Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1975-01-09 / 2. szám

aknát nemrég betömték. Az úri ország nem vállalta az újabb fel­tárás költségeit: a kockázatot. Másra kellett a pénz: deficit pótlására, hadielőkészületekre, s most a háborúra. A második akna névtelen maradt, s csak tessék-lássék művelték. Hiába tartották egyesek az Anna-aknót Komló gazdag menyasszonyának, pártában hagyta a közömbös­ség. S a föld alatti fekete mező né­pe majdnem úgy élt, mint az „aranykalásszal ékes rónaság" hárommillió koldusa. Legfeljebb mostanában a hadikonjunktúra miatt valamivel több pénzt látott. Hamar Jancsi a szerencsés ki­vételek közé tartozott. Jól kere­sett, s csupán bányamunkájából élt: szabad idejében nem kapar­ta a földet, nem cserélte kapára, kaszára sem a csákányt, sem a lapátot. Inkább beruccant Pécs­re, néha kocsmába vagy moziba, leggyakrabban a Munkásotthon­ba. Anna igyekezett a vájár kö­zelébe kerülni. A harmadik kugli­­mérkőzés után az udvar egyik padjára telepedtek. — Hogy került Pécsre, Annus­­ka? — tudakolta a vájár. — Ha jól hallottam a nevét, és ha sza­bad így szólítanom. — Természetesen — mondta Anna. (Lám, nem is olyan nehe­zen barátkozók a bányászok, mint ahogyan hírlik. S nem is olyan szűkszavúak.) — Pécs min­dig érdekelt, és amikor az orvo­sok levegőváltozást javasoltak, volt apósom a Mecsek fővárosát ajánlotta. Volt apósa? Elváltam. — Ja úgy — dünnyögte a bá­nyász, és cigarettára gyújtott. Felejteni jött hát? — Ahogy vesszük! — kereste a választ Anna. Már megbánta, hogy családi ügyeivel hozakodott elő, de nem tiltakozhatott, hiszen valami effélét mondott Júlia né­niéknek, s így tartották számon a Munkásotthonban. — és ismer­kedni ... a várossal, a bányász­élettel — tette hozzá. — Nagyon érdekel, hogyan élnek a bányá­szok ! — Nehezen — fújta a füstöt Hamar. — De azért nem cserél­nék, mondjuk a Zsolnay-gyáriak­­kal. Szeretem a bányát. — A veszélyt is? — A vájár élete azzal jár. Kü­­önösen minálunk. Komló az ország legmelegebb bányája. Pokol. És mégis ragaszkodik hoz­zá? A magamfajta az ördögtől sem fél. Meg aztán: egy a fize­tés, akár félünk, akár nem. Akkor meg minek féljünk? Igaz-e? Ide­fent, a külszínen sem menny­ország. — Odalent mégiscsak nehe­zebb lehet. Meséljen már, Já­nos ... Annyira érdekli a pokol? A föld alatti világ. Eddig csak hallottam meg olvastam a bányászéletről. — Nem is való az ilyen szép fiatalasszonynak. — A bányáról meséljen. Mi volt a ... legizgalmasabb ka­landja? Vagy rosszul kérdezem? — Kaland? A munkánkhoz tar­tozik. Jó múltkoriban például, csaknem bennégtünk. Hogyhogy? Elég az hozzá, megyünk a vágatban, a levegő a szokott langyos. Befordulunk, az első keresztvágatba. Érzem, hogy lé­pésről lépésre nehezebb a léleg­zés. Volt velünk egy fiotal gyerek, a Feri, elöntötte a verejték. (folytatjuk) KULTURÁLIS 13ВВВЕЕШ!11Ш ÉVFORDULÓK Nyolcvan évvel ezelőtt, 1895 januárjá­ban született a Sumperk környéki Doubra­­vice községben, szegényparaszti, sokgyer­mekes családban Anezka Hodinová-Spurná csehszlovák forradalmárnő. Az első világ­háború előtt gyári munkásnő volt 1918- ban a szociáldemokrata párt, majd 1921- ben a kommunista párt alapító tagja lett. A CSKP megbízásából Prága községi kép­viseletében, majd a prágai városi tanács funkcionáriusaként működött. 