Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1975-10-02 / 39-40. szám

г inkák А modellje repülogepenek Repültek az inkák? Latin-amerikai tudósok egyre határozottabban állítják, hogy indián törzsek, elsősorban az inkák évszázadokkal megelőztek a Montgolfier fivéreket, és mar a XVI. szazadban léggömbszeru szerkezetekkel repüléseket haj­tottak végre. Állításaik igazolá­sára több fajta dokumentációt vonultatnak föl. A XVII. század­­bar Bartolomeu de Guzmao, portugál jezsuita pater följegyez­te, hogy az Andokban a levegő­ben uszo hajókat látott, amelye­ket benszülöttek vezettek A pá­tert annak idejen az inkvizíció hallgattatta el. Régi indián sí­rokban olyan textilanyagokat es alkatrészeket talaltak, amelyek a feltételezések szerint légi jár­müvek tartozékai voltak. Ennek a bizonyítékát látják a perui Nasca völgyében felfedezett ha­talmas rajzokban is, amelyeknek rejtélyével mar hosszabb idő óta foglalkoznak a tudások Ennek a feltételezésnek hívei szerint ezek a rajzok repülőgépeket es léggömböket ábrázolnák. Majmok az egészségügy szolgálatában Az állatkertek közkedvelt lakói a majmok, játékosságukkal sok nézőt vonzanak ketrecükhöz. Azonban nem csak szórakoztat­nak, hanem tudományos kísérle­teket is végeznek rajtuk Világ­­viszonylatban évente tudomá­nyos megfigyelést félmillió maj­mon folytctnak laboratóriumok­ban. Beszélgetés Csengery Adriennel Csengery Adriennét, az európai hí­rű fiatal, magyar operaénekesnőt, a budapesti és müncheni Operaház nép­szerű tagját október 5-én láthatják kedves olvasóink a Tv képernyőjén, Puccini: Gianni Schicchi című vígope­­rájóban, Rövid beszélgetést folytattunk о Bra­­tislaván átutazó művésznővel. — Budapesten mikor készült el a Gianni Schicchi hang- és képfelvé­tele? — Puccini remekművét Ferencsik Já­nos vezényletével rögzítettük hangsza­lagra, még tavasszal, s a színes kép­felvételre június végén került sor. Ugyanis a gyártásvezető csak erre az időre tudta az opera igen sok szerep­lőjét „összeszedegetni'’, ahogy monda­ni szoktuk: leegyeztetni. A színes képfelvétellel rekordidő alatt: egy héten belül elkészültünk. — A hangfelvétellel is ilyen gyorsan haladtak? — Igen, hiszen Ferencsik karmester szárnyakat ad mindenkinek, s rám ze­neileg igen nogy hatóssol van min­dig A Schicchi voltaképpen szinte ele­jétől végig csak együttesek produkció­jából áll. Az egyetlen zárt" áriájo Schicchi lányának: Laurettának van, amikor azért könyörög apjának, hogy segítsen szerelmének — egy bizonyos örökösödési családi probléma megol­dásában — azért, hogy mielőbb egy­másé lehessenek szerelmével Rinuccó­­val. Ismert ária ez, ha csak az első sorát idézem is. bizonyosan mindenki tovább dúdolja: „Én édes jó opács­­kám ..." A hangfelvételhez némi iz­galmaim is fűződnek. Én ugyanis ál­landóan ide-oda repülök, s a Schicchi hangfelvételének idején Münchenben éppen a Parsifalra készültünk. A meg­adott időben hazajöttem, Melis György viszont Moszkvában vendégszerepeit. Nem érkezett meg a kitűzött felvételi napra, nekem azonban másnap vissza Kellett repülni Münchenbe, mert elő­adásom volt. így egy új felvételi na­pot kellett egyeztetni о gyártásvezető­nek, amikor mindketten ráérünk. Végre március 25-én megszületett a közös ária felvétele, s másnap visszarepül­hettem Münchenbe. — A müncheni közönség, úgy tudom, nagyon igényes, világsztároktól elké­nyeztetett közönség. — Valóbon különösen kényes, sőt tudtára is adja a függöny előtt meg­­hajló művésznek, hogy tetszett-e amit produkált, vagy nem. Brávó, vagy Buu, kiabálják, s sokszor egyszerre a ket­tőt, mert van akinek tetszik, s van, a­­kinek nem. — Világlapok: о London Times, a Süddeutsche Zeitung, a London Thea­ter, Opernwelt. stb. elragadtatott kri­­ikáinok hosszú sorát idézhetnénk Csen­qery Adrienne müncheni fellépéseivel