Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-12-20 / 51-52. szám
V dlogottuk 4 I nnen-onnan I apókból £ evetekből A próságok N ói dolgok O rszdgok F urcsasdgok É rdekességek Ny imzék, Miígyik B onyodaimak semények N éhdny szóban nagyvilág bak, mint a maiak. Későbbi mérések szerint 1941 és 1961 között az emberek átlagos magassága 8 centiméterrel növekedett. Az első 10 év alatt 1 centiméter volt a növekedés, a második tíz év alatt 4 centiméter! Világszerte foglalkoznak ezzel a szerfölött érdekes jelenséggel, s mindenütt ugyanazt állapítják meg: a különböző korokban élt emberek között mindenütt megvan ez a magasságbeli különbség — mindig a későbbi korban élők javára . .. Jogosan merül fel tehát a kérdés, hogy ez a jelenség a véletlen játéka-e, vagy természetadta törvényszerűség? Hogyan vélekednek erről a tudósok? E. Koch, német tudós 1931-ben feltételezte, hogy a Nap sugárzása van hatással az, élő szervezetek növekedésére, A negyvenes évek elején Mills, amerikai kutató állatkísérleteivel azt akarta bebizonyítani, hogy az éghajlati viszonyoknak van döntő hatásuk. Egész sor elmélet feltételezi, hogy az emberek rendszeres növekedése szoros összefüggésben van a táplálkozással. Főleg azzal, hogy az emberi szervezetbe mind több és különböző vitamin kerül. Ez persze fontos téÓRIÁSOK LESZÜNK? 1900-ban a fiatalság 26 éves koráig nőtt — ma növekedésük már 18—19 éves korukban befejeződik. Az utóbbi két évszázad alatt teljes 20 centiméterrel lettek az emberek magasabbak. A nagyvárosokban gyorsabb a fejlődés, mint vidéken. Vajon az élőlények tényleg óriásokká válnak és kipusztulnak, vagy képesek lesznek alkalmazkodni az adott életfeltételekhez? A kérdést, hogy óriások leszünk-e majd a távoli jövőben, a szovjet régészek vetették föl, amikor a Poltava melletti csatatéren végeztek ásatásokat. Munkájuk közben megállapították, hogy a 200 éves csontvázak szerint az akkori emberek átlag 20 centiméterrel voltak alacsonyabnyező, de még nem bizonyít semmit. Gondoltak természetesen az elektromagnetikus és kozmikus sugárzások hatására is. „Megvádolták" a gyorsabb életritmust, az információk állandó sűrű özönét, a modern kor jelenségeit, a 'szociális, fizikai, pszichikai, vegyi hatásokat. Egyetlen jelenség azonban a felsoroltak mindegyikénél jobban fölkelti a figyelmet: a vidéki gyermekek, mindettől függetlenül lassabban fejlődnek, mint a városiak. Ez pedig igazán paradoxonként hangzik, hiszen falun sokkal egészségesebbek az életkörülmények, mint a városokban I Dehát akkor melyek azok az alapvető különbségek, amelyek a város és a falu életében adódnak, s amelyek befolyásolják a növekedést? A táplálkozás, az életmód, a levegő? Ugyanakkor, amikor szélesebb körökben a városi gyermekek mellkasának terjedelmét vizsgálták, a következő alapvető változást is megállapították: a városokban a levegő széndioxidtartalma jelentősen megnövekedett. Márpedig ennek a gáznak már csak a legcsekélyebb koncentrációja is igen jelentősen befolyásolja a lélegzést. A tüdő nagyobb megterhelése következtében nagyobbodik a mellkas, s ezzel együtt persze az egész szervezet rohamosabban növekszik. A tíz-tíz évenként megfigyelt gyermekek és serdülők fejlődése nagyobb növekedést mutat, mint a felnőtteké: az első esetben 10—13, a második esetben csupán 3—5 centiméternyit. Tehát elsősorban azt a tényt kell figyelembe vennünk, hogy melyik az az életkor, amikor az ember a leggyorsobban nő, fejlődik. Bolygónk légköre gyakori változásokon ment keresztül. Például évmilliók teltek el az oxigén jelentkezéséig Földünk léqkörében. A növekedés gyorsulására és következményére csupán eay példát idézünk a Föld őskorából: az óriásgyíkok korát. Ekkor Földünkön tróousi éqhajlat uralkodott, mindenütt óriási mértékben burjánzóit a növényzet. Az óriásgyíkok olyan rohamosan szaporodtak, hogy törvényszerűen elkövetkezett az az idő, amikor a megfoayatkozott növényzet már nem volt képes annyi oxiaént termelni, amennyire ezeknek az óriási állatoknak szükséaük volt. Az oxigénhiány következtében az óriásavíkok előbb elsatnyultak, maid teljesen kipusztultak. Most pedig az ember beavatkozik a légkör egyensúlyának megbontásába. Szaporodnak a kohók, motorok, gyárkémények ... s mind-mind bőségesen termelnek széndioxidot, amely lassan, de biztosan elárasztja a Föld légkörét. Csak egyetlen megdöbbentő