Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-05-31 / 21-22. szám

НА A felelősséget érző emberben meg­sokszorozódik ez a tudat, ha gyer­mekekről van szó. Az értelmesen gondolkodó fiatal házasok a józan tervezés és a szükséges feltételek megteremtése után hívják létre az új életet. Vállalják az emberformálás csodálatos feladatát, amely semmihez nem hasonlítható tiszta örömet ad, — velejárója, a munka és gond terhelő többlete ellenére is. Ha ezt a ter­mészetes örömet, amelyet egy gyermek születése, fejlődése okoz, külső körülmé­nyek megzavarják, ha túlsúlyba jut a gond, a kedvezőtlen vagy éppen súlyos gazda­sági tényezők hatása, a családi viszály, vagy valóságos háború, ilyenkor a gyermek nyomasztó teher, természetellenes érzések kiváltója lehet. Képek villannak fel előt­tünk a múltból: Egy karéj kenyérért esengő éhes gyerek, fagyos, vagy felsebzett mezítlábas, rongyokba öltözött, kiskoruk­ban munkára kényszerülő, szenvedő gyere­kek, a földes, kis ablakos szobák hiányo­san táplált, fölserdült lakói, köztük a pusz­tító tüdővész áldozatai... és ma, India, Banglades éhhalálra ítélt, csontvázzá fo­gyott gyermekei, a szerencsétlen, mégis GYERMEKEINKRE GONDOLUNK körülményeik között szerencsés anyák, akik örömmel, vagy kábult egykedvűség­gel adják oda gyermekeiket a segítő szer­vezeteknek, ahol enni adnak nekik. Pontosan beütemezett életünkben már egészen természetesnek veszünk dolgokat és joggal, mert a szocialista életmód jel­lemzőihez tartoznak. Tervszerű tudatosság­gal építettük ki azokat a gazdasági és tár­sadalmi feltételeket, amelyek ma már mindnyájunkat elégedetté tehetnek és még további ténykedésre ösztönöznek. Érdemes visszapillantó szemmel nyomon követni a CSKP kongresszusain kitűzött célok és a tervidőszakok programjának megvalósítá­sát. Ezen belül pedig a legfőbb célhoz köze­ledést: az egész népünk javát, boldogságát előmozdító valóságot. Társadalmunk szociálpolitikájának egyik legszebb kifejezője a sokoldalú gondosko­dás a gyermekes családokról. Nálunk egy gyermek érkezése közügy. A boldog szülő­kön és hozzátartozókon kívül várja a tár­sadalom is. Már születése előtt gondoskod­nak róla. A terhes anyát orvos ellenőrzi, tanácsokkal látja el. Átlagban minden kis­mama hétszer-nyolcszor felkeresi a tanács­adót. Övják a munkahelyen is. Nem oszt­ják be éjszakai műszakba, vagy nehéz munkára. Anyagilag sem károsul ezzel, mert ha csökkenne a jövedelme, kiegészí­tik, az átlagkeresetét véve figyelembe. A várható szülés előtt négy héttel már ott­hon maradhat, hogy nyugodtan felkészül­jön a nagy eseményre. Ma már minden anya szülőotthonban adhat életet gyermekének a legkedvezőbb körülmények között: orvosok, szülésznők, nővérkék segédletével, fertőtlenített kör­nyezetben. Ezért is olyan elenyésző nálunk a csecsemőhalandóság. Anyagi támogatást is kap azonnal a kis­mama. 2000 koronás szülési segélyt, a „ko­csipénzt“. Ha a boldog kismama hazaviszi gyerme­két, 26 hétig vele maradhat, nyugodt kö­rülmények között gondozhatja. Ez alatt az idő alatt fizetésének a 90 százalékát kapja. De ha továbbra is 6 akarja gondozni, ehhez is joga van. Gyermeke kétéves ko­ráig fizetés nélküli szabadságot kaphat és olyan jogai vannak, mintha dolgozna. Szocialista társadalmunk humánus gon­dolkodására vall, hogy nemcsak a család, hanem az egyedülálló nő, a lányanya is ugyanolyan jogokat élvez és annyi segélyt kap, mint a többi anya. Az a személy is, aki egy újszülöttet örökbe fogad. Egyéb munkajogi előírások is védik a kisgyermekes anyát. Gyermeke egyéves ko­ráig nem szabad éjjeli műszakba beosztani, sem hivatalos útra küldeni. Áthelyezni is csak a saját