Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-01-13 / 3-4. szám
Desdemono (Kucmon Eta) es Othello (Drdfi Mátyás) nagy drámai jelenete A Komárnói (Komáromi) Magyar Területi Színház harmadizben tűzött a műsorára Shakespeare-müvet — ezúttal az Othello-t. (Az első a Makrancos hölgy volt 1963-bon, a második a Rómeó és Júlia 1968- ban.) Az Othello Shakespeare-nek abban a korszakában született, amelyben a mindössze 52 esztendőt megélt lángelme a Julius Caesar-t és a Hamletet is — tehát mondhatni, hogy legnagyobb műveit alkotto. A drámát „A velencei mór" címen 1604 novemberében adták elő első ízben az angol királyi színházban, első nyomtatott kiadósa azonban csak 1622-ben jelent meg. Kiadója az előszóban azt írja: „... nem tartja szükségesnek a könyv ajánlását, mert reméli, hogy ami jó, azt mindenki kérés nélkül is elismeri, annál inkább, mert a szerző neve elég arra, hogy keletet szerezzen munkájának." Shakespeare a több mint 370 évvel ezelőtt megirt drámában az emberismeret és az emberi jellem formálásának olyan tárát mutatja be, amelyben elfér a tisztaság, a jóság, a naivitás, a gyűlölet, az ármánykodás es oz irigység, de a szenvedélyes szerelemből fakadó, mesterségesen szított féltékenység is. Mindezt a megfelelő hőfokon érzékeltetni, színpadra állítva igazi drámai feszültségű, nem lazító ritmusú előadásban tolmácsolni mindenkor a legigényesebb, de egyben leghatasosabb művészi feladat volt, hiszen a megrázó tragédia mindig magával ragadja a közönséget. A dráma diadalútját nagy és emlékezetes Othello — és Jago alakítások kisérték. Itt mint érdekességet jegyeznék meg egy korabeli adatot: Othello alakja a színészként is tevékenykedett nagy magyar drámaírónak, Kotona Józsefnek is legkedvesebb szerepe volt. Shakespeare az Othello témáját Ciraldi Cinthio olasz elbeszélő „Száz rege" című gyűjteményéből merítette, aki leírja „a velencei mór és a kiválóan szép és erényes Desdemono" tragikus történetét. A drámát magyarra első ízben Szász Károly fordította. A MATESZ Mészöly Dezső sokhelyütt korszerűsített nyelvezetű fordításában vitte színpadra. Emília es férje, Jogo Németh Ico es Holocsy István Nagy László (Komómo) felvételei Веке Sándorra, a MATESZ kosicei (kassai) Thália Színpadának rendezőjére az Othello komáromi vendégrendezésével hálás és ugyanakkor nehéz feladat hárult. Hálós a dráma fent említett erényei miatt, nehéz pedig azért, mert a szlovákiai magyar közönséghez a tv és о rádió útján tolmácsolt Shakespeare-elöadósok után következni és helytállni nem egyszerű dolog. Веке már számos más rendezésével, és éppen Shakespeare Rómeó és Júliával is igazolta a felkészültségével szerencsésen párosuló tehetségét. A MATESZ színpadára ezúttal is biztos kézzel, szenvedélytől izzó légkörű, mindvégig jó ritmusú előadást varázsolt. Az Othello volójában két óriásszerep: a velencei mórnak és zászlósának Jagonak tökéletes drámaírói bravúrral felépített és egyre fokozódó konfliktusa. Othellot Dráfi Mátyás vitte színre, éretten; megrendítő átéléssel építette fel a megnyerő, a kemény katonaember létére is szelid lelkű, szerelmében ellágyulni tudó, de a felébresztett féltékenység hálójoban éppen nagy szerelme miatt vergődő férfi olakját. Jago szerepét a dramaturgia merészen a fiatal Holocsy Istvánra bízta és jól