adat: a legutóbbi 100 évben 130 milliárd tonna szenet égettek el. S most a káros égési termékeket még a kőolaj egyre nagyobb méretű használata is gyarapítja. A levegő, amelyet belélegzünk, szinte napról napra szennyezettebb, — tehát a tüdőnek szinte napról napra jobban kell dolgoznia. A levegő, amelyet az ember belélegzik 0,03 százalék széndioxidot és 7 százalék oxigént tartalmaz. A széndioxid kilélegzéskor a szó szoros értelmében százszorosán jut yissza a légkörbe, míg a 7 százalék oxigént a szervezet teljes mértékben fölhasználja. Közismert tény, hogy a növények, amelyek tiszta oxigént lélegzőnek ki, fenntartva így a légköri egyensúlyt, az élet számára nélkülözhetetlenek. Törődünk velük egyáltalán? Egyrészt tudjuk, hogy az oxigénszükséqlet egyre jobban növekszik, másrészt viszont mind nagyobb mértékben pusztítjuk az „életmentő" növényzetet, amely a Föld légkörét regenerálja. Az utóbbi 150 évben 4800 millió hektárnyi erdőt irtottunk ki, és a zöld oázisok szinte teliesen eltűnnek a nagyvárosokból, egyre kevesebb van belőlük az ipari központokban, sőt az országutak mentén is, — és szinte már elcsépelt közhelyként hanazik az életmentő felszólítás; „Óvjuk erdeinket!" Ha a felsorolt példák csupán egy figyelmeztető hipotézis — feltételezés — adatai, akkor is érdemes elgondolkozni azon, amire figyelmeztetnek. Légkörünk, életkörnyezetünk tisztaságának védelme — egészségünk védelmét jelenti. TRAGIKUS KÖZÖNY PÁRIZS — Amikor a rendőrök Montpellierben betörték a lakás ajtaját, tragikus látvány fogadta őket: a 39 éves algériai Seid Doghmene, 35 éves élettársa és két gyermekük, gázmérgezésben meghaltak, ott feküdtek a szegényes szobában már két hónapja. Senkinek sem hiányoztak. Az utca, ahol a tragédia történt, a város központjában van, néhány lépésre a turisták látogatta katedrálistól. A ház nyomorúságos, két lakás van a földszinten, három az emeleten. „Három éve egyetlen szót sem váltottam velük — mondja a 75 éves spanyol szomszédasszony. — Olyan lopakodva jártak, mint a kutyák. Nem szeretem én az arabokat.“ Az eset semmiféle érdeklődést nem keltett Montpellierben. Nem reagált egyetlen jótékonysági egylet sdm. A temetésre csak a gyermekek osztálytársai mentek el. Miért? Mert Franciaországban mostanában szinte mindennaposak az ilyen esetek. A közöny betegsége nemcsak Franciaországot sújtja, Nyugat-Németországban nemrég egy 18 éves fiú a forgalmas autópálya mellett megfagyott. Ismeretlen tettesek egy fához kötötték. A fiú részben kiszabadult a kötelékekből és félmeztelenül órákon át kúszott a hóban az autópálya oldalán, de egyetlen gépkocsi sem állt meg. Mire a rendőrség megtalálta, már halott volt. Ezek a megdöbbentő esetek ékesszólóan illusztrálják a kapitalista társadalmi viszonyokat a modern civilizáció körülményei között. A teljes közöny a szomszédok iránt Párizsban ma már általános. A Quartier Latinben, Párizs leginkább hagyomáriyhű negyedében végzett felmérés arról tanúskodik, hogy ma már ott is mindenki zárt ajtók mögött él. „A szomszédaim? Nem ismerem őket. Nincs szükségem emberekre, jól érzem magam egyedül“ — mondta egy 50 éves asszony. Egy lap nemrég kísérletet végzett: Párizs egyik forgalmas pontján, a Saint Lazare pályaudvarnál egy férfi félóra hosszat a járdán feküdt. Sok százan siettek el mellette. Megbotlottak benne, kikerülték, sokan átléptek rajta, de senki sem állt meg, hogy segítsen neki. Miért? Félnek a rendőrségtől, nem ismerik a törvényeket, nem akarnak bajba keveredni? A nyugati nagyvárosok életében egyre terjed a közöny. A szexhullám hívei és ellenfelei egyaránt izgatottan ágálnak, és nem veszik észre, hogy mindannyian kitűnően megszervezett iparág áldozatai. Elvi kiindulópontjuk tökéletesen téves — nevezetesen az a tévhit, hogy korunk a szexuális felszabadulás kora, a testf szerelem és az erotika virágzásának kora. A mai szexhullám arról próbálja meggyőzni a naivakat, hogy bármely férfi bármely nőnek tetszhet és megfordítva. Azt hirdeti, hogy a testi szerelem boldogságát bármelyik ellenkező nemű partnerrel meg ehet találni. Nem kell iozzá egyéb, mint egy divatos frizura, esetleg egy ogyókúra, meg egy jó kézikönyv, amely tájékoztat n szerelmi élet fortélyairól. Világos, hogy az ilyen lézetek segítségével tömejesen lehet eladni a fojyasztószereket, kebelnöfesztőket és szexuális kézikönyveket. Csakhogy mind-I
