális ünnepély bebizonyította, hogy nem volt igazuk. A háromnapos bővített rendezvény nagyobb feladatot rótt a rendezőkre. Ennek tudható be az új színfoltként megrendezett akciók gyengébb minősége. Gombaszög lényege azonban megmaradt: Tovább őrzi a haladó hagyományt, amelyet a Sarlós-mozgalom fiataljai teremtettek. Évek óta vonzza az embereket a táj, a találkozás, a műsor. Gombaszög a nyár, a fiatalság, a nemzetek és nemzetiségek barátságának a fesztiválja marad továbbra is. BÖRZI L. teivetelel Dusza István MILYEN ... Nem szakállas „honatya”, nem íróasztal mögött üldögélő hivatalnok. Olyan ember, aki mindig, mindenütt elérhető. Képviselői fogadónapokon, otthonában vagy a munkahelyén A falusi ember sohasem szerette a hencegést, a prófétáskodást. Többek között ez is oka annak, hogy sajátos jellemének, valóságos énjének a szocialista demokrácia tudott csak táptalajt adni. A múlt választásaiban pedig az ígérgetés, a hamis prófétáskodás, a hencegés bor- és pálinkagőzös levegőjében kábultak el az emberek. Becsületük a „talpalatnyi föld" védelmén lett önemésztésig családféltő. A tőkés pártok választási harcát sokszor csak az ingyen mért ital mennyisége döntötte el. A demagógia, a hazudozás légköréből a választások után végül is csak a régi közigazgatás maradt meg. Majd a változás! Majd az új eszmék! Majd a kommunisták! — Ez- volt az egyetlen reményre jogosító ígéret, amely kivezethetett volna a szolgabíró-jegyzőbíró hatalmat gyakorló háromszögéből. A felszabadulás után megalakított nemzeti bizottságok és az első választásokon bizalmat kapott képviselők tevékenységét az élelmiszerelosztás, a törvényesség betartásának ellenőrzése erősítette: Bizonyította belpolitikánk helyességét. A nemzeti bizottságok képviselőtestületeinek munkája azonban sohasem volt problémamentes. A szövetkezetesítés idején agitáló képviselők tudnának arról beszélni, hogy a parasztember szövetkezetellenessége az újtól való félelemből és a mindennapi kenyér féltéséből eredt. Később azonban rájötte1-, hogy az idő parancsa ellen hadakozni dőreség. Képviselőnek lenni ma sem könnyű feladat. Egy falu közösségét vezetni pedig kétszeresen nehéz. Egyéni és közösségi érdekek ütközését, súrlódását kell csökkenteni. A múlt hordalékai még ma is gátolják néha a munkát. Hrhov (Görgő) nevét először 1250-ben említi egy birtoklevél. Egy 1424-ben irt okmány 48 jobbágyportából álló, kis településként jelöli meg. Határában megfordult a tatárokkal hadakozó IV. Béla is, akinek katonái a falu közelében magasodó sziklán fészkelő galambok tojásaival enyhítették éhüket. Ma 1300 ember él a faluban. Bodnár József a hnb elnöke a most lejáró választási időszakról a következőket mondotta : — A felszabadulást követő években a falu nagyon lassan kezdett átalakulni. Ennek a lassúságnak több oka is volt. Példaként csupán egy epizódot említek: Annak idején Jablonov nad Turnou (Almás) és Hrhov (Görgő) községek közül az előbbiben épült fel a kilenc évfolyamos iskola, mivel a görgőiek között akkor még voltak olyanok, akik nem adták rétjüket, földjüket a közösséget szolgáló épülethez. A szövetkezetesítés azonban döntően befolyásolta az emberek gondolkodását. Az eredményesség döntő érv volt még a földhöz legmokacsabbul ragaszkodó embereknek is. w N «/I
