Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-12-06 / 49. szám

KISKORÚAK a vádlottak padján Hat nagy korsó sör. Hat féldeci rum. Ennyit ivott meg a tizenhat éves Anna, hogy „kurázsit" kapjon. Utána elindult a sétány felé, a megbeszélt találkára, hogy mint csalétek részese legyen egy rabló­­támadásnak. Bűntársaival orvul le­ütöttek és kifosztottak két hazánk­ban tanuló, külföldi fiatalembert. A megkaparintott értékkel azonban nem volt idejük mit kezdeni. Hama­rosan elfogták őket. Valamennyien büntetett előéletű fiatalok voltak. Annának sem ez volt az első össze­ütközése a törvénnyel. Hathónapi feltételes szabadságvesztésre ítél­ték, amikor korábban a helybeli élelmiszerbolt egynapi bevételét tulajdonította el. _ Hogyan jut el egy kiskorú idáig? Mi minden játszhat közre abban, hogy egy fiatal lány bűnöző, vissza­eső bűnöző legyen? Rajta kívül még ki, kik követtek el hibát, hogy egy gyermeