Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-01-13 / 3-4. szám

A nehézség legtöbbször okkor odódik, ha ozonos rendeltetésű tárgyakról ólig felismerhető jegyek szerint kell különb­séget tenni. Az anyagismeret és a régi gyártási technológiák ismerete is segít abban, hogy egy-egy tárgynak a korát meghatározhassam. időpontjaként. (Az értékükről mindent elmond az a tény, hogy Guttenberg a 42 soros Bibliát 1455 körül nyomtatta, amely az első nyomtatott könyv volt az emberiség történetében. A szerző megj.) 1501 után nyomtatott könyvből több száz található a polcokon. A legtöbb könyvet a XVII., XVIII. és a XIX. szá­zadban írták, illetve készítették. György Tibor, a betléri állami kastély igazgatója: 4 A legrégebbi nálunk található mo­­gyor könyv 1574-ben készült Bordejo­­von (Bártfán) Blutvofel nevű nyomdász­mester műhelyében. A könyv Biblia­­mogyarázatokot tartalmaz. Gyűjtemé­nyünk legértékesebb darabja' az a könyv, melyben Albrecht Dürer huma­nista festő, illusztrációként készített eredeti rézmetszete található. Janá Pofmákovó a kastélyban talál­ható tárgyak nagyrészét kézbe vette, megvizsgálta, lemérte. Munkatársaitól hallottam, ő kalauzolja az idelátogató neves közéleti személyiségeket is. A restaurátoroknál Laczkó Ilonát ta­lálom. Segédrestaurótorként dolgozik ezen a részlegen. Egy kard restaurálá­sán munkálkodik. Miközben mozdula­tait figyelem, megérkezik Ivanecz István, о restauráló műhelyek vezetője: Ö így beszél erről oz érdekes munkáról: A felújításra érkező tórgyakot tüzetes vizsgálat alá vetjük, ami utón eldöhtjük és kiválasztjuk a restaurálás legmegfe­. Ivanecz István a restauráló műhely vezetője . Laczkó Ilona egy alabárd restaurálása közben Empire stílusú ágy — Két éve, hogy elkezdtük a kastély és környezetének rekonstrukciós tervé-3 lelőbb módját. A fémtárgyak felújításá­nak fontos művelete a rozsda eltávolí­tása. Munkánk nem korlátozódik csu­pán a kostélybon található tárgyakra. Gyakran szállítanak hozzánk oz ország más részeiből különböző fémtárgyakat. A restaurátori munkának néha vannak szomorú pillanatai is: néhány esetben a látogatók által megrongált tárgyakat is restauráltunk. Az Andróssy család gyűjtőkedve a tudás utáni vággyal is párosult. Andrós­sy Lipót hozta létre a könyvtárat, amely a XVIII. század óta volt a család tulaj­donában. A könyvállományról szakszerű katalógus soha nem készült. Az álla­mosítás óta csupán egy hiányos leltári jegyzék állt a tudományos munkák kapcsán itt járt érdeklődők rendelkezé­sére. Két éve kezdődött el a könyv­anyag feldolgozása. — A könyvtár köteteinek számát hu­szonötezerre becsülik. Az 1972-ben el­kezdett módszeres munka előrelátható­lag még nyolc évig fog tartani. Az állo­mány jelentős részét latin nyelvű köny­vek alkotják. De szép számmal találha­tók német, francia, magyar, olasz, gö­rög, angol és héber nyelven írott köte­tek is. Tematikai megosztottságuk a tudományos ismeretterjesztő művektől a szépirodalomig terjed. Az eddig feltárt anyag között két inkunábulumot — ős­nyomtatványt is találtunk, melyeken az 1500-as év van feltüntetve a nyomtatás A könyvtár a zeneszalon­ból nézve XIX. századból való bécsi intarziás szekrény Kitömött grizly medve az alagsorban. Háttérben pé­csi mozaik látható nek kidolgozását. A járási nemzeti bi­zottság 1975 októberében hagyta jóvá a csaknem 26,5 milliós tervet. Ezen­kívül jelentős összeget kaptunk a táj­kert felújítására. Évente 500 000 koro­nát fordítunk majd о 125 hektáros kert és park gondozására. A munkálatok költsége mintegy 33 millió korona. A kastélyépület helyreállítása mellett a turisták ellátását szolgáló épületek rendbehozásóra is gondoltunk. Alkal­mazottaink részére új irodaházat épí­tünk. ahol minden feltétel meglesz az eredményes munkához és a tudomá­nyos kutatáshoz. Az egyes épületek tervezésénél tekintettel voltunk arra, hogy külsejével beilleszkedjen a törté­nelmi és természeti környezetbe. / Letűnt korokról, emberekről beszél­nek a műemlékek. Turisták ezrei járnak „múltat látni" városainkba, falvainkba, várak és kastélyok ódon falai közé. Államunk jelentős összeget fordít a mű­emlékvédelemre. Nem véletlenül, hiszen nemzeti kultúráink hagyományán szüle­tett és születik a ma kultúrája, a múlt művészetének eredményeit továbbfej­lesztve növekedett, osztályharcok tanul­ságain erősödött mai művészetünk. Nem fölösleges beruházás tehát a műemlékvédelem: nemzeti kultúráink, nemzeti kincseink átmentése az utókor­nak. DUSZA ISTVÁN 51 6

Next

/
Thumbnails
Contents