választott. Holocsy pontosan abban a felfogásban játszotta Jogot, ahogyan azt a műsorfüzetben lehozott elmélkedésében körvonalazta: célratörő, tehetséges gazembernek, aki azonban gyáva is, és azért eleve el kell buknia a dráma erkölcsi igazságtételénél. Szenvedélyesen játszott, valóban mindent beleadott ebbe a szerepbe és talán éppen itt lenne egy kritikus megjegyzésem: hogy valamivel kevesebb több lenne. Ami Jagoban jellemzően „jagoi“: az emberek jó megfigyelése, majd ennek alapján a képmutató játék — néha a macska szodisto játéka az egérrel. Ezt a hideg, lefojtott szenvedélyt hiányolom néha Holocsynál. Az ö Jagoja mindig ugyanazon a hőfokon izzik, szinte robban. Márpedig Jogának a robbantás képessége, nem a hangosság a jellemzője. Kuczman Eta bájos Desdemona, a makulátlanul tiszta asszony ábrázolásában azonban nem volt mindig elég árnyalt. Cassioval közös jeleneteiben nem kap kellő hangsúlyt a „csak" nyájas rokonszenv férje kedvelt hadnagya iránt. Desdemonája kissé túllép a határvonalon és kellemkedése inkább kacérkodásnak hat. Ezzel ellentétben Ropog József Cassiojo mértéktartó; udvarias hádolása a korabeli szokásokból fakadó magatartás. Nemeth Icáról mindig újro meg kell állapítanunk, hogy jó jellemszínésznő — Emiliájo is meggyőző. (Nőről lévén szó, engedtessék meg a megjegyzés, hogy a frizurája előnyösebb is lehetne!) Az epizódszereplők jól egészítették ki az előadást, amely Kopócs Tibor és Platzner Tibor dicséretesen korhű, ötletes egyszerűségükben is teljes illúziót keltő színpadképeivel és a vendégként közreműködő Gabriela Krajcovicová jelmezeivel egészében véve a MATESZ művészeinek beérett alkotói színvonaláról tett tonúsógot. L. GÁLY OLGA ÜMBEREK A KASTÉLYBAN Üresek a sétányok. A turisták lábnyomát elfödte a tél. Bezárt a büfé, üres az ajándékbolt. A nyáron képeslapok százai röpítették az üdvözletét erről a helyről. A betliari (betléri) kastélyról Európa sok országában tudnak. Egyszer jó lenne számba venni, hogy amióta állami tulajdon lett a hajdani Andrássy kastély, hányán keresték fel. Egy bizonyos: évente több százezren csodálják meg a régi korok művészetét, 1 használati tárgyait, egzotikus országok felhalmozott kincseit, vadósztrófeóit. Turisztikai holt idény. A tél folyamán idelátogató csoportokat alkolomodtón az idegenvezetők ilyenkor is végigvezetik a hideg termeken. A nyugalom azonban csak látszólagos. A kastély alkalmazottainak munkájában soha nincs holt szezon. A gyűjtemény nyilvántartását, gondozását, restaurálását folyamatoson végzik. Jana Pofmáková: — A kastély elsősorban a lakberendezési tárgyak múzeuma. A gyűjtemény tárgyainak stílusjegyei a gótikától, a reneszánszon, a barokkon át a biedermoerig terjednek. A látogatók és a művészetek iránt érdeklődők szinte az év valamennyi napján megtekinthetik bútor, festmény, porcelán, üveg, textil, fegyver és vadásztrófea gyűjteményünket. — Melyek a legértékesebb darabok? — Többet is említhetnék. Értékes a kályhagyüjteményünk. Minden helyiségben más stílusú és más helyen készült kályhák találhatók. Egyik legszebb az 1880-ban Pécsett készített majolika kályha. Képeink között neves művészek, Benczúr. Barabás, Mányoki, Feszty, Ligeti és Pocher — munkái találhatók. Az elmondottakból kiderül, hogy a feldolgozás alapos ismereteket követel.
