Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-05-17 / 19-20. szám
Д hadseregnél mindig nagyon szépek hazánk felszabadulása évfordulójának ünnepségei, ilyenkor az egész alakulat ünnepi díszbe öltözik. Jól emlékszem még, második éve voltam katona. A katonazenekar már sorakozónál hangulatkeltőket fújt EGY RONGYOS KESZTYŰ TÖRTÉNETE a görbénél is görbébb réztrombitákba. Elhangzottak az utolsó utasítások is. Ezek közül egy eléggé megijesztett engem. Ugyanis az utolsó percben kijelentették, hogy az egész alakulatnak kesztyűt keli húznia a díszszemlére. Egy kicsit hűvös volt a májusi reggel, de valahogy csak kibírtuk volna kesztyű nélkül — gondoltam. Miért is vitatom ezt a parancsot? Csak azért, mert a rendes kesztyűm az autóparkban maradt a szolgálati motorkerékpárom táskájában, és nem volt már annyi időm, hogy érte menjek. Nem tehettem mást, elővettem a szekrényem aljából a régit, amelynek tenyerén akkora lyuk volt, hogy egy jósnő megerőltetés nélkül kiolvashatta volna a tenyeremből a jövőmet. S ahogy majd később kiderül, bizony a jövendölés megmenthetett volna néhány izgalmas pillanattól. Elég az hozzá, hogy felhúztam a lyukas kesztyűt és boldogan állapítottam meg, hogy ha becsukom a kezemet úgy, ahogy a menetelésnél szükséges, senki sem veszi majd észre a tenyeremen díszelgő lyukat. Így aztán elégedetten lépkedtem csapatommal a kijelölt helyre. Az ünnepség díszszemlével kezdődött. Jómagam is úgy feszítettem a lyukas kesztyűben, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Meghallgattuk a hadügyminiszter ünnepi parancsát. Utána kitüntetések következtek. Jó néhányon magasabb rangot kaptak, majd a példás katonák névsorát olvasták. Közöttük engem is szólítottak. Azt hittem, abban a momentumban gyökeret ereszt a bakancsom az aszfaltba, mert tudtam, hogy ebbe a lyukas-kesztyűs kezembe helyezi majd a parancsnok az érmet, ha majd meg nem gondolja és a kitüntetés helyett nem talál számomra valamilyen megfelelőbb „jutalmat". Reszkető lábbal, de kemény léptekkel meneteltem a sor végére. Hogy mit éltem át, míg hozzám értek, azt le sem tudnám írni. Mégegyszer ismételtem magamban, mit is kell tennem. Jobb kézzel fogadni a gratulációt, a balt előre nyújtani, — abba helyezi majd az őrnagy a kitüntetést. Jaj, már itt is vannak! A parancsnok megrázta a jobbomat. Éles tekintete most barátságosabb volt, mint máskor. De csak addig, amíg a kezemre nem nézett, ahová a „Példás katona" jelvényt kellett volna helyeznie. Egy pillanatra meghökkent, maja elmosolyodott. Közelebb lépett hozzám és odatűzte a blúzomra a kitüntetést. Akkor már én is mosolyogtam és a hivatalos tisztelgés után még egyszer megköszöntem, csak úgy civil módra. A többiek egy kis irigységgel vették tudomásul, hogy velem kivételt tett a parancsnok. Ők nem tudták, hogy miért. Azt csak mi ketten tudtuk, és még hónapok után is azt a mosolyt lottóm parancsnokunk arcán, valahányszor találkoztunk a kaszárnya udvarán, amivel az érem átadásakor lyukas kesztyűm felett hunyt"szemet.' " ' NAGY LÁSZLÓ I ujuk. kiilftkk yodúíiYtíik I sémin у *k Jiikny SZŐbon u'síiil Diókból iÓ*» jJX f ruójok ZENE az ifjúságnak A moszkvai „Zeneszerzők összövetségi Háza" mellett már több mint tizenegy