Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-01-13 / 3-4. szám
A SZOLIDARITÁS I JEGYÉBEN S^^^BvIók Berlini Világkongresszu- JpHpisara utazóban hazánk vendé- Sge volt a Szomáliái küldöttség is^Humpolec, ez a hangulatos csehországi városka adott szállást a kedves vendégeknek, akik csehszlovákiai tartózkodásuk alatt igen hasznos tapasztalatokat szereztek népünk körében. A hivatalos és baráti beszélgetések során ók is hírt adtak hazájukról, népük törekvéseiről, amelyet egy magasabb társadalmi életforma, gazdasági felemelkedés és kulturáltabb élet vágya jellemez. Olyan személyiségekkel ismerkedtünk meg, akik országuk haladó mozgalmainak élén állnak vagy élharcosai a fejlődésnek. Mielőtt a Szomáliái küldötteket megszólaltatnánk, röviden ismertetjük Szomália viszonyait, hogy érzékeltessük, milyen hatalmas munkát kell elvégezniük a Szomáliái hazafiaknak ahhoz, hogy a felemelkedés útján előbbre jussanak. A Szomália Demokratikus Köztársaság Észak-Afrikában fekszik. Két millió 800 ezer lakosa van, akiknek többsége hamita szomáli. azonkívül bantu néger, kevés arab és kb. 1 százalékban európai; ezek főleg angolok és olaszok, a gyarmati, illetve védnökségi uralom következményeként. Szomália Afrika egyik legszegényebb és legelmaradottabb országa. 1960-ban harcolta ki teljes függetlenségét. Ekkor vette kézbe a szomáli nép és forradalmi kormánya országa építését. Az ország természeti adományai még nincsenek kiaknázva. A megművelhető terület kevés. A trópusi éghajlatú vidéken sztyeppnövényzet és az Indiai-Óceán felé eső fennsíkon cédrus, tömjénerdők nőnek. Az ország területének 30 százalékán nomád vagy félnomád állattenyésztés folyt. Több millió juhot, kecskét, tevét, szarvasmarhát tenyésztettek. Az önállósult országnak a Szovjetunió és Egyiptom adott segítséget ahhoz, hogy öntözéses gazdálkodást kezdjen és hogy mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipart hozzon létre. Ma a fejlett háziipar és kézműipar mellett nagyüzemi jellegű a cukor, a hús, a halkonzerv- és a bőrfeldolgozás. A megművelhető területeken kölest, árpát, kukoricát, olajos magvakat, cukornádat, banánt, gyapotot termelnek. Jelentős az élőállatkivitele. Főleg Szaud-Arábiávol, Kenyával és Olaszországgal kereskedik. Az országnak vasútvonala nincs, az utak csak jó időben járhatók. Marian Juszuf Mohomud a Szomáli Demokratikus Köztársaság fővárosában, Mogadishuban él. Természetes bájjal viseli népe asszonyainak színes, tarka viseletét. Angolul beszél arról, hogy két éve a Forradalmi Nemzeti Tanács elnökségének tagja, és közreműködik a Pánafrikai Nőszövetségben, amely a harmadik világ egy távolabbi földrészén, latin-Amerikában tevékenykedő nőszervezettel is kapcsolatot tart. Hazájának súlyos, megoldásra váró gondjaként az írástudatlanság felszámolását említi. (Afrikában átlagosan 85 százalékos az analfabetizmus.) Szomáliában erős kampányt indítottak a helyzet javítása érdekében. Egyrészt a lehetőség mór odott; a tehetősek és a városlakók megszerezhetik a legmagasabb szintű képesítést, de másrészt még nem törték át a gátló tényezők erős korlátáit. Marian Juszuf asszony arról adott hírt. hogy haladó erők küzdenek a nők egyenjogúságáért, a törvények korszerűsítéséért. Angol beszédébe véletlenül német szavakat kevert, s így derült ki, hogy egy évig az NDK-ban, Berlinben tanult marxizmus-leninizmust. örült, hogy egy kis időre visszatérhet régi ismerősei, barátai közé. — Rövid beszélgetésünk befejezéseképpen csak annyit mondott: — A társadalmi szervezetek segítségével megpróbálunk mi nők jogokat szerezni, hiszen köztársaságunk elfogadta a tudományos szocializmus ideológiáját. A beszélgetést egy honfitársával, Abubacar Haginur Mohameddel, a Szomáli Forradalmi Nemzeti Tanács Politikai Irodájának vezetőjével folytattuk. Közreműködik az ifjúsági szövetségben, a nemzetközi kapcsolatok felelőse, így jutott el Berlinbe a világkongresszusra. Nem titkoltuk meglepetésünket, amikor magyarul szólalt meg. Budapesten volt két évig a DÍVSZ tagjaként. A nők helyzetét hazájában úgy ítéli meg, hogy az iszlám befolyása még nagy volt, a reakciós erők is közreműködtek abban, hogy a családjogi törvény, amely több jogot biztosított a nőnek, a gyakorlatban ne érvényesüljön. Bár a nők kezdeményezőleg már sok mindenben részt vesznek, valódi helyüket még nem találták meg. A nemzeti felszabadító harcban fegyverrel a kezükben küzdöttek, mégis, utána széles körben az a nézet uralkodott, hogy maradjanak otthon. A mezőgazdaságban együtt dolgoztak a férfiakkal, de a parlamentbe nem kerülhettek be. A forradalom megváltoztatta a helyzetet, egyre több intézkedést hoznak a nők érdekében. Az első lépés a 90 százalékos írástudatlanság megszüntetése volt. Ez természetesen máról holnapra nem megy. de a folyamat megindult. Szomália másik nagy problémája, az egyes vidékeket sújtó szárazság. Az angol rádióban, a ВВС-ben, bemondták: Nem leszünk képesek megoldani nehézségeinket. A szocialista országok segítettek. 250 000 sátortáborokban élő nomádot áttelepítettek olyan területekre, ahol földműveléssel, halászattal foglalkozhatnak. Eleinte nem volt könnyű ez a másfajta élet — és a halat sem szerették enni — nevette el magát — de ma már jól fejlődő halász- és földművesszövetkezetek működnek. Ezt főleg a Szovjetunió segítségével sikerült elérnünk. Politikailag is szervezzük területi egységekként a lakosságot, külön szervezzük a nőket is. A jövőnk biztató. Hogy a szolidaritásról mi a véleményem? Nagyon jelentős számunkra. hogy az Afro-Azsiai Népi Szövetség tagja vagyunk. De a valódi segítséget a szocialista közösségtől kapjuk. Kommunista vagyok, ezúton szeretném megköszönni minden szocialista államnak a segítséget. Bertháné S. Ilona 5
