Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-10-02 / 39-40. szám
DARINA CERNOVÁ A SZLOVÁKIAI_______________________ NOSZŐVETSÉG KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ALEINÖKE: APROLETÁR NEMZETKÖZISÉG SZELLEMÉBEN A NOSZÜVETSÉG MAGYAR NEMZETISÉGŰ TAGJAINAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL ni igyekszünk a CSKP politikáját, hogy becsületesen, jól és alkotó módon akarunk dolgozni, a marxistaleninista ideológia szellemében nevelni gyermekeinket s minden téren fokozni társadalmi elkötelezettségünket. Ezért a SZNSZ tevékenységének tartalma minden járásban és alapszervezetben egységes. Felelősségünk teljes tudatában elmondhatjuk, hogy valamennyi alapszervezetünk, ahol a tagság túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, becsülettel teljesíti a Csehszlovák illetve a Szlovákiai Nőszövetség kongresszusának határozatát, váltja valóra a Csehszlovák és a Szlovákiai Nőszövetség plénumhatározatait. Tagságunk magyar nemzetiségű aszszonyai érdekeinek figyelembevétele a Központi Bizottság, valamint a jáási bizottságok részéről egyáltalán nem formális. Ott, ahol a helyzet megköveteli, biztosítjuk, hogy a járási bizottságok és az alapszervezetek tárgyalásaikat magyar nyelven folytassák, továbbá magyar nyelven is kiadjuk a SZNSZ Központi Bizottsága elnökségi tárgyalásainak anyagát, a politikai oktatás előadásainak és más fontos anyagoknak a szövegét. Az SZNSZ Központi Bizottsága elsősorban az idősebb korosztályok asszonyai kedvéért választotta ezt a formát, mivel azoknak a múltban nem volt alkalmuk elsajátítani a szlovák nyelvet. Célunk, hogy azok az asszonyok, akik a déli járások falvaiban tagságunk többségét alkotják, teljes mértékben megértsék azokat a gondolatokat és feladatokat, amelyeket alapszervezieteink elé tűzünk, hogy anyanyelvükön gyarapíthassák politikai és kulturális műveltségüket. Bátran állíthatjuk, hogy magyar nemzetiségű tagjaink aktivitása az alapszervezetekben sokrétű tevékenységben bontakozik ki — eredményesen, sikeresen. Így például magyar nemzetiségű tagjaink résztvesznek a Nemzeti Front választási programjának megvalósításában. Dél-Szlovákia más járásaiban is erős visszhangra talált a levice (lévai) járás „Minden járásunk legyen virágoskert!“ felhívása. A SZNSZ tagjai javaslataikkal „A jó ötlet aranyat ér“ akció keretén belül nem egy helyi jellegű égető problémát oldottak meg, megtalálva a kevés ráfordítást igénylő rejtett tartalékokat. Például csak Cakanovce (Csákányháza) községben az üres tanítói lakást alakították át óvodává a magyar gyermekek számára és egy régi házban új kenyér- és tejboltot nyitottak. Ilyen példákat bármelyik járásból számtalant sorolhatnánk föl, többek között a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi), a galantai (galántai), a Rimavská Sobota-i (rimaszombati), a roznavai (rozsnyói) és más járásokból is. A politikai nevelő munka is gazdag, sokrétű. Az alapszervezetek elmélyült figyelemmel fordulnak a nők szocialista hazafiságra és proletár nemzetköziségre való nevelése felé. Az utóbbi két év alatt a magyar nemzetiségű asszonyok a szlovák nőkkel együtt több száz előadást hallgattak meg, az ellenállásban és a partizánharcokban részt vett nőkkel tartott beszélgetéseken vettek részt a SZNF és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. Százszámra terveztek kulturális akciókat is a már említett történelmi évfordulók alkalmából. Ezeken a rendezvényeken az asszonyok a felsorakoztatott tényeken keresztül megismerkedtek mindazzal, amit társadalmunk a harminc szabad év alatt elért, megteremtett, és hogy mi mindent adott minden egyes állampolgárnak, az asszonyoknak, akiknek tekintet nélkül nemzetiségi hovatartozásukra alapjaiban változott meg a társadalomban elfoglalt helyzete. A szocialista hazafiságra