Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-10-02 / 39-40. szám
MINDEN KÉZRE SZÜKSÉG VAN Újra itt az ősz, a betakarítás ideje. Földműveseink azt tartják, ez az év legnehezebb évszaka. Beérik a kukorica, a cukorrépa, szedni kell a gyümölcsöt, de még a zöldségfélékből is találhatunk a földeken. Párhuzamosan elő kell készíteni a talajt az új termés alá is. Minden kézre szükség van, annak ellenére, hogy ma mór nagy segítséget nyújtanak a gépek — de ezeket is emberek irányítják, emberek, akiktől sokban függ. milyen eredmények születnek a gépek nyomóban. A tavalyi ősz próbára tette a földművest. A rengeteg eső, a tengernyi sár kétszeres erőfeszítést követelt nem csak az embertől, de a gépektől is. És ennek a hatása még most is érezhető. A kapások későn kerültek le a földekről — ismerek olyan szövetkezetét, ahol még januárban is szedték a cukorrépát — a talaj a nehéz vontató gépektől feltúrt maradt. Bizony itt már nem beszélhettünk sem agrotechnikai határidő betartásról, sem megfelelő talajelőkészitésről. Ez okozta aztán, hogy az idei kapások a kelleténél sokkal gyomosabbak, gyengébbek lettek. A gyommal a legnagyobb gond a cukorrépánál van. Az előbbi években a szövetkezetek többsége teljesen gépesítette a cukorrépa betakarítást, és ezzel főleg az asszonyok munkáját könnyítette meg. Idén a komplex gépesítés lehetőségét kizárta a rengeteg gyom. Mert ez annyira megnehezíti a gépek munkájáj, hogy a veszteség — a földben maradt répa mennyisége — jelentősen növekedne. Ezt pedig egyik szövetkezet vezetősége sem szeretné. Ezért határoztak sok helyen úgy, és helyesen — hogy a túlnyomóan gyomos területről kézzel szedik fel a répát. Tehát az asszonyok segítségére idén ősszel újból és fokozott mértékben szükség van. Szlovákiában hatvanezer hatszáz hektár cukorrépa vár betakarításra, melyből előreláthatólag több mint hatezer hektáron kézzel kell felszedni a termést. Az előző évek tapasztalata azt mutatja, hogy az aszszonyokat ilyen esetben soha sem kellett kétszer kérni. Ha egy kissé már el is szoktak az ásótól, kapától — mikor szükség van rá, szívesen megfogják a nyelét. Sőt beszervezik családtagjaikat is. Reméljük, így lesz ez idén is. ügyelnek majd arra, hogy egyetlen répa se maradjon a földben, hogy a húszhuszonöt százalékos, sőt még ennél is nagyobb veszteség, amely az előző évben még sok helyen megvolt, legalább tíz százalékra csökkenjen. Mert tudják, hogy egy cukorrépából kb. tizenkét kockacukor készül, és ennyi cukor elég egy közepes család reggelijéhez. A jó gazdasszony fel tudja mérni, mit jelent ez országos viszonylatban. Idén a répaszedő gépkezelőkre is nagyobb feladat vár. A gépek fokozott figyelmet, körültekintő gondoskodást igényelnek, hogy a nehéz körülmények között is jó munkát tudjanak végezni. Érzéssel kell bánni a géppel, nem szabad túlhajtani, megerőltetni. A „lassan járj, tovább érsz" közmondás. két értelemben is érvényesül. A gép lassú járás közben kevésbé rongálódik, és kevesebb lesz a veszteség is, ha minden répát ki tud a földből venni. Nem azt kell nézni, hány hektár van már mögöttem, hanem azt, hogy hány mázsa répát szedtem ki a földbőt! És még valamire nagyon kell ügyelni: Nem mindegy az, hogy hol vágjuk le a répa fejét. Elég egy fél vagy egy centiméteres eltérés és a répa cukortartalma egy százalékkal csökken! Ezért mielőtt a gépet beállítanánk, vagy a répafejre ráhelyeznénk a kést, jusson eszünkbe; „kétszer mérj, egyszer vágj!“ Természetesen a sikeres betakarításnak egyik előfeltétele a jó munkaszervezés. És ez a vezetők feladata. Nekik nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a megfelelő cukortartalomhoz egészséges répára van szükség. Annak a répának, amelyik valamilyen oknál fogva romlani kezd, nem bírja a raktározást, cukortartalma rohamosan csökken. Tehát legelőször azokon a parcellákon kell megkezdeni a szedést, ahol a répák nem teljesen egészségesek. Aztán következzenek a távollabbi parcellák, aho'nnan mezei úton történik a szállítás. Gondolni kell ugyanis arra, hogy meglephet egy hosszabb ideig tartó eső, ami sárossá, nehezen járhatóvá teszi az utat és ezzel megnehezül a répa elszállítása. Majd a begyomosodott parcella legyen a soron, ahol a gyom miatt még a legjobb időjárás esetén sem várható a cukortartalom emelkedése. Utoljára keik hagyni azt a táblát, ahol még lehetőség van a répa mennyiségi és minőségi növekedésére. Egyszóval, minden szervezési és gyakorlati lehetőséget okosan kell felhasználni ahhoz, hogy az idei cukorrépatermésünk, de a többi kapás növény is agrotechnikai határidőben és a lehető legjobb minőségbeij kerüljön