Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-01-09 / 2. szám
ш со ш > Z О со U < _х_ < NJ СО < MIT FŐZZÜNK Е HÉTEN? Vasárnap — ebéd: Libaaprólék leves, ludaskása, paradicsommártás, forgácsfánk vacsora: Sült liba párolt káposztával, csokoládékrém Hétfő — ebéd: Tejleves, sertéspörkölt galuskával vacsora: Kocsonya ecétes tormával, forralt bor Kedd — ebéd: Zöldségleves, lencsefőzelék fasírozottal vacsora: Kirántott rizsgombóc, csipketea Szerda — ebéd: Fácánleves, káposztás rétes vacsora: Sült hurka, burgonya, cékla Csütörtök — ebéd: Hagymaleves, párolt marhaszelet, sárgarépafőzelék, gyümölcs vacsora: Bimbóskel morzsával, almaié Péntek — ebéd: Gulyásleves, tejfölös gombóc gombamártással vacsora: Krémfánk, kakaó, gyümölcs Szombat — ebéd: Zellerkrém leves, töltött borjúhús, rizs, kompót vagy saláta vacsora: Juhtúrós karfiol, tejkoktél, sült tök. Az e heti recepteket Bakos Erzsébet, roznavai (rozsnyói) olvasónk küldte be. Г Ш UL 2 Ш >■ \D ш RECEPTEK I Tejleves. A tejet felforraljuk, kicsit sózzuk és zsemle- vagy forrázott gombócot adunk bele. Forrázott gombóc: A lisztet megsózva, lobogó forró vízzel leforrázzuk, hogy olyan morzsás legyen, mint a daramorzsa. Adunk bele, ha Vi liter lisztből csináljuk, 4 — 5 evőkanál forró zsírt, elkeverjük s gombócoknak formálva, vízben kifőzzük. Ez, — ha jól sikerült — olyan, hogy ha kanállal ráütnek, darabokra szétesik. Kirántott rizsgombóc. A tejben cukorral puhára főzött rizst, ha kihűlt, vizezett kézzel nagyobb dió nagyságú gombócokká formáljuk. Mindegyik közepébe egy kiskanálnyi keményebb gyümölcsízt teszünk. Lisztben, tojás-ARRÓGÉPET VETTÜNK! ban és zsemlemorzsában megforgatva, forró zsírban kisütjük, vaníliás cukorban vagy reszelt csokoládéban megforgatjuk. Tejfölös gombóc. У2 liter lisztet, У2 liter jó tejföllel simára keverünk, 6 egész tojást, kevés sót, 15 dkg darált sonkát adunk hozzá, zsírral bekent szalvétába kötjük s forró sós vízben 1 óra hosszat főzzük. Tálra borítva, vajban pirított zsemlemorzsával vagy olvasztott vajjal leöntjük és megszórjuk vagdalt sonkával. Tejfölös gombamártással tálaljuk. Krémfánk. У2 liternél valamivel több lisztet belefőzünk 1 liter tejbe, amibe egy darab vaníliát s egy kanál rumot tettünk. Folyton keverjük, míg sűrű lesz. Ha kihűlt, 6 egész tojást verünk bele és jól kidolgozzuk kézzel is. Deszkán diónyi gombócokat formálunk belőle s forró zsírban pirosra sütjük. Felét porcukorban, a másik felét pedig csokoládéporban forgatjuk meg. Melegen tálaljuk. Lekvárt adunk mellé. Juhtúrós karfiol. Egy szép nagy fej a mintaszabályozó gomb (30) helyzete a számozás szerint karfiolt megmosunk, rózsáira szedjük és sós vízben félpuhára főzzük. Közben két evőkanálnyi vajat habosra keverünk három tojássárgájával, 5 - 6 dkg juhtúróval, adunk hozzá kát kávéskanálnyi lisztet, V* liter tejfölt és végül a három tojás keményre vert habjával összekeverjük. Egy tűzálló edényt vajjal kikenünk, megszórjuk zsemlemorzsával, a massza felét beleöntjük, erre a megfőtt karfiolt, majd befedjük a massza másik felével. Sütőben, mérsékelt tűz mellett szép pirosra sütjük. Mazsolás szelet. 