Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-06-14 / 23-24. szám
például naptáruk sokkol pontosabb volt, mint a Juliánus noptár. A Peruban kifejlődött társadalom meg magosabb fokot ért el. Itt még az európaiak jövetele előtt domensztikálni tudtok bizonyos állatfajtákat, amelyekkel munkát végeztettek, teherhordásra használták őket és gyapjújukat is hasznosították. A perui civilizáció közelítette meg a leginkább az európai feudalizmust. Az indián társadalmak földművelése igen fejlett volt. Jóval több hasznos növényt termesztettek, mint bárhol Európában, es sok esetben a termesztés módja is sokkal tökéletesebb volt. Ez a fejlett mezőgazdaság adta a civilizált Óvilágnak a kukoricát, a tököt, a babot, sok fűszernövényt, a dohányt, a burgonyát és még sok egyebet. Világviszonylatban véve a mezőgazdasági növények felét éppen az indián földművesek nemesítették, s ezekkel — több, mint 80 terménnyel — az európai népek csak Amerika felfedezése után ismerkedtek meg. Az indiánok másik jelentős ajándéka az orvostudományt gazdagította. Annak ellenére, hogy semmiféle vegyészeti ismereteik nem voltak, s hogy orvosi műszereik száma is igen csekély volt, a mai orvostudomány mintegy 59 gyógy»szert, illetve farmakológia! alapanyagot köszönhet az indiánoknak. Köztük az első helyen áll a kakaó (a kokain és a novokain) előállításához szükséges), a Cascare sagrada, ami hashajtó, az Efedra, az orr- és légzőszervi betegségek gyógyszere. A mexikói indiánok régen mintegy 170 féle gyógyszert ismertek, gyógyítani tudták a reumát, a fogfájóst, a különböző fekélyeket, szembajokat, köhögést, kígyómarást, lázat, daganatokat. Obszidiánból készült műszereikkel sebészeti beavatkozásokat is végeztek, többek között koponyolékelést is. Sok szépséget köszönhet a világirodalom is az indiánoknak. Noha az Új... és az indiánok olyan kimagasló egyéniségeket adtak az Egyesült Államok történelmének, akiket méltó hely illetne meg a nemzet hőseinek panteonjában. Sitting Bull — az Ülő Bika, Spotted Tail — Foltos Farok, Joseph és még számos törzsfőnök tűnt ki politikai éleslátással, valódi államférfiúi bölcsességgel s nem utolsósorban mindig a békés megegyezést szorgalmazó humánumával. világ népei közül csak kettőnek volt fejlett írásbelisége, az egyedülállóan erősen és pontosan élő szájhagyomány megőrizte az indián népek, törzsek, etnikai csoportok szellemi kincsét. A körülbelül 550 indián nyelv és a mintegy 2200 nyelvjárás népmeséi, költészete, lírája és epikája, teremtés- és eredetmondáik nagy hatással voltak az amerikai irodalomra, különösen az egyik legnagyobb amerikai költőt, Paul Whitmant ihlették meg. Ám a természettől tanult mély bölcsességtől áthatott népmeséik nélkül ma mór az európai mesegyűjtemények sem teljesek. Kultúrájukat részint nem sikerült megőrizniük a fehér hódítók erőszakos befolyásától — például a jezsuita térítő szerzetesek csodálatos indián kódexeket égettek halomszámra — részint pedig ma nincs lehetőségük arra, hogy a régi hagyományok talaján’ újat alkossanak. A „fehér istenek" minden kincsükből kiforgatták őket Az indiánok kiirtása nyomot hagyott a sokszor megénekelt, felmagasztosított „amerikai jellemen", és a kíméletlen világurolmi törekvéseknek olyan erőszakos lavináját indította el, amely egészen Vietnamig vezetett, s lehet, hogy egyszer maga alá temeti azt a társadalmat, mely kitermelte és oly buzgón alkalmazza. Az amerikai indiánok mozgalmának egyik tagja, George Pierre mondta, óva intve az erőszak fokozásától: „Könnyen tarthatja magát az ember istennek, amíg erős és gazdag ... A fehér istenek sohasem látják a saját arcukat, a saját gyarlóságukat, a saját hiányosságaikat . . . De a fehér férfi továbbra is tévedésben él, mindaddig, amíg nem látja be, hogy minden emberi lény ezen a földön, akár rézbőrű, akár sárga, akár fekete, pontosan ugyanolyan, mint 6.“ Az ősi díszben ma ritkán ünnepelnek indián ünnepet. Turistaforgalmi látványosság a pénzkeresés egyik módja. A rezerválok egyes területein elegáns kis hotelek, bárok, benzinpumpák körül a zárkózott, nemes ösök beteg ükunokái pózolnak néhány centért a kattogó fényképezőgépek előtt. Korabeli rajz. Buffalo Bill a párbajban legyőzött törzsfönök, Yellow Hand — Sárga Kéz a kalapjával. Buffalo Bill valóságos személy volt, eredeti neve W. F. Cody. A háborúskodás befejeztével vándorcirkuszt alapított, felvette az ismert bombasztikus nevet, s az indián harcosoktól eltanult fogásokkal, ügyességgel ejtette ámulatba nézőközönségét, s szerezte vagyonát és világhírnevét. indián maradhassak..."