kérelmére lehet. Ha pedig be­teg a gyermeke, a szülő három nap fizetett szabadságot kap, és az illetékes bizottság további három napot engedélyezhet. Munkánk eredményeként, a népgazda­ságfejlesztés sikeres mutatói és a szocia­lista társadalom további megszilárdulása kellő feltételeket teremtettek ahhoz, hogy ilyen jelentős társadalmi támogatást élvez­zenek a gyermekes családok, — mint ahogy а XV. pártkongresszus is leszögezte. A pénzbeli juttatás összege 1970-hez viszo­nyítva ötmilliárd koronával nőtt. Megkét­szereződött a szülési segély összege, és je­lentősen emelkedett a családi pótlék. 1950- ben 1,6 milliárd korona családi pótlékot fizettek ki, 1973-ban már 14,5 milliárdot, növekvő tendenciával. Hetekre és számítógépekbe táplált ada­tok halmazára lenne szükség ahhoz, ha csak hozzávetőlegesen is ki akarnánk szá­mítani: mennyibe kerül egy gyermek az államnak? Itt vannak a bölcsődék. Az igény egyre több anya részéről jelentkezik, hiszen nyu­godtan csak akkor dolgozhat, ha jó kezek­ben tudja a gyermekét. Ezért növelik állandóan a férőhelyek számát és igyekez­nek kielégíteni az igényeket. így is 1945- höz viszonyítva 30 év alatt 23-szorosra szaporodott a bölcsődék száma. A társada­lom hatalmas összeg ráfordításával tartja fenn ezeket a gyermekintézményeket. A szülők csak 16 százalékát fizetik a tény­leges kiadásoknak, a többi társadalmi for­rásból ered. A bölcsődék szakképzett dolgozóinak egészségügyi gondoskodása az óvodákban már neveléssel bővül. Ma már a megfelelő korú gyermekek 67 százalékát készítik fel az óvodákban az iskolára. Az állampolgá­rok társadalmi felelősségtudatára vall, hogy 30 000 óvodai férőhelyet építettek társadalmi munkával. Jól tudjuk, ma már nem gond senkinek, ha iskolába kerül a gyereke. Ingyenes az oktatás, a tankönyvek, a segédeszközök. 1975-ben egy internátusbán elhelyezett fő­iskolásra 5770 korona esett. Szlovákiában tavaly a főiskolások napi kétszeri fő étke­zésére 11,7 milliót fordított az állam. Gondoljunk még a diákoknak adott ösztöndíjakra, az utazási kedvezményekre, a nyári- és üdülőtáborokban a gondosko­dás további formáira. Summázva, pl. egy évben kb. 300 000 gyerek volt nyári tábor­ban. 200 000 téli üdülésen és 90 000 termé­szeti iskolában. Amíg a fiatal tanul — akár 25—26 éves koráig is — a szülők családi pótlékot kap­nak. Az ifjú nemzedék egészséges fejlődése a cél, ezért egyik legfontosabb teendőnek a megelőző orvosi kezelést tartjuk. Az új­szülöttet már védőoltással viszi haza a kis­mama a szülőotthonból. A kötelező újra­­oltásokat folyamatosan kapja a megfelelő korban minden gyerek. Az orvosi ellen­őrzés végigkíséri a fiatalt a további évek­ben, főiskolás korában is. Ha beteg egy gyerek, a legkörültekintőbb kórházi ellá­tásban, indokolt esetben gyógyintézeti ke­zelésben részesül. Nem egyszerű még fölvázolni sem társa­dalmunk sokrétű gondoskodását, mellyel védelmezi, óvja a gyermekeket és segíti a családokat, olyan gazdasági és társadal­mi együtthatókat hozva létre, amelyek közepette egészséges nemzedék fejlődhet, A szocialista építéssel folyamatosan alakí­totta ki társadalmunk a család- és gyer­mekvédelemnek ezt a rendszerét, amely a fejlett országok között is az elsők közé rangsorolja hazánkat. Ha gyermekeinkre gondolunk, a mi sze­meink előtt ilyen képek villannak fel: A bölcsődék tipegő kis egyenruhásai, az óvodák sokféle játékaival, tanítóeszközei­vel önfeledten játszó gyermekközösségei, az új lakótelepek jól táplált, jólöltözött vidám gyermekhada, a nyári táborok pio­nírjai, a közép- és főiskolák szakképzett, életre készülő fiataljai BERTHANÉ S. ILONA 3

Next

/
Thumbnails
Contents