40 dkg liszt, 1 sütőpor, 8 dkg cukor, 22 dkg vaj, egy kanál rum, késhegynyi fahéj. Az egészet jól összegyúrjuk és egyenletesen tepsibe téve, forró sütőben félig megsütjük. Kivéve a sütőből, megkenjük barackízzel, melyre 15 dkg mazsolát szórunk. Erre még négy tojásfehérjéből vert 20 dkg porcukorral édesített habot teszünk és visszatéve a sütőbe, teljesen átsütjük. Kihűlés után hosszúkás szeletekre vágjuk. Az alábbi táblázatban a már jól bevált öltések kombinációit ismertetjük: (folytatjuk) A DOLGOZÓ N0 ALAPRUHATÁRA III. Bársonyból (amint azt az előző részben említettük) a kiskosztüm alkalmi jellegű. Hogy mi tulajdonképpen az alkalmi ruha? Az elnevezése magába foglalja a jelentőségét. Vagyis különleges alkalmakra, esküvőre, színházba, hangversenyre, zenés szórakozóhelyre való ruhadarab. A délutáni ruhától az különbözteti meg, hogy míg ez utóbbinak az anyaga „nappali“, tehát valamiféle szövet, az alkalmi ruha „esti" anyagokból — bársony, lurex, brokát, csipke stb. — készül. Megjegyezzük, hogy az alkalmi ruha nem tartozik szorosan az alapruhatárba, mert viselhetünk helyette egy elegáns délutáni ruhát (ilyenkor divatékszerrel, gyöngysorral tesszük ünnepélyesebbé), de ugyanakkor a délutáni ruhát nem helyettesíti az alkalmi, mert pl. brokát ruhában nem mehetünk látogatóba. És még valamivel tisztában kell lennünk: színházba, hangversenyre, alkalmi ruha illik, míg^ moziba szoknya-blúz (pulóver), vagy egyszerű ruha is megfelel. (Kivétel a díszelőadás, ahol a szereplők is megjelennek.) Ez nem azt jelenti, hogy azért járunk színházba, hogy a ruhánkat mutogassuk, s ha nincs elegáns ruhánk, inkább el se menjünk. Nem, ez nem érv. Színházba, hangversenyre azért járunk, hogy az előadást, a koncertet szellemileg élvezzük. S épp az imént említettük, hogy a délutáni ruha helyettesítheti az alkalmit. Egy „jobb" öltözéke mindenkinek van, ne tüntessünk tehát azzal, hogy mint művészetrajongók nem tulajdonítunk fontosságot a ruhának, s nadrágban, pulóverben jelenünk meg. Megfelelő öltözékünk ugyanis éppen a művészek irántj| tiszteletünk megnyilvánulása. A dolgozó nő szabad időben szükséges öltözéke persze nemcsak elegáns ruhadarabokból áll, hiszen nemcsak szórakozunk, látogatóba járunk, hanem sportolunk is, és kirándulunk. A sportos öltözék az alapruhatárhoz tartozik, mert tudnunk kell, hogy nem akkor vagyunk jólöltözöttek, ha egy erdei sétához elegáns ruhadarabot veszünk fel, hanem ha nadrág-pulóver (blúz) együttest viselünk, amelyet sportos jellegű kiskabát egészít ki. Igen célszerű a (mű) bőrkabát, mert azt munkába is viselhetjük. A pulóver és blúz is természetesen alapruhatárunk „munkadarabjai". Ezekhez választjuk a nadrág színét (sötétzöld, drapp, barna, szürke), lehet kockás is (vigyázat, csak karcsú termetűeknek), csak a színek összhangjára kell ügyelni. Amenynyiben a nadrág előnytelen részünkre, szoknyával helyettesítjük. M. Gerő Katalin
