Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-03-09 / 9-10. szám

A CSKP KB határozatából eredően a CSSZSZK kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa tökéletesítette a járadékbiztosítás rendszerét. A nyilvánosság nagy érdeklődéssel fogadta ezt az intézkedést, hiszen azok az eszközök, amelyet társadalmunk ily módon nyújt, polgáraink széles rétegeit érintik örömtelin.

Felkerestük KROCSANY DEZSŐ elvtársat, az SZSZK Munka és Szociális ügyi miniszterét, hogy választ kérjünk az intézkedéssel kapcsolatos néhány kérdésra.

1. Kérjük, nyilatkozzék, miben látja az új társadalombiztosítási tommy lényegét?

Az új szociáli: biztosítási törvény a XIV. páitkongresszus határozataiból eredő szociálpolitika megvalósítása. Alapjaiban nem változik meg eddigi társadalombiztosítási rendszerünk, csak lényegesen tökéletesedik, úgy, hogy megfeleljen nemzetgazdaságunk mai fejlődési fokának, és az aktív dolgozók életszínvonala emelkedésének megfelelően biztosítsa a nyugdíjasok életszínvonalának emelkedését is.

Az új törvényben ugyanazok az alapelvek érvényesülnek, amelyek eddig beváltak, de egyúttal lényeges újítások vannak, amelyek társadalombiztosítási ren d szerű nket tóvá bbf ej leszti k.

Ez mindenekelőtt a szövetkezeti földművesek járadékbiztosításánai'í egységesítése a munkaviszonyban levő dolgozókkal azonos szinten, ahogy ez gazdaságunk fejlődésének és társadal____ műnk megváltozott szociális öszszetételének megfelel.

Továbbá az érdemek nyugdíjbiztosításban tükröződő elismerése, hogy a nyugdíj összege az egész élet munkaérdemeit jutalmazza. Ezt célozza a nyugdíjak megadóztatásának megszüntetése, valamint a nyugdíjösszeg relatív és felső határának megszüntetése, illetve felemelése.

Ezenkívül kedvezően bővítik a tovább dolgozó nyugdíjasok lehetőségeit, hogy elősegítsék a munkafolyamatból a nyugdíjba történő fokozatos átmenetet, összhangban az egyén és a társadaiom érdekeivel.

Az új törvény még egész sor további, bár részleges, de jelentőségében 'nagyon pozitív változást hoz. Nagyon lényeges vonása, hogy az állampolgárainkról történő gondoskodást komplex módon, minden élethelyzetükben biztosítja.

Külön meg kell említeni, hogy nem csak azoknak a polgároknak szociális igényeit és szükségleteit biztosítja új módon, akik csak a jövőben mennek nyugdíjba, hanem azckét is, akik már a jól megérdemelt nyugdíjat élvezik. Ezt a törvény úgy valósítja meg, hogy az eddig folyósított nyugdíjak legnagyobb részét meghatározott összeggel emeli, figyelembe véve a nyugdíjösszeg megállapításának időpontját.

Ez az intézkedés több, mint hárommillió nyugdíjast érint, és csak 1976-ban 3 milliárd Kcs-t tesz ki. Ezért joggal hangsúlyozzák, hogy az új törvény rendelkezése a * rjedelmét és hatását illetően a legjelentősebb társadalompolitikai intézkedés a nemzeti biztosításról szóló törvény érvénybe lépése óta.

A CSKP céltudatos politikája, valamint a dolgozók aktív alkotó kezdeményező munkája a nemzetgazdasági terv teljesítésében további záloga előrehaladásunknak.

2. Hány nyugdíjas él azzal a lehetőséggel jelenleg, hogy tovább dolgozhat?

A nyugdíjasok önkéntes tevékenységének kérdését tágabb szempontból kell megítélni. Mindenki előtt ismeretes, hogy az öregségi nyugdíjigény eléréséhez szükséges korhatár nálunk világviszonylatban a legalacsonyabbak közé tartozik. Ugyancsak az az eredmény, amelyet az általános életszínvonal emelkedésének keretében az egészségügyi gondoskodás terén elértünk, kimutathatóan megnyilvánul az életkor a szellemi és fizikai képesség meghosszabbodásában. Ami azt jelenti, hogy sokan továbbra is alkalmasak a közhasznú munkára.

