Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-01-06 / 1-2. szám

A férfinak teljes joga van megverni fe­leségét. Iránban: Az iráni választójog 10. pontja így szólt: „Bolondoknak, gyer­mekeknek és nőknek nincs választójo­guk." Azóta itt is fordult egyet a vi­lág 1957 Ebben az évben csatlakozott a Cseh­szlovákiai Nőszövetség Bizottsága a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség helsinki határozatához, amely szerint au­gusztus 6-át „Az atomveszedelem elleni harc nemzetközi napja"-ként jelöli. És még egy hír, amely lázba hozta a világot: a Szovjetunió fellőtte az első mesterséges holdat! 1958 A brüsszeli világkiállítás éve volt. És ebben az évben, talán éppen a világ­­kiállítás alkalmából, a Nemzetközi Béke­intézet ankétot indított 5 kérdéssel, ame­lyek valamennyije az atombombakísérle­tek beszüntetésével foglalkozik. Itt csu­pán egy választ idézünk Jozefina Vo­­dicková, a Zornica n. v. alkalmazottjá­nak tollából. „A népek akarata haladék­talanul arra kényszeríti a kormányokat, hogy összejöjjenek és megállapodást kössenek a kísérletek beszüntetésére vo­natkozólag.” A világ asszonyainak, az anyáknak ma is ez a leghőbb kívánsá­guk . . . Ez volt az az év, amikor az egész vi­lág közvéleménye egy algériai leány, a 22 éves Dzsamila Buhiridet élete meg­mentéséért harcolt. Akkor már 1954 no­vemberétől folyt Algériában a fegyve­res szabadságharc . . . 1959 Világszerte megindult a küzdelem az „Akropolisz hősének", Manolisz Glezosz­­nak az életéért, amiből mi nők is teljes erőnkből kivettük a részünket. Az emberiség számára felejthetetlen volt ez az év: ekkor röppent szét a hír világszerte a szovjet űrkutatás óriási si­keréről: sikerült eljuttatni a szovjet zász­lót a Hold felszínére! 1960 A nemzetközi nőnap 50. évfordulóját ünnepeltük. És, sajnos ez volt az az esz­tendő, amelyben De Gaulle tábornok úgy vélte, hogy a négy nagyhatalom so­rába léphet, jip Franciaországnak is lesz atombombája. S így a Szaharában meg is történt az első francia atomrobban­tás. . . Úgy is mondhatnánk, hogy a „sors iróniája”, hogy ez az emberiséget fenyegető új kísérlet éppen a nemzetközi nőnap 50. évfordulójának évében tör­tént meg munkáját a nők világkongresszusa, amelyet a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség hívott össze. Mint mindig a nők tárgyalásának első számú program­pontja a világbéke volt. Ebben az évben emlékezett meg az egész haladó világ a Rosenberg-házas­­pár kivégzéséről. A világ mindezidáig fölülmúlhatatlan szenzációja is ebben az évben történt: Valentyina Tyereskova űrrepülése! 1964 Freda Brownról, aki most 1975-ben az NDNSZ újonnan megválasztott elnöke, ekkor olvashattak először asszonyaink Ekkor az Ausztráliai Nőszövetség titkárt volt. Nyilván részben az ő érdeme i: volt, hogy az ausztráliai nők az elsők közé tartoztak a világon, akik választó­jogot kaptak, majd 1902-ben kimondták megválaszthatósáquk jogát is. Freda Brown egész életét a nők jogai kivívásá­nak szentelte. „...és nemzetközivé lesz holnapra a világ ..." — ezen a címen olvashattunk ebben a számban kimerítő, szép írást először a szocialista országok sokoldalú együttműködéséről a KGST-n belül. Ér­demes fellapozni . . . 1965 Ez az esztendő felszabadulásunk 20. évfordulójának jegyében telt el! Erre uta „A hadak útján jött el a szabadság" című cikkünk, amely tulajdonképpen gyűjtőcím, s ez alatt adtunk visszaemlé­kezést az év végéig olvasóinknak felsza­badítóinkról. Egy érdekesség: ebben az évben vá­lasztották el egymástól sikeresen az ösz­­szenőtt sziámi ikreket Olaszországban. S egy szomorú hír: szeptember 5-én meghalt Albert Schweizer, a nagy hu­manista, az azóta fogalommá vált afri­kai Lambaréné — lepratelep — létre­hozója. 