és proletár nemzetköziségre való nevelés bevált jó formája az egyes járási bizottságok. illetve alapszervezetek között évről évre céltudatosan ápolt baráti kapcsolatok. Ilyen baráti kapcsolat létesült többek között a galantai (galántai) és a Liptovsky MikuláS-i, a Nővé Zámky-i (érsekújvári) és a Dolny Kubín-i, a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) és a svidníky járás között. Hasonló jó baráti kapcsolatok jöttek létre a Cseh Nőszövetség egyes járási bizottságaival is. Ezek a kölcsönös kapcsolatok elősegítik a tapasztalatcserét, egymás megismerését és nagy mértékben hozzájárulnak az internacionalista, elvtársi kapcsolatok megszilárdításához. Ugyancsak magasra értékeljük azt a tényt, hogy „Az élet szépsége“ mozgalomban a magyar nemzetiségű aszszonyok is teljes mértékben megtalálták alkotó kedvük kielégítését és megcsillogtatták képességeiket, ügyességüket. A próza- és versmondásban, a népdalok előadásában együtt jeleskednek a szlovák szavalókkal, énekesekkel ők is. Éneklő csoportokat alkotnak. amelyekben egyformán dalolják mind a szlovák, mind a magyar népdalokat. „Az élet szépsége“ mozgalom kiállításain több ezernyi látogató csodálhatta meg a magyarlakta vidékek csodaszép népművészeti hagyományait. A SZNSZ tagjai ezen kívül a Csemadok rendezvényein is szerepelnek — a komáromi Jókai-napokon, a gombaszögi fesztiválon és hasonlókon. Az elmondottakkal kapcsolatban ebben az évben ismét egy lépést teszünk előre. A magyar nemzetiségű asszonyok körében végzett kulturális nevelőmunkánkban különös figyelmet fordítunk arra, hogy magyar nemzetiségű tagjainkat is bevonjuk az idén indított olvasómozgalomba. Ennek érdekében kapcsolatba léptünk a*Madách könyvkiadóval is, s az ő közreműködésükkel választottuk ki a kötelező és a választott olvasmányokat, részint a magyar írók, részint a szlovák szerzők magyarra fordított műveiből. Hogy a magyar asszonyok milyen örömmel fogadták ezt a mozgalmat. arról tanúskodik az is, hogy nemcsak a falvakban, hanem a városokban, sőt az üzemekben is szép számban alakítottak olvasóköröket. Az olvasómozgalom keretében író-olvasó találkozókra is sor került, így például a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járásban Duba Gyulával a „Vajúdó parasztvilág“ című könyvéről. Ugyanez a szerző Senecen (Szencen) is találkozott olvasóival. A magyar nők között végzett munkában jelentős segítséget jelent a nőszövetség magyar nyelvű hetilapja, a „Nő“, amely összhangban a SZNSZ Központi Bizottsága által kitűzött feladatokkal, neveli, tájékoztatja magyar nemzetiségű asszonyainkat a bélés külpolitika időszerű kérdéseiről, a nőszövetség fő feladatairól és beszámol a járási bizottságok tevékenységéről is. Megalkuvás nélkül beszél az ideológiai-politikai kérdésekről. Valóban hatékony segítséget jelent a SZNSZ Központi Bizottságának a magyar nemzetiségű asszonyok egyéniségének formálásában. A SZNSZ több szervezetében, az alapszervezetek régebbi hagyományaira támaszkodva, a magyar nemzetiségű asszonyok őszinte igyekezettel törekszenek arra, hogy elsajátítsák a szlovák nyelvet, mégpedig a saját kezdeményezésükre indított tanfolyamokon. így például a Králcvsky Chlmec-i (királyhelmeci), a bieli (bélyi), a boli (bolyi), a vojkai (vékei) és a Veiké Kapusany-i (nagykaposi) nőszervezetben indítottak szlovák nyelvtanfolyamot. Már az elmondottakból is kitűnik, hogy azoknak az alapszervezeteknek a működése, amelyek tagságának túlnyomó többségét magyar asszonyok alkotják, nagyon aktív és sokrétű. És még valami: tapasztalataink azt bizonyítják. hogy ezekben a szervezetekben igen jó kapcsolatok alakultak ki az asszonyok között, s minden egyes tagúk számára meg tudták teremteni azokat a feltételeket, amelyek által egyre növekszik a magyar nemzetiségű asszonyok táradalmi elkötelezettsége. 3