1929-től 1939-ig mint kommunista képviselő egy­folytában tagja volt a Nemzetgyűlésnek. A hitleri megszállás után a párt utasí­tására Angliába emigrált, ahol mint az Államtanács tagja aktívan dolgozott ha­zánk felszabadításáért. Hazatérése után, 1945-ben ismét a Nemzetgyűlés képviselő­jeként — politikai munkáját fáradhatatla­nul folytatta. Csakhamar a CSKP KB és a Szövetségi Gyűlés Elnökségének tagja, a Békevédők Csehszlovák Bizottságának alelnöke, a Csehszlovák Nőbizottság elnöke lett. A nőmozgalomban szerzett elévülhetet­len érdemeiért a Nemzetközi Nófederáció alelnökévé választották. Később a Szövet­ségi Gyűlés alelnökeként is működött Áldozatos tevékenységét társadalmunk számos magas kitüntetéssel jutalmazta, nevét és emlékét pedig tartósan megőrzi a forradalmárok nevei között. A NÖ KÖNYVESPOLCÁRA A szlovák irodalom népszerű és kiváló képviselőjének, a szlo­vák próza és költé­szet egyaránt jeles és rangos mesterének Andrej Plávkának „Sóvárgó szerelmes“ című regényes önélet­rajzával együtt érde­kes és színes törté­nelmi mozaikot is kap az olvasó, a szer­ző gyermekkorától Szlovákia új, szocia­lista életének megindulásáig ívelő, közel fél évszázados időszakáról. Életrajz, törté­nelem és regény ötvözete ez az eleven, szórakoztató, de ugyanakkor nagyon el­gondolkoztató írás, egy tiszta lelkű író s jó szándékú, igaz ember szép és érdekes könyve, amit nehezen tesz le kezéből az olvasó, mert mindent, amiről az író be­számol, mindent, ami vele és körülötte történik, szinte megfoghatóan, „ember­közelben“ érzünk. AFORIZMÁK A tréfa csak akkor jó, ha azon melegiben tálalják. (Voltaire) Sohasem gondoltam volna, hogy jót lehet nevetni, ha az ember önmagát nézi a tü­körben. (Heine) Semmi kedvem olyan emberrel beszélgetni, aki többet írt, mint olvasott. (S. Johnson) A mulatságos mondatot dédelgetni, babus­gatni kell, nyájasan simogatni a szebbik felén. (Ilja Ilf) WEÖRES SÁNDOR 13 ÚJESZTENDŰ Üjesztendö küszöbét hó fedi, örökzöldjét zivatar tépkedi. Újesztendő fut tovább: iény-özön, virágnyitó kikelet ránk köszön. Aztán az év közepe, nyár heve, megérik a gabona sűreje. Túl az esztendő felén itt az ősz, piros, kék gyümölcs virít, lomb esőz. Túlsó küszöbét megint fedi hó. Ha nem töltőd hasztalan az a jó. DÉNES GYÖRGY Rajzol a fagy Rajzol a fagy ablakra virágot, micsoda fura tulipánok, rózsák, szegfűk, liliomok, KAROLYI AMY Téli domb A csacsi — domb télen hegy, fel is, le is meredek. Hol tavasszal szellő szál, télen csípős szél dudál. ezüst levelek, szirmok, kacsok. Fagyos ablakon mesevilág, mesevilágban ezer virág, mintha tündéri kéz játszana, csöpp keze nyomán vi rágzana Ahol nyáron fű rezeg, szánkóznak a gyerekek. így is jó, meg úgy is jó: nyáron fű és télen hó. a dér, a dér az ablakon. Varázs az ablak, tél varázsa, jégvirágok lobogása, meseerdők mesefája, mesefának meseága, meseágnak fagyvirága. REJTVÉNYÜNK: 10 [17 14 A lapunk 48. számában közölt találós kérdés megfejtése: 1. Folyó (Ügy me­gyen, meg nem áll, földön fekszik, fel nem áll, ágazik, bogazik, mégsem le­velezik...). 2. Harmat (Hold elejti, nap felkapja). Nyertesek: Bodon Sán­dor, Dubovec (Dobóca), Szekeres Attila, Tesedikovo (Pered), Matlák Walter, Dun. Streda (Dunaszerda­­hcly). Vízszintes: 1. Téli álmot alvó állat. 6. Érzékszerv. 7. Kelmét készít (ék. h.). 9. Vissza: strázsa. 10. Altatósze­rül használt folyadék. 12. Vágó­eszköz. 14. Kötőszó. 15. üdítő ital. 16. India része (ék. h.). 17. Téli álmot alvó rágcsáló. Függőleges: 1. Téli álmot alvó hegyi rágcsáló. 2. Energia. 3. Doktor rövi­dítése. 5. Téli álmot alvó állat. 8. Zene fele. 11. Fundamentum. 13. Irány. 14. Késnek is van. 16. Tova. Megfejtésül beküldendő a négy téli álmot alvó állat neve. Címünk: Nő szerkesztősége, Bratislava 801 00, Prazská 5. Gyermekeknek.

Next

/
Thumbnails
Contents