Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-06-19 / 23-24. szám
M _ utóbbi időben a sajtó, a radio A** és a tv sokat foglalkozik a Libanoni Köztársasággal. Nem csak a jelenlegi, belpolitikai események — a haladó és a visszahúzó erők fokozódó küzdelme miatt, de úgy is, mint az arpb közösség tagjával és a szomszédos Izrael agressziójának kitett országgal. Ismeretes, hogy az izraeli háború és zaklatás következtében a palesztinjai arab menekültek tízezrei táboroznak Libanon déli részén. Ebben a térségben napirenden vannak a provokációk. Az izraeli agresszió megfékezésére és a palesztin nép jogainak védelmére alakult felszabadító mozgalomnak Libanon fővárosa, Bejrut az egyik központja. Évente több mint félmillió turista ismerkedik a fővárossal és a köztársaság történelmi múltban és természeti szépségekben gaz--; dag vidékeivel — a turizmus jelentős részét biztosítja a nemzeti jövedelemnek — de a háborús veszély miatt Dél-Libanon elzárt terület. A sátortáborokban anyák és gyermekek ezrei sínylődnek teljes létbizonytalanságban, kilátástalan helyzetben, éhség és betegség következtében pusztulva. Minden józanul gondolkodó embernek az az óhaja, hogy az ENSZ közreműködésével és a nagyhatalmak reálpolitikájának következményeként minél előbb megtörténjen a közel-keleti rendezés, amely Libanont is érintené. Csak békében lehetséges az a fejlődés, amelyre Libanon asszonyai is várnak. Ennek az óhajuknak újból kifejezést adtak a Bejrutban megtartott szemináriumon, amelyet a Nők Nemzetközi Évére felkészülve a Libanoni Nőtanács az Osszarab Nőszövetséggel közösen hívott össze. A tárgyalt téma: Az arab nők törvényekben rögzített jogai a nemzetközi jogszabályok figyelembevételével. A résztvevők leszögezték, hogy bár több arab országban — közöttük Libanonban is — törvényes megkülönböztetés nincs a férfi és a nő között, de a gazdasági, politikai és társadalmi életben még távolról sem érték el az egyenjogúságot. A szemináriumon hozott határozat egyes pontjai szerint az arab nőszervezetek követelik, hogy a fiatal lányokat ne kényszerítsék akaratuk ellenére a házasságra. Tiltsák meg a többnejűséget. A válás csak bíróság előtt történhessen. Követelik, hogy a nőknek a férfiakkal egyenlő joguk legyen a munkához és a tanuláshoz. Hogy a nők nagyobb mértékben bekapcsolódhassanak a közéletbe. Törvény biztosítsa az anya és gyermekvédelmet. Általánosságban követelik, teremtsenek olyan feltételeket, hogy a nők a férfiakkal azonos módon fejlődhessenek. Bevallom, múlt év szeptemberében izgatottan figyeltem az újság és tv-hireket. A régóta tervezett libanoni utazást már-már a füstbe ment tervek közé akartam sorolni, mikor végre megkaptam a sürgönyt a prágai ifjúsági utazási irodától, hogy néhány napon belül útra kelünk. Forró hajnali hangulatban fogadott a bejrúti nemzetközi repülőtér. A feszült politikai helyzetre való tekintettel, különösen hosszas és alapos útlevél- és vámvizsgálatnak kellett magunkat alávetni. Az ötórás repülés fáradalmait hamarosan elfeledtette a tengerparti pálmák, a hullámzó tenger és a közeli sziklaormok látványa. Félórányira a fővárostól, modern, hatemeletes szálló lett a főhadiszállásunk két hétre. Az idegenforgalom érdekeit követve, minden szoba erkélye a tengerre néz. A szálló, hasonlóképpen mint a többi hotel a húszkilométeres bejrúti tengerparton, egyenesen a tenger mellett épült, a vendégek úgyszólván a szobájukból ugorhatnak a .vízbe. Ennyi előnyös tényező az aránylag jutányos áron kínált úton kicsit gyanúsnak tűnt. Balsejtelmeim váratlan gyorsasággal beváltak. Alig hunytam le a szemem, pokoli robaj reszkettette meg az épületet. Támadás, földrengés, voltak az első gondolataim. A zaj oka békésebb volt. Szállónk tudniillik a bejrúti repülőtér startolópályája végén volt. Óránként 12 g'ép startolt a világ minden tája felé. Az első fáradalmdk kipihenése után már természetesnek vettük ezt a hangkulisszát. Az antik Föníciát, a