1966 Az év első és felejthetetlenül kimagas­ló eseménye: Dolores Ibárruri, a la Passionaria, a spanyol pártküldöttség élén hazánkba látogatott. Népünk sze­­retete kísérte akkor és most is nagy­­nagy szeretettel idézzük emlékeze­tünkbe . . . Ugyancsak ebben az évben látogatott hazánkba Jurij Gagarin. Többek között ellátogatott a royistéi pionírtáborba is. Mondanunk sem kell, hogy a fiatalok a világ első űrhajósát milyen kitörő öröm­mel üdvözölték! 1967 Ebben az évben egyre többet foglal­koztunk a harcoló Vietnammal, elsősor­ban azzal, hogy az asszonyok is kény­telenek voltak fegyvert fogni. Szolidari­tást vállaltunk s ezt mindvégig meg is tartottuk — a vietnami nép győzelméig! És ebben az évben vetette be Vietnam­ban az Egyesült Államok a biológiai és vegyi fegyvereket. Idézünk: „E fegyverek magukba foglalják az M—91 rakétakilö­­vőt, amely gyors egymásutánban 45 ve­gyi anyagot tartalmazó rakétát lő ki 12 ezer yard távolságra levő célpontokra . . . Ebben az évben adtunk hírt arról, hogy Eugénie Cotton asszony eltávozott az élők sorából. A nemzetközi Lenin­­békedíj birtokosa, a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség lelke, a Béke-viláq­­tanács és a Francia—Szovjet Baráti Tár­saság elnöke, századunk egyik kimagas­ló egyénisége nemcsak számunkra, nők számára, de az egész emberiség számá­ra felejthetetlen. 1968 Ebben az évben az első űrhajós, Jurij Gagarin halála megrázta a világot sohasem felejtjük el! Ekkor adtunk hírt a tragikus szicíliai földrengésről is. Az első földrengési hul­lám három napig tartott. A 32 földlökés ismételten kikergette Nyugat-Szicilia la­kosságát a házakból és a városokból. A köztársasági elnök azonnal a helyszín­re utazott, s a kormány megígérte, hoav jóváteszi a károkat. Lehet, hogy a szi­cíliaiak segítséget kaptak akkor. De a sziget s lakóinak nyomora, nincstelensé­­ge, elmaradottsága — maradt. . . 1969 Interjút közöltünk Martin Luther Kinq, amerikai néger polgárjogi harcos özve­­ayével. Corette asszony akkor art mon­dotta s máig is tartja: „.. . bizakodva folytatom férjem harcát. Életem értelmét abban látom, hogy férjem művét foly­tassam" . Ez év május 18-án a Kennedy Fok ki­­lövőállomósán, a világ több millió né­zőjének szeme láttára engedték Hold körüli útjára az Apollo 10 űrhajót, fe­délzetén Thomas Stafford, John Jounq, Eugen Cérnán űrhajósokkal. Holdra lé­pett az első ember! Ugyancsak ebben az évben ülésezett a nők viláqkongresszusa. Az első és a legfontosabb téma: Békét! Békét Viet­namnak I 1970 Megtartották a szocialista országok nőszervezeteinek moszkvai értekezletét. amelyet Valentyina Tyereskova, a Szov­jet Nőtanács elnöke nyitott meg. Írországban egy 23 éves leányt, Ber­nadette Devlint parlamenti képviselővé választották. Ez a szokatlan esemény óriási port vert fel — de Bernadette „szokatlanul" elvhű maradt mind a mai napig, ha hazája szabadságáról és bé­kéjéről van szó. 1971 Bebörtönözték Angela Davist, a néger amerikai polgárjogi harcost. Ügy is mondhatnánk, a világ közvéleményének felháborodása mentette meg ennek a fiatal nőnek az életét. Születésnapot ültünk ezidén: A Nem­zetközi Demokratikus Nőszövetség ünne­pelte fennállásának 25. évfordulóját. 1972 „A világ minden gyermekéért” ezzel a címmel emlékeztünk meg az UNICEF fennállásának 25. évfordulójáról. Az UNICEF a tagállamaitól befolyó tagsá­gi járulékot elsősorban a fejletlen, gaz­daságilag és szociálisan elmaradott or­szágok gyermekeinek javára fordítja. 1973 Párizsban nehéz és bonyolult megelő­ző tárgyalások után aláírták a vietnami békemegállapodást. Ezt követően néhány hónap múlva Nguyen Binh asszony, viet­nami külügyminisztert a „Népek Barát­sága Érdemrend”-del tüntették ki. Ebben az évben találkozott először Leonyid Brezsnyev Nixon elnökkel. Ez a találkozás jelenti tulajdonképpen a nem­zetközi enyhülési folyamat kezdetét. 1974 Februárban tartották meg Moszkvá­ban a békeszerető erők világkongresz­­szusót, amelyen a világ nőmozgalmának valamennyi számottevő képviselője is je­len volt és felszólalt a — békéről. Mse Thiele, az NDN alelnöke mondotta: „Ez a kongresszus valamennyi jóakaraté, bé­két akaró ember fóruma volt. . .” 