Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-03-09 / 9-10. szám
történtek a mi napsütötte földünkön. Kirgizióban ma mintegy 150 iparág több mint 300 nagy vállalata működik. A kirgizföldi gyárak védjegyével ellátott termékek nemcsak a Szovjetunió sok részébe jutnak el, de 60 országba exportálják is őket. A kirgiz nő nemcsak fogyasztja a szellemi élet gyümölcseit, hanem aktív részvevője is a közművelődés fejlesztésének. A kirgiz lányok és asszonyok magabiztosan tekintenek a jövőbe, a társadalom pedig megbecsüléssel és figyelemmel veszi körül őket. Sz. Begmatova a Kirgiz SZSZK Minisztertanácsának elnökhelyettes^ Jöjjenek el Türkméniába, és azt látják, hogy a nők megtalálhatók az ipari és a mezőgazdasági üzemek, a tudományos és oktatási intézmények vezetői között. Ott ülnek a gépek kormányánál, gyermekeket tanítanak és gyógyítanak, gyapotot termesztenek, szövik a világhírű türkmén szőnyegeket. 1970-ben a köztársaság népgazdaságában 189 000 nő dolgozott, 1975-ben már 224 000. Az ötéjves terv időszakában tízezer lány szerzett mérnöki, közgazdászt agronómusi, tanári, orvosi vagy geológusi diplomát. A szakközépiskolát hétezren végezték el. Mint a Szovjetunióban mindenütt, Türkménióban is egyre épülnek az új iskolák. A köztársaság 1500 iskolája közül 771 a napköziotthonos. Sok bentlakásos iskola is létesült. Itt jegyezzük meg, hogy a falusi iskolában a gyermekek az első osztálytól a negyedikig díjtalan étkeztetésben részesülnek. A számok mögött feltétlenül meg kell látni életünk gazdagságát. M. Mollajeva a Türkmén SZSZK Minisztertanácsának elnökhelyettese A Szovjetunió északi részén elterülő kis Észtország eredményes termeléséről, gazdag szellemi életéről és városainak, falvainak rendezettségéről híres. Mindez a nép kitartó munkáját, szorgalmát, tehetségét és szüntelen jobbra törekvését dicséri. Ezek a tulajdonságok az észt nőre is jellemzők. Ma az iparban dolgozók 52 százaléka nő, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak 45, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban 88, az egészségügyi és szociális ellátásban 86, a művelődési intézményeknél 79, a tudományos életben 55, az állami, gazdasági, szövetkezeti és társadalmi szervek vezetésében 68 százalék az arányuk. Azt hiszem, a számadatok önmagukért beszélnek. Az észt nők számára az ötéves tervidőszak is szebb életet hozott, jelentős könnyítéseket a háztartási munkában, s ezzel új, nagy lehetőségeket nyitott meg előttük, úgy, mint a Szovjetunió egész területén. M. Vannas az Észt SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese MONDJAK EL OK! MIT ADOTT AZ ÖTÉVES TERV A SZOVJETUNIÓ LÁNYAINAK, ASSZONYAINAK? II.