éve működik az Ifjúsági Zeneklub. Tagjai mérnökök, orvosok, munkások, diákok, tanárok, irodalmárok — szóval különböző foglalkozású fiatalok, akiket a zeneszeretet fűz öszsze. Nem hivatásos zenészek, bizonyítja az a tény is, hogy a hatszáz tag közül csak harmincnak van középfokú zenei végzettsége. A klub vezetősége a tanács, amely zeneszerzőkből, zenészekből, és természetesen hallgatókból áll. A tanács főleg a zeneestek programjának összeállításával törődik. A klub elnöke Grigorij Frid, az egyik alapítótag. Ez a moszkvai zeneszerző már több zeneművet írt. Azonkívül ő szerezte az „Anne Frank naplója" című operát is. Minden elfoglaltsága mellett is talál időt arra, hogy a tagok számára érdekes, élménydús esteket szervezzen. A zeneesteket nagyon gondosan készíti elő. A klub munkájában nagy szerepe van Grigorij Golovinszkij zenetörténésznek, David Krivickij zeneszerzőnek, valamint Dmitrij Szerezman műfordítónak. A klubban havonta kétszer rendeznek estet orosz, szovjet és más zeneszerzők műveiből. A műsorokban gyakran szerepelnek Grieg, Mozart, Schubert, Schumann, Bach, Beethoven, Debussy, Ellington művei. Ezeken az esteken, hangversenyeken ismert szovjet előadóművészek lépnek fel. Az Ifjúsági Zeneklub szó-HADNAGY Ősi angol kastély viktoriánus stílusú, túlzsúfolt szobájában ügyefogyott kis alak toporog. Columbo hadnagy, akit ezúttal is az ismert színész, Peter Falk (48 éves) személyesít meg. Filmbeli partnerei mírrd'neves hollywoodi színészek, Alec Guinness, David Niven, Peter Sellers, Maggie Smith és Elsa Lanchaster. Valamennyien egy-egy hires detektívfigurát alakítanak a legújabb Columbo-filmben. Truman Capote, az ismert író a kastély gazdájának szerepét játssza. A filmben megölik az egyik detektívet, s miközben a világ leghíresebb detektívjei lázasan és látványosan nyomoznak, Columbo hadnagy szerényen leleplezi a gyilkost. Columbo ebben a filmben leveti fehér ballonkabátját (először a sorozatban). Nyikorgó lakkcipőt, fekete frakknadrágot és fehér zakót visel. Gomblyukában vörös szegfű virít. Amikor Peter Fáikkal a felvétel szünetében az öltözőben találkoztam, már lesminkelt. Arca sápadt és fáradt volt. A forgatás során összegyűrt ingét végig kigombolta, majd egy öreg tréningfelsőrészt húzott magára. „Mindig ilyen ócskaságokban járok. Nincs érzékem a finom holmik iránt" — tette hozzá magyarázólag. „Még ma is azzal az öreg tragaccsal furikázom, amit sok évvel ezelőtt az apámtól vásároltam." Hároméves korában bal szemét egy tumoroperáció miatt el kellett távolítani, ezért üvegszeme van. A sorozásnál emiatt a kereskedelmi tengerészeihez osztották be. „Sokszor hámoztam krumplit" — nevetett. Leszerelése után közgazdasági szakértő lett Connecticut államban, s évekig nem gondolt arra, hogy színész legyen. „Semmit sem sietek el — mondta. — A házasságomat sem. Feleségemet 1950-ben ismertem meg. Öt évvel később adott egy pofont, mert mással mentem el szórakozni. Ismeretségünk tízéves évfordulóján elvettem. Alyce egy olasz bevándorló család gyermeke. Belsőépítész. Független és nagyon rokonszenves aszszony. A rossz években sokszor visszatartott attól, hogy egy szerepet csak a pénz miatt vállaljak el. Inkább ő is dolgozott. Ma nagyon vissza-
