Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-02-20 / 8. szám
JÓKAI * - . К <>R nak proletár nemzetközi célkitűzését is, hogy Jókai ne legyen csak a magyar nemzetiségű lakosságé, hiszen művei szlovák nyelvre lefordítva megtalálták az utat a szlovák olvasókhoz is. Ezért vesznek részt az „Ismerd meg városodat“ vetélkedőben mind az első és második ciklusú szlovák és magyar iskolák tanulói, azért fogadták szívesen a békéscsabai Jókai Színház vendégszereplését Jókainak a „Debreceni lunátikus“ és más művei alapján feldolgozott „Telihold“ c. zenés vígjátékkal. A filmotékától kikölcsönzött és a februári ünnepségek keretében bemutatott eddigi Jókai-filmeket a város lakosságán kívül ugyancsak levetítik a szlovák és magyar iskolák tanulóinak. FALU A VAROSNAK A VAROS A FALUNAK A komáromi magyar gimnázium tanulói nemcsak általános műveltséget és majdani hivatásuk támogatására humán vagy természettudományi specializációt nyerhetnek, de felkészülhetnek kultúremberi mivoltukra is. Horváth József elvtárs, a gimnázium igazgatója elégedetten beszél a diákok széleskörű irodalmi érdeklődéséről, amely a szaktanárok avatott irányításával a külvilág felé az Irodalmi Színpad tevékenységében nyilvánul meg. — A színpadnak körülbelül 16 állandó (természetesen az érettségizettek távozásával cserélődő) tagja van, közülük jelenleg csak egy fiú. Lelkesen dolgoznak és tematikus műsorral szerepelnek nemcsak városunkban, hanem vidéki védnökségi üzemeink klubjaiban is. A színpad tagjai közül nem egy a környékről bejáró diák, akik így a saját falujukban is kezdeményezői hasonló A szobor a Dunamenti Múzeum udvarában Az író szülőháza helyét emléktábla jelöli *9már **2 Jókai a kultúra WfiBÖDSB „A szabadság fájának nagy öntözés kellett: vérrel, verejtékkel, keserű könnyekkel. A 1848-as szabadságharcban tevékenyen ХД 9W részt vett Jókai Mór írta le ezeket a ■szavakat 74 éves korában, írói hírneve csúcspontján, a szabadságharc félévszázados jubileumán. Ez a szemlélete ad meghatározó tartalmat mindannak, amit most, születésének 150. évfordulóján a kései utódok tesznek emléke tiszteletére. A szabadság értékét különös erővel érzik át most hazánk és a világ népei is, hiszen az idén lesz 30 éve, hogy véget ért a milliók életét, megszámlálhatatlan anyagi kárt követelő második világháború, és felszabadultunk a világuralmi megszállottságba esett fasiszta Németország terrorja alól. Amikor Jókai Mór és más szellemi nagyjaink emléke előtt tisztelgünk — tudatosítjuk, hogy ezt csak azért tehetjük ma békében, eredményesen, dolgos napjaink közepette, mert a Szovjetunió és Vörös Hadserege meghozta számunkra a szabadulást. Ezt a körülményt emeli ki Bende István elvtárs, a komárnói (komáromi) Vnb iskolaügyi osztályvezetője is, amikor a város szülötte, Jókai Mór emlékünnepségeínek a februári dátumhoz kötött, valamint távlati programjáról beszélgetünk. örömmel ecseteli, hogy a hivatalos emlékbizottság ténykedése mellett milyen sokat tesz a lakosság is. A Múzeum-barátok Köre, amely Jókai szüleinek síremlékét gondozza; azok, akik segédkeznek az Aranyember sírjának áthelyezésénél a görög-keleti templom mellé; akik a szigeti Beöthy-kertben levő filagóriát, amelyben az író oly szívesen üldögélt, rendbehozták, s környékén két ár területen gondozott, padokkal felszerelt sétányt létesítenek. Kiemeli Bende elvtárs az emlékév programjá-IMS 1975. február 17 — 23 között a komárnói főpostán ezzel a pecséttel látják el a küldeményeket. Utána a bélyegző az emlékszobába kerül. . . JÓKAI MÓR irodalmi megmozdulásoknak. És ami ugyancsak lényeges eredmény: a szavaló és prózát mondó gyerekek fokozatosan levetik a falusi tájszólást és szép irodalmi magyarsággal beszélnek — mondja Horváth igazgató, majd így folytatja: — Az utóbbi időben a Szlovák Nemzeti Felkelés, hazánk felszabadításának 30. évfordulója tiszteletére, és természetesen a Jókai-évfordulóra összeállított program szerepel a repertoárjukon. Irodalmi felkészültségüket és előadói rátermettségüket évente a hagyományos Jókai-napokon szokták összemérni más hasonló kultúrcsoportokéval, az idén pedig éppen a Jókai-évforduló kapcsán rendezett szavalóverseny, a még tavaly jeligésen meghirdetett irodalmi pályázat és a dél-komáromi Csokonai-klubbal rendezett vetélkedő nyújt alkalmat a bizonyításra. Az erős mezőnyben Jókai három komáromi témájú művének: az Aranyember, a Tengerszemű hölgy, az Elátkozott család, valamint az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, a Fekete gyémántok és két Jókai-monográfia ismeretéből mérkőznek. Irodalmi színpadunk az évek folyamán egyre kiforrottabbá válik. Üj formákat keres és a klasszikus irodalom mellett az élő, modern költészetből is műsorába válogat, hogy saját korszerű életérzéseit is kifejezhesse — fejezte be tájékoztatóját Horváth József igazgató. ASZTALOS ETELKA - MÓRICNAK Egy további, ugyancsak már a szocialista Komáromban született kulturális intézmény a Dunamenti Múzeum. Dolgozói nemcsak a történelem előtti korok muzeális dokumentumai iránt érdeklődnek, hanem nagyon üdvösen a mi emlékezetünkkel felmérhető múlt és a ma élő értékek
