Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-07-26 / 29-30. szám
kétség sem fér hozzá, hogy a sziget valóban a fiataloké. Azé az ötvenezer fiatalé, akik a forradalmi kormány felhívására telepedtek le, hogy a szigetet dúsan termő virágoskertté varázsolják. Az utóbbi hat év alatt huszonhárom mezőgazdasági szakiskolát létesítettek itt, 1985-ig számukat kétszázhatvanra tervezik. Escuelas Secundarias del Campo... ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az egész Isla de Pinos mezőgazdasági szakembereket nevelő hatalmas tangazdasággá válik. A fiatal mezőgazdászokat már most Kuba minden részéből itt képezik. ahol mámoritóan illatozik a citrusz virága, s érik be a gyümölcse, Kubában járni és nem látni Guamát, egyenlő a lehetetlenséggel. — Guamát a ZapaL. félsziget, álló vizeinek mocsaraival, a Laguna del Tesoro-val, vagyis a Kincses Tóval, a krokodilfarmmal, ahol tízezernyi él ezekből a félelmetes csúszómászókból, a mesébe illő indián házikók másainak sorával, szimbolikus természeti múzeumával, a tóparti naplementével és a buja illatoktól terhes trópusi éjszakával és természetesen az elmaradhatatlan szambával, ami Kubában a hétvége kezdetét jelzi. Kuba boldog. A boldogságot érezni a tenger sós párájában és a simogató passzátszélben, a boldogság susog a pálmák koronáiban és a selymesen finom fenyők ágai között, kicseng a szamba ritmusából, egyformán sugárzik az emberek arcán és a pillangó szárnyához hasonló mariposa, a nemzeti virág kelyhében. Kuba boldog, .nert szabad Kubai pionírok a havannai National szálló előtt „Midőn Havannában . . 3. Havannai kislány A TAINOV indián természeti múzeum A szerző felvételei