kapcsolatosan. Csengery Adrienne 1974 nyarán de­bütált Münchenben a nagyhírű Mün­cheni Festspielen, Beethoven Fidelió­­ának Marzellina szerepével, nem ki­­ebb partnerek társaságában, mint ietrich Fischer-Dieskau, James King, neo Adam, Franz Crasa stb. Azóta a müncheni közönség egyik kedvence lett! Münchenben már színpadra lépett, mint Woglinde a Rajno Kincsében, s a Mozart szoprán szerepek legparádé­­sabbikával is nagy sikerrel szerepelt a Vorózsfuvola Paminájaként, épp úgy mint Budapesten. Nyugodtan leírhatjuk: Csengery Ad­rienne Mozart énekesnőnek született, s 1973-ban a XX. Nemzetközi Hollan­diai Énekverseny első díját is Mozart „Cosi fan tutte" című operájának Fior­­diligi-áriájával, s Alban Berg Lulu­­óriójóval nyerte. De nagydijat nyert 1974-ben a Nemzetközi Párizsi Ének­versenyen is, ohol az operaénekesnői különdíjat is elnyerte, ott is éppen ez­zel a két áriával. Alban Berg remekművének zeneileg fantasztikusan nehéz és bonyolult sze­repét о Lulut 1974 márciusa óta énekli a budapesti Opero színpadán, megér­demelten nogy sikerrel. — Lulut nagyon szeretem, talán ép­pen azért, jellemileg annyira távol áll tőlem, s így igen nagy színészi felada­tot rótt rám figurájának megalkotása. Lulut valóban egyesegyedül kellett hús­vér asszonnyá formálnom. Megvallom, iszonyú nehéz napokat éltem át о pró­bák idején. De Lulu megszületett ben­nem, s úgy érzem, körülöttem a szín­padon, s talán a nézőtéren is meg­érezték ezt. . . Most a Budopesti Művészeti Hete­ken szeptember 29-én, nagy ünnepi koncert keretében Alban Berg születé­sének 90. holólának 40. évfordulóján, Lehel György vezényletével a Lulu-szvi­­tet énekelem, azaz Lulu-dalót, — áriá­ját, ami a XX. századi zeneirodalom egyik legnehezebb, de tolón az egyik legszebb áriája is. Másnap 30-án, ugyancsak a Művészeti Hetek prog­ramjaként a Fidelio Marzellinóját énekelem, de ezt a budopesti Opera­ház színpadán. — Ebben a szezonban milyen be­mutatói lesznek itthon és külföldön? — Igazán szívesen mindig csak a megtörtént dolgokról szólok, a „nagy naptáram" nincsen nálam, így emlé­kezetből megpróbálok néhány terve­zett fellépést megemlíteni: szeptember 19-én Zágrábban, 21-én a Varosdi Ba­rokk Estéken, a világhírű Lovro Von Matacic vezényletével Gluck Orfeuszá­­ban Eurydikét énekelem, nem kisebb partnerekkel, mint a New Yorki Met­ropolitan Opera „állandó ünnepelt Or­­feuszával" Ruza Baldanival. 29-én az előbb említett Lulu-szvitre kerül sor Budapesten, s ugyancsak Budapesten о Fidelióro. Október 1-én Münchenben a Rajna Kincsében Woglindét éneke­lem, novemberben ismét Münchenben a Varázsfuvolo Pamináját, s közben elkezdődnek Budapesten egy új ma­gyar opera színpadi próbái is. amely­nek decemberben lesz a premierje: Móricz Zsigmond — Szabó Ferenc: „Légy jó mindhalólig”-jóban Bella kis­asszonyt éneklem. Közben a Magyar Rádióban állan­dó műsorom a „Vers és dallam” to­vábbi felvételeire is sor kerül. Január­­februárban — a tervek szerint — ismét Münchenben leszek, mert a Bohémélet Mimijét próbálom majd, olasz nyelven, egyébként ezzel о szereppel diplomáz­tam a budopesti Zeneakadémián —, május-június-július hónapban ismét egy Mozart szerep: a Figaró házassá­ga Susanne-ja következik olasz nyelven énekelem majd ezt is: Angliában a nagyhírű Tglyndebourne Fesztiválon 9 alkalommal, de még előtte áprilisban Brotislavóban is színpadra lépek, s nemcsak mint turista. Bevallom, nagyon szeretem a fővárosukat. Lehel György vezényletével Purcell: Acis és Golo­­teo című operáját oratóriumszerűen adjuk majd elő, amelyben Galateót énekefem a Magyar Rádió és Televí­zió szimfonikus zenekarának kíséretével április 20-án. A Nő minden kedves olvasóját szí­vesen várom Brotislavóban április 20- ón ennek a csodaszép zenének a meg­hallgatására. 13

Next

/
Thumbnails
Contents