Gyakorlatilag ez abban nyilvánul meg, hogy sok dolgozó a nyugdíjigénye elérése után sem él a teljes pihenés lehetőségével, hanem amennyire egészségi állapota megengedi, legalább egy bizonyos ideig tevékenyen részt akar venni gazdaságunk és a szocialista társadalom építésében. Ezt igazolja az a tény is, hogy 570 000 olyan nyugdíjas dolgozott tovább, akinek már igénye volt az öregségi járadékra vagy ezt már eddig is élvezte. Ha ezt nemzetgazdasági szempontból ítéljük meg, 570 000 dolgozó nyugdíjas munkája kétségkívül jelentős segítség az igényes feladatok, — különösen a termeÜONDOSKODAS AZ EMBERRŐL

lés és a szolgáltatások fejlesztésében. Ezért az új társadalombiztosítási törvény továbbra is kedvezményeket nyújt a dolgozó nyugdíjasoknak azzal, hogy a nyugdíjalapjuk emelkedik, vagy a keresetük mellett is kapják a nyugdíjukat. Természetesen sok függ a vállalatoktól, hogy megfelelő szervezéssel és intézkedésekkel lehetőséget adjanak azoknak a nyugdíjasoknak, akik tovább akarnak dolgozni, hogy képességeiket a társadalom fejlesztésére használhassák.

3. Az új társadalombiztosítási törvény szerint a szövetkezeti dolgozók ugyanolyan feltételek mellett részesülnek szocialista ellátásban, mint a többi dolgozó, vagyis a nyugdíjrendszer egységes. Ez a nagy előrelépést jelentő vívmány hány szövetkezeti dolgozót érint pozitívan?

Az új társadalombiztosítási törvény eltávolította azokat a különbségeket, amelyek a munkaviszonyban levő dolgozók és a szövetkezeti földművesek nyugdíjbiztosítása között fennálltak és egységes rendszert vezettek be, amely 1976. január 1-től minden dolgozó számára érvényes.

Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy, mint a szocialista gondoskodás többi szakaszán, a szövetkezeti dolgozók számára is ugyanazok az elvek érvényesek a nyugdíjigény eléréséhez és a nyugdíj kiszámításához, mint minden dolgozó alklmazott számára.

Természetesen ezek az elvek minden szövetkezetben dolgozó férfira és nőre egyaránt érvényesek, akik az elkövetkezendő években már az új törvény életbelépte után mennek nyugdíjba. Ugyanilyen elvek szerint emelték azoknak az alkalmazottaknak és a szövetkezeti földműveseknek a nyugdíját is, akikét 1975. december 31-e előtt állapították meg vagy már eddig is folyósítottak.

4. Mint munkaügyi miniszter is, hogyan jelöli meg, milyen feladat hárul társadalmunkra, hogy a további szociális juttatásokhoz megteremtsük a gazdasági feltételeket?

A társadalombiztosítás új rendszere, amelyet a CSKP, a CSSZSZK kormánya és a SZKT kezdeményezésére fogadott el a Szövetségi Gyűlés, nagyon lényeges társadalombiztosítási intézkedés népünk életfeltételeinek és szociális biztonságának a megerősítésére. További meggyőző bizonyítéka annak, hogy a CSKP és szocialita államunk céltudatos, elvhű és következetes politikája a lakosság életszínvonalának szakadatlan emelésére irányul.

Ezek az intézkedések is alkalmat adnak a 6. ötéves terv igényes építőfeladatainak teljesítésére, a kezdeményezés és munkalelkesedés további kibontakozására. Dolgozóink tudatában vannak ennek és egy sereg kötelezettségvállalás is bizonyítja, hogy a nyugdíjbiztosítás rendszerének jelenlegi tökéletesítése és továbbfejlesztése egyedül a becsületes alkotó és kezdeményező munkától és ennek eredményétől, különösen a munkatermelékenység és az egész nemzetgazdaság hatékonyságának a növekedésétől függ.

A 6. ötéves terv elsődleges cél-