Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-05-17 / 19-20. szám

Matkovics József né tanítványait mindenütt megbecsülik — vallotta Nagy Vera.

A paprikamalom államosítása után ő lett az első munkás-igazgató. Megszervezte az üzemi pártszervezetet, a szakszervezetet, és tíz évig irányította a gyár életét. Aztán mikor a megnövekedett feladatokkal párhuzamosan új erők jelentkeztek, visszament az öreg malomba. Mint öntudatos munkósember, a párt kemény harcosa, megtette, amit kellett. Most főmolnármester, és mindmáig az üzemi pártszervezet elnöke. Felesége is innen men nyugdíjba nemrég, és két felnőtt fia is itt keresi mindennapi kenyerét Milán fia ugyancsak molnár, apáról fiúra szállt a mesterség.

Apótól jó vagy rossz mesterséget tanulni? — kérdeztük a fiatal molnártól.

— Jó, azért, mert családon belül is tanultam, apám, anyám munkahelyi problémáiban nőttem fel, megismertem a gyár életét, még mielőtt átléptem kapuját. De nehéz is, mert a mester-apa szigorúsága többszörösen sújtott. Meg nem tűrte a léhaságot, lustaságot, tétlenséget, sem a munkahelyen, sem otthon, Nemcsak azért becsülöm apámat, mert jó tanítómesterem volt, hanem példaképül szolgált a családi életben is. Bátyámmal együtt itt tanultunk szakmát, és az ő példáját követve kértük felvételünket a pártba is. Ugye ennyiből is megérteni, mit jelent nekem a példakép . . .

Valóban nehéz percekbe sűríteni a példaképről való beszélgetést, és még

TOVÁBB

inkább a vita hevében redszerességre törekedni. S amikor egy-egy idősebb mestert, kommunistát felkerestünk, valóban meglepődtek, meghökkentek azon, hogy élő példaképek fiatalok előtt. Jó érzést sugárzó megdöbbenés, volt ez és sokáig emlékszem majd az egyik nyugdíjas elvtársra, aki csak hosszasan hallgatott, és szemébe nem tudta visszaparancsolni a megindult könnycseppet. Talán arra gondolt: Lám, mégis megérte.

Bizonyos, hogy megérte. Mert ifjú szívekben, dolgos kezekben, magasztos célokban élnek ők tovább. A mellettük és belőlük felnövő új munkásnemzedék is képes lesz a vezető szerep betöltésére, számítani lehet rójuk, ha fokozatosan a helyükbe lépnek, ha majd az osztályharcban edződött, régi munkásnemzedékek, kommunisták egyszer megválnak tisztségüktől, és fáradt kezükből leteszik a szerszámot.

ÉLNEK

A Gajdos-családban apáról fiúra szállt a mesterség.

„A SZOCIALISTA EMBER OTT FORMÁLÓDIK, AHOL FELNŐ, AHOL TANUL ÉS DOLGOZIK. A MUNKAKÖZÖSSÉG AKTÍV NEVELŐ ERŐ ÉS A SZOCIALISTA EMBER FORMÁLÁSÁNAK FONJOS TÉNYEZŐJE."

i„NAGY FELELŐSSÉGGEL KELL VISZONYULHUNK A TAGJELÖLTEK ÉS A FIATALOK NEVELÉSÉHEZ. MA MAR ŐK ALKOTJÁK A PART EGYNEGYEDÉT. KÖTELESSÉGÜNK, HOGY MINDENT MEGTEGYUNK AZÉRT: VALJANAK A SZOCIALISTA HAZA ÉPÍTŐIVÉ, A MARXIZMUS-LENINIZMUS ÉS A PROLETÁR INTERNACIONALIZMUS IRÁNT HÜ KOMMUNISTÁKKÁ."

í

(Idézet a CSKP XV. kongresszusának főbeszámolójából)