Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-04-18 / 16. szám
CSUPA LELKESEDÉS, ÉLETÖRÖM... A Nők Nemzetközi Éve keretében szeretném Fehér Gábornét, sokak Lidi nénijét bemutatni. Ma már nyugdíjban van, de a közért éppúgy dolgozik, mint régen. Még ma is erő, akarat, tettrekészség sugárzik belőle. Az önkéntelenül kibuggyanó mondat tükrözi őt legjobban: „Még sokáig szeretnék dolgozni, még sokat szeretnék tenni.“ Honnan meríti ehhez az erőt? Erre munkásmozgalmi múltja adja meg a feleletet. Életét úgy kezdte, mint sokan mások. Amikor kikerült a családi otthon melegéből, társakat keresett a társtalanságban. Nem tudatosan, mint ahogy azt hangsúlyozta, csak ösztönösen került a Háztartási alkalmazottak Vörös Szakszervezetébe. Később 1930-tól a Vörös Barátság nevű egyesületbe, amely a CSKP irányítása alá tartozott. Itt két dolgot ismert meg, az emberek szeretetét és az öntudatos harcot az emberekért. 1932-ben már részt vállal a röpcédulák készítésében és azok terjesztésében. Munkásmozgalmi tevékenységét elősegítette kommunista férje, akinek oldalán vállalnia kellett a legnagyobb nehézségeket. A nincstelenségnek, az üldöztetésnek, a szenvedéseknek egész sora jutott ki számára. Ahogy feltörnek belőle az emlékek, szinte nyomon kísérhetjük őt a tornóci tüntetésen, amikor a kommunista és az ifjúmunkás társai körében a kistermetű, örökmozgó asszony kenyeret, húst oszt ki, vagy ahogy a munkások között forradalmi dalokat énekel. 1938 az üldöztetés éve. A második világháború alatt férjét internálták, csak különleges szerencsével menekült meg. Mi jutott még ki számára? Férjének, testvérének és másoknak a rejtegetése. Elbeszélése nyomán szinte láthatóvá válik az óvóhely és a pince, amely akkor menedéket nyújtott. A lesoványodott embereket egyedül táplálta. De miből? Erre a mai jólétben nehéz megtalálni a feleletet. Végül eljött a felszabadulás napja, 1945. március 30-a. 1946. október 11-én vették fel a CSKP soraiba. 1946 októberétől Skalnán a batrigyárban dolgozott férjével együtt, majd később a celulózgyárban. Itt a becsületes munka eredményeképpen egyre nagyobb megbecsülésben volt részük. 1949. március 8-án Klement Gottwald köztársasági elnökhöz küldték. Bemutatkozáskor tört cseh szavakkal mondta el az üdvözlő és bemutatkozó szavakat. Meglepetésére a köztársasági elnök mellett álló akkori kormányelnök, Antonín Zápotocky elvtárs magyarul szólította meg. Sőt a fogadás után az esti összejövetelen még egy rövid csárdásra is felkérte a fürgemozgású mátyusföldi menyecskét. Antonín Zápotockyval még egyszer találkozott, amikor a volt íalovoi (nagymegyeri) járás nőküldötteinek az élén jelenhetett meg a köztársasági elnök előtt. Ami szép emlék számára, Antonín Zápotocky köztársasági elnök felismerte őt. Jelentős állomás életében Topolníky (Nyárasd), ahol a hnb titkára lett, valamint a Zivena szervezet megalapítója. Szeretettel beszél a „Dolgozó Nő“-ről, amely sokban segítette szervező munkájában. Később Hroboftovóra (Alistál) nevezték ki a hnb titkárává. Visszaemlékezésében ezt a helyet jelöli a legnehezebb munkaterületként, de megjegyzi, hogy a falu lakosságáért érdemes volt dolgozni. Később Dunajská Stredára (Dunaszerdahely) került, ahol a járás sajtófelelőse lett. Erről az időről így nyilatkozik: „Ez volt életem legszebb munkafeladata. Kell annál szebb, mint a nép közé vinni a sajtót?!“ Ezt a munkakört cserélte fel a CSSZBSZ titkárságával. Ma újból csupa lelkesedés, tettrekészség, életöröm. Nyugdíjas korában sem a kikapcsolódás híve, hanem a munkáé. A Marxista Esti Egyetem osztályfőnökeként sok fiatal lelkesítője. Ugyanakkor a nőszövetség hűséges aktivistája megalakulásától a mai napig. Megérdemli, hogy köszöntsük és tanuljunk tőle, erőt, egészséget kívánjunk Fehér elvtársnőnek Lidi néninek! TELEKY IZABELLA [Közös MUNKA -A KGST — a Közös Gazdasági Segítség Tanácsa — 1974-es gazdasági évi munkájáról és eredményeiről a közelmúltban bocsátott közre átfogó tájékoztatást a szocialista Világrendszer Gazdasági Problémáival Foglalkozó Nemzetközi Intézet. Az alábbiakban ennek alapján szemléltetjük a szocialista országok gazdasági életét integráló szrevezet működését. Mindazok az eredmények, sikerek s nem utolsósorban a biztató távlatok éppen napjainkban domborodnak ki hangsúlyozottan, amikor a világ másik fele súlyos válsággal küzd s még csak reménye sincs arra, hogy moholnap kiutat találjon. A KGST-ben részt vevő testvérországok népgazdaságának fejlődését tavaly az jellemezte, hogy a tudományos-technikai haladás, a gazdaság tervszerű irányítása, a gazdasági együttműködés és a szocialista gazdasági integráció elmélyülése következtében tovább nőtt a termelés. 1974-ben a KGST-tagorszógok sikeresen teljesítették népgazdaságfejlesztési terveiket, sőt a fő termelési ágazatokban túl is telje-