Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-01-13 / 3-4. szám
A nehézség legtöbbször okkor odódik, ha ozonos rendeltetésű tárgyakról ólig felismerhető jegyek szerint kell különbséget tenni. Az anyagismeret és a régi gyártási technológiák ismerete is segít abban, hogy egy-egy tárgynak a korát meghatározhassam. időpontjaként. (Az értékükről mindent elmond az a tény, hogy Guttenberg a 42 soros Bibliát 1455 körül nyomtatta, amely az első nyomtatott könyv volt az emberiség történetében. A szerző megj.) 1501 után nyomtatott könyvből több száz található a polcokon. A legtöbb könyvet a XVII., XVIII. és a XIX. században írták, illetve készítették. György Tibor, a betléri állami kastély igazgatója: 4 A legrégebbi nálunk található mogyor könyv 1574-ben készült Bordejovon (Bártfán) Blutvofel nevű nyomdászmester műhelyében. A könyv Bibliamogyarázatokot tartalmaz. Gyűjteményünk legértékesebb darabja' az a könyv, melyben Albrecht Dürer humanista festő, illusztrációként készített eredeti rézmetszete található. Janá Pofmákovó a kastélyban található tárgyak nagyrészét kézbe vette, megvizsgálta, lemérte. Munkatársaitól hallottam, ő kalauzolja az idelátogató neves közéleti személyiségeket is. A restaurátoroknál Laczkó Ilonát találom. Segédrestaurótorként dolgozik ezen a részlegen. Egy kard restaurálásán munkálkodik. Miközben mozdulatait figyelem, megérkezik Ivanecz István, о restauráló műhelyek vezetője: Ö így beszél erről oz érdekes munkáról: A felújításra érkező tórgyakot tüzetes vizsgálat alá vetjük, ami utón eldöhtjük és kiválasztjuk a restaurálás legmegfe. Ivanecz István a restauráló műhely vezetője . Laczkó Ilona egy alabárd restaurálása közben Empire stílusú ágy — Két éve, hogy elkezdtük a kastély és környezetének rekonstrukciós tervé-3 lelőbb módját. A fémtárgyak felújításának fontos művelete a rozsda eltávolítása. Munkánk nem korlátozódik csupán a kostélybon található tárgyakra. Gyakran szállítanak hozzánk oz ország más részeiből különböző fémtárgyakat. A restaurátori munkának néha vannak szomorú pillanatai is: néhány esetben a látogatók által megrongált tárgyakat is restauráltunk. Az Andróssy család gyűjtőkedve a tudás utáni vággyal is párosult. Andróssy Lipót hozta létre a könyvtárat, amely a XVIII. század óta volt a család tulajdonában. A könyvállományról szakszerű katalógus soha nem készült. Az államosítás óta csupán egy hiányos leltári jegyzék állt a tudományos munkák kapcsán itt járt érdeklődők rendelkezésére. Két éve kezdődött el a könyvanyag feldolgozása. — A könyvtár köteteinek számát huszonötezerre becsülik. Az 1972-ben elkezdett módszeres munka előreláthatólag még nyolc évig fog tartani. Az állomány jelentős részét latin nyelvű könyvek alkotják. De szép számmal találhatók német, francia, magyar, olasz, görög, angol és héber nyelven írott kötetek is. Tematikai megosztottságuk a tudományos ismeretterjesztő művektől a szépirodalomig terjed. Az eddig feltárt anyag között két inkunábulumot — ősnyomtatványt is találtunk, melyeken az 1500-as év van feltüntetve a nyomtatás A könyvtár a zeneszalonból nézve XIX. századból való bécsi intarziás szekrény Kitömött grizly medve az alagsorban. Háttérben pécsi mozaik látható nek kidolgozását. A járási nemzeti bizottság 1975 októberében hagyta jóvá a csaknem 26,5 milliós tervet. Ezenkívül jelentős összeget kaptunk a tájkert felújítására. Évente 500 000 koronát fordítunk majd о 125 hektáros kert és park gondozására. A munkálatok költsége mintegy 33 millió korona. A kastélyépület helyreállítása mellett a turisták ellátását szolgáló épületek rendbehozásóra is gondoltunk. Alkalmazottaink részére új irodaházat építünk. ahol minden feltétel meglesz az eredményes munkához és a tudományos kutatáshoz. Az egyes épületek tervezésénél tekintettel voltunk arra, hogy külsejével beilleszkedjen a történelmi és természeti környezetbe. / Letűnt korokról, emberekről beszélnek a műemlékek. Turisták ezrei járnak „múltat látni" városainkba, falvainkba, várak és kastélyok ódon falai közé. Államunk jelentős összeget fordít a műemlékvédelemre. Nem véletlenül, hiszen nemzeti kultúráink hagyományán született és születik a ma kultúrája, a múlt művészetének eredményeit továbbfejlesztve növekedett, osztályharcok tanulságain erősödött mai művészetünk. Nem fölösleges beruházás tehát a műemlékvédelem: nemzeti kultúráink, nemzeti kincseink átmentése az utókornak. DUSZA ISTVÁN 51 6