1975 Az elmúlt év két nagy világeseményt hozott. Az egyik az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet volt Helsin­kiben. A másik lévén a Nők Nemzetközi Éve, a nők berlini világtalálkozója. Mind­két esemény s az ezekről szóló cikkeink, kommentárjaink még élénken élnek ol­vasóink emlékezetében. Mindkettőben a béke és a nemzetek barátságának zá­logát látjuk. Összeállította: LANG ÉVA 1961 A legmegrázóbb cikke ennek az év nek a „ravensbrücki bestiáról" szólt. Hertha Oberhäuser, SS-orvosnőről, aki élő és egészséges gyermekeken, nőkön végzett „orvosi” kísérleteket. És ez a „ravensbrücki bestia" — miután a nyu­gatnémet fasiszták felmentették, München­ben prakszist folytatott.. . Kell-e ehhez még megjegyzést fűznünk?! 1962 Ceylonban, vagy ahogy ma nevezik, Sri Lankában ebben az évben került asz­­szony — elsőként — állama kormányá­nak éTére. Ez az asszony Sirimavo Ban­­daranaike. Akkoriban még ő volt az egyetlen, s így kétszeresen is csodálatot keltett. Sirimavo Bandaranaikét az egész ország népe tisztelte, szeretete övezi. A semleges országok konferenciáján kije­lentette: „örülök, hogy részt vehetek ezen a gyűlésen, nemcsak mint hazám kép­viselője, hanem mint anya is, aki meg­érti és átérzi az anyák millióinak béke­vágyát." Bandaranaikének azóta is ez a credója . . . Az év másik nagy eseménye: győzött a forradalom Kubában. — Kuba szaba­don hozzáfoghatott a szocializmus épí­téséhez. 1963 Moszkvában ez év június 24-én kezdte A CSERESZNYEPIROS TOALETTPAPÍR ESETE avagy utc!só élményem a börtönben Az egyik tavaszon kétnapos elő­adás-sorozatot hallgattunk végig a bűnözésről és a bűnüldözésről s a harmadik napon tanulmányi látoga­tást tettünk a lipátvári börtönben. A több mint háromszáz éves csillag alakú erődítmény hazánk legszigo­rúbb börtöne: tudtuk előre, hogy életlogytiglanra Ítélt gyilkosokkal, legsúlyosabb visszaeső bűnözőkkel lógunk találkozni, hogy végigvezet­nek majd a földalatti régi kazama­tákon és az új munkacsarnokban, hogy látni fogjuk a magánzárkákat és ha akarunk, minden további nél­kül, bárhol, bármelyik rabbal beszél­hetünk. Csak azt nem sejtettük még ál­munkban sem, hogy milyen lesz az utolsó élményünk, amelyet innen magunkkal viszünk . . . A kora délelőttől délutánig tartá tanulmányutat a börtön kísérleti kli­nikai alkoholelvonó osztályán fejez­tük be, amelyet az egyik ódon épü­let felső emeletén rendeztek be. Megnéztük a kórtermeket, a lob ora­tóriumokat, a kis társalgót s meg­hallgattuk a rokonszenves fiatal or­vos kis előadását a legkorszerűbb gyógymódokról, amelyeket itt alkal­maznak. Ebben a hófehéren és hal­ványzölden csillogó szinte civilnek ható kórházi környezetben egy kissé felengedett a környezet lelkünkre nehezedő nyomása — Így hát ért­hető módon, eszünke jutottak leg­elemibb emberi szükségleteink. Diszkréten megkértük az orvost és a börtönőrt, hogy nem látogathat­nánk-e meg azt a bizonyos helyisé­get. — Hogyne, parancsoljanak, ott van a folyosó végén — mutatta az orvos. A férfikollégák előzékenyen előre engedtek bennünket, aztán mi udva­riasan megvártuk őket. Végül a bör­tönőr megkérdezte, mehetünk-e, és máris nyitotta előttünk a lépcsőt záró vasrácsos kisajtát. Egyenként le is értünk a lépcsőre, s mig óriási kulcsával a bezárással foglalkozott, egyik kolléganő csengő hangon meg­kérdezte: — Érdekes, itt sem őröket nem láttunk, az ablakokon sincsenek rá­csok. Nem félnek, hogy innen köny­­nyen megszökhetnek a kezelt fog­lyok? Innen ugyan nem — nézett le ránk az őr, a lépcső tetejéről. — Ugyanis itt a folyosón és a helyisé­gekben mindenütt rejtett tévé-kame­rák vannak felszerelve, azok „őr­ködnek". Dermedt csönd, majd: — ö... ö .. . és „ott“ is vannak rejtett ka­merák? — Természetesen — zengett érce­sen az őr szava, mert mi némán és szégyenpirban égve botorkáltunk le­felé. — Mégpedig a legtöbb, mert ott szoktak öngyilkosságot elkövetni. Egyébként, ha érdekli önöket, a kép Mines

Next

/
Thumbnails
Contents