Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-05-31 / 21-22. szám
TÖBB FÉNY. Az utóbbi években, ha a kapitalista országok gazdasági életét figyeljük, egyre gyakrabban találkozunk az energiaválság kifejezéssel. Mi ennek az oka? Talán fogyóban van Földünk energiakészlete vagy az imperialista nagyhatalmak sokat pazarolnak? Az előbbi feltevés még korai és a második is csak részben okozhat gondot. De van az éremnek harmadik oldala is. Az igazság az, hogy az egyre erősödő nemzeti öntudat a gyarmati országokat az egyenjogúság és a szabadság zászlaja alá segíti, hogy természeti kincsüket saját országuk fellendítésére, építésére fordítsák. A terv nélkül gazdálkodó nyugati államok helyzete így egyre rosszabbodik, ugyanakkor a KGST-tagállamok nagyszerű eredményeket tudnak elérni okos, megfontolt, előrelátó politikájukkal. Mivel az energiakészlet a jövőben is a fejlődés hatékony tényezője lesz, nézzük csak meg, hogyan érvényesül hazánkban tervezett gazdálkodásunknak ez a szakasza. A XV. pártkongresszus is foglalkozott az energia fontos szerepével fejlődő nemzetgazdaságunkban. Jobban ki kell használni meglevő készleteinket, elsősorban a nyers tüzelőanyagokat, mert a hatodik ötéves tervben is ezek képezik majd legjobb energiabázisunkat. Hazánk fogyasztóit hő-, vízi-, és atomerőműveink látják el elektromos árammal. Három teljesen különböző forrás, mégis azonos eredmény. Hatodik ötéves tervünk egyik jelentős építkezése Novákyban van, ahol már befejezés előtt áll az ENO IV-es hőerőmű építése. Ez a közép-szlovákiai városka már régóta barnaszénnel gazdagítja népgazdaságunkat. A szén egy részét helyben felhasználják a hőerőmű turbináinak meghajtására, melyek már az ötvenes évektől szolgáltatnak áramot a hálózatba. Ahogy növekedett hazánkban az áramfogyasztás. úgy bővült a hőerőmű is. Az új, négyes részleg hatalmas, háromszáz méteres kéményével, naponta kétezer négyszáz tonna szén füstjét viszi a magasba. Ebből a mennyiségből 110 MW elektromos áramot állítanak elő. Még csak a próbaüzemeltetésnél tartanak, a hatalmas csarnokban még nem került minden a helyére, de így is jól érzékelhető, hogy a cső- és gépsorok bonyolult sokaságának a jövőben fontos szerepe lesz. Az ember csak itt, ezt a sok szerkezetet látva, tudja igazán megérteni, mi minden kell ahhoz, hogy otthon egy gombnyomásra beinduljon például a mosógép. A föld mélyéből kifejtett szenet vasúton szállítják ide a közeli bányából, porrá őrlik és levegővel keverve juttatják a kemencébe. A kazánban 540 C fokra hevítik a gőzt és százharminc atmoszféra nyomás alatt vezetik a turbinákra. Hogy az üzemeltetés gazdaságosabb legyen, a gőzt újra felmelegítik és ismét a turbinákra vezetik. A fennmaradó hőmennyiséget a közeli lakótelepek fűtésére használják fel. Magáról az építkezésről is szó esik. Sestrienka Bemard mérnök, igazgatóhelyettes munkásruhában fogad. — Itt mindenkinek pontosan meghatározott feladata van. Semmi sem csúszhat el, mert az végzetes lehetne — mondja. — Naponta kiosztjuk a konkrét feladatokat. Minden csoport irányítja a saját munkáját. Természetesen ezt még ellenőrizzük. De nem csak a munkát, hanem magukat az embereket is, mert egy ilyen felelős munkahelyen nem mindegy, ki milyen egészségi állapotban lép munkába. A nováky-i hőerőmű teljesítménye a Szlovákiában termelt villanyáram huszonöt százalékát teszi majd ki, és szinte megszakítás nélkül, teljes kapacitással fog dolgozni. Ez lehetővé teszi az életszínvonal további emelkedését, amelynek az áramfogyasztás is mércéje lehet. Például 1964-Sestrienka Bemard mérnök: — Az emberek építik az üzemet, velük kell elsősorban törődni.