be a földekről, hogy ne veszszen belőle semmi kárba LÁNYOK ÉS FIÚK! Az Ifjú Szivek H. Zsebik Sarolta Magyar Dal- és Táncegyüttes a Kiváló munkáért érdemrend viselője tagfelvételt hirdet tánckarába: 1975. X. 1. és.2-án 19.00—21.00 óráig Bratislavában, Május 1. tér 28 szám alatti termében, zenekarába: 1975. X. 1. és 2-án 19.00—21.00 óráig Bratislavában, Márkus utca 4. szám, énekkarába: 1975. X. 6. és 7-én 20.00—22.00 óráig a Duna utcai Gimnázium 81. sz. tantermében. Részletes felvilágosítást az érdeklődők az együttes irodájában Bratislava, Mostová 8. sz., tel. 304-22 kaphatnak. cs Címlapunkon: Zsuzsika tomászik. Riport a 8—9. oldalon Nagy László felvétele A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja — Főszerkesztő: Haraszti-Mészáros Erzsébet — Főszerkesztőhelyettes: Jandáné Hegedűs Magda — Grafikai szerkesztő: Schreiber Katarina — Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB Zivena kiadóvállalata, Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 801 00 Bratislava, Prazská 5 — Telefon: főszerkesztő: 468-21, szerkesztőség: 475-00 — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy a kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 23.40 korona — A külföldi megrendeléseket a Posta Központi Sajtókiviteli- és behozatali Szolgálata — PNS, Üstredná expedícia a dovoz tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — intézi el. — Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta. Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: egyéni évi 180,— Ft, közületi 220,— Ft. Csekkszámlaszám.' MNB. 215-96 162 — A SUTI 6 28 engedélyével. — Szedés és fotoretusálás: Vychodoslovenské tlaciarne, n. p.. 042 67 Kosice, Svermova 49 — Nyomja: Polygrafické závody, n. p., Bratislava-Krasnany. Indexszám: 49413. 2 A Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága legutóbbi plenáris ülésén a nőszövetségnek a magyar nők körében végzett munkájáról tárgyaltak. Ezt a kérdést nem azért tűztük az Elnökség ülésének napirendjére, mintha szervezetünkön belül ezen a téren kétségek vagy nehézségek merültek volna föl. Szervezetünknek a magyar nők körében végzett munkájáról azért folytattunk eszmecserét, mert munkamódszereinkben differenciáltan közelítjük meg a nők egyes szociális csoportjait, s így a hazánkban élő nemzetiségek, tehát a magyar és az ukrán asszonyokkal végzett munkánk során figyelembe kell vennünk bizonyos sajátosságokat. A magyar asszonyokkal kapcsolatban elsősorban azt tárgyaltuk meg, hogy magyar nemzetiségű tagjainknak szervezetünk milyen lehetőséget nyújt a politikai műveltség megszerzésére irányuló törekvéseikben, tagjaink közösen vállalt elköteleze' ségének érvényesítésében, milyen . gítséget nyújt nekik a Szlovákiai Nőszövetség gyermekeik nevelésében s nem utolsósorban azt, hogy szervezetünk keretén belül milyen alkalmuk adódik érdekköri és kulturális tevékenység folytatására, különös tekintettel arra, hogy 300 ezer tagunknak 10,4 százaléka magyar nemzetiségű. A magyar nemzetiségű asszonyok szervezettsége a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) és a komárnói (komáromi) járásban a legnagyobb — több mint 50 százalék. A fele-fele arányt megközelíti a trebisoyi (terebesi), a galantai (galántai) és a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járásban. E nemzetiségi képviselet arányának megfelel szervezetünk Központi Bizottságának nemzetiségi összetétele is, ami tagságunk magyar nemzetiségű asszonyainak megadja a lehetőséget ahhoz, hogy résztvegyenek szervezetünk irányításában is. A magyar nemzetiségű tagjaim« munkájáról szóló jelentés megvitatásában arra helyeztük a fő súlyt, hogy elvi célkitűzéseink és feladataink megvalósítása, különös tekintettel a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség elveinek betartására, miként folyik azokban a járásokban és alapszervezetekben, amelyeknek tagságát részben szlovák, részben magyar nemzetiségű asszonyok alkotják. Már maga az a tény, hogy társadalmunk a felmerülő problémák megoldásához mindenekelőtt az osztályszempontokat, valamint a fejlett szocialista társadalom további fejlesztésének szempontját figyelembe véve nyúl hozzá, úgy a Szlovákiai Nőszövetség tevékenységében nem tesz különbséget a különböző nemzetiségű asszonyok között. Hiszen szocialista jelenünk építésének gyönyörű eszméje, szocialista társadalmunk — amelyben a nők egyre nagyobb mértékben érvényesülnek — további fejlesztésének nagyszerű távlatai, valamint államunk békepolitikája — amelyet asszonyaink maradéktalanul támogatnak — mindannyiunkat egyesít abban a közös igyekezetben, amellyel támogat-