mai Libanont sok-LIBANON Ti A CÉDRUSFÁK HAZÁJA W féleképpen ismeri a világ. Különféle civilizációk építészeti remekei bizonyítják, mennyire szívesen lakták az emberek ezt a napsütötte földet. A történelmi emlékműveken kívül lépten-nyomon találkozik az idegen vándor a föníciaiaktól örökölt vállalkozó szellemmel. Az állam óriási banktrösztök útján (Libanon tölti be a Közel-Kelet bankárjának a tisztét) a magánkereskedelem pedig saját berkein belül szövi apróbb-nagyobb cseleit. A nagy bankok fényes példáját követve, minden sarkon működik néhány mini-pénzváltó fiók, persze percről percre változó árfolyammal, mintha a londoni börzével lennének telex-összeköttetésben. A kínálás művészete és az eladás fortélyai főleg a bejrúti bazár sátrai alatt érik el tetőfokukat. Enyhén tolakodóan, vagy erőszakosan kínálja portékáját ezernyi boltos, eladó, de pár éves gyerekek is. Néhány vásárlási tapasztalat után világos, miért virul az idegenforgalom Libanonban. A 90 százalékban arab lakosságú Libanon tizenkétszer kisebb területet foglal el, mint Csehszlovákia. Fővárosát, Bejrutot a Földközi-tenger keleti gyöngyeként emlegetik az útikalauzok. A milliós várost először már az i. e. 1500-ban említik a papiruszok, később a görögök Beritoszként ismerik. A városnézés a Mártírok terén kezdődik, a főbb látványosságok közé tartozik a Nagy mecset, az archeológiái múzeum, az amerikai egyetem és a tengerpart melletti Galambsziklák. A belvárosi forgalomhoz jó idegek kellenek; az ördögi ügyességei hajtó vezetők jókat mulatnak a temérdek „majdnem karambol"-on és az idegenek rémült arcán. Utunk a Bejruttól délre fekvő Sidonba, a több ezeréves múltra visszatekintő városba vitt. Megcsodáltuk még ma is impozáns keresztes erődjét. Nem messze Sidontól, a hegyek között épült a múlt században II. Besit török emir rezidenciája, Beit-Eddine. Számtalan díszudvar, szökőkutak (a krónikus vízhiány miatt csak 1 percre kapcsolják be), orientális fürdőhelyiségek kápráztatják a szemet. I e. kb. 3300-ban még sűrű cédruserdők borították Libanon legnagyobb részét. Az összes ókori nemzet, a föníciaiak, egyiptomiak, görögök,' rómaiak oly nagy mértékben használták a kemény cédrusfát hajók, templomok, lakóházak, paloták építésére, hogy ez a libanoni nemzeti fa már majdnem csak a címerben maradt meg. Az utolsó pillanatban mentettek meg a múlt század végén egy szerény kis cédrusligetet, melyet 400 fa képez. Ide irányult utolsó kirándulásunk. A Libanon hegység lábánál, a romantikus fekvésű Bécharré városka tőszomszédságában, 2000 m magasságban, az alkonyat haldokló sugarai világítják meg a cédrusliget óriásait. Némelyikük 5—6000 éves. A forró tengerparti napok után furcsán hat a hűvös esti szellő. Ezt használják ki a mindenhol jelenlevő árusok. Kivételesen nem kell túlságosan erőlködniök, hogy árujuknak keletje legyen. A Libanon hegység túloldalán, termékeny völgy ölében, láthatók a már főniciai időben híres Baalbek romjai. Három templom maradt meg aránylagos épségben: Jupiter, Bakchusz és Vénusznak szentelt templomok. A harminc métert meghaladó oszlopsor lenyűgöző hatást vált ki. Egy-egy oszlop súlya 000 tonna, szinte elképzelhetetlen, milyen technikával tudták ezeket a gigantikus méretű oszlopokat felemelni! Baalbek környéke nemcsak építészeti csodái miatt ismert, itt van a hasistermelés központja. Hivatalosan ugyan be van tiltva, de a hatóságok szemet hunynak a libanoni parasztok fő kereseti forrásának ellenőrzésénél. A hasis kb. egy méter magas, fenyőre hasonlító növényféle, melyet beérés után lenyesnek és kupacokban szárítanak, majd zúznak. Minden család puskával, sőt gépfegyverrel ellátott tagja őrzi éjjelnappal a hasisföldet s gondolkodás nélkül rálő a gyanús egyénekre. Az utolsó estét fiatal libanoni barátaink körében töltöttük. A temperamentumos libanoni népi táncot, a dabkét roptuk hajnalig, mig a felkelő nap első sugarai nyugat felé, hazánk irányába mutattak. DÖMÖK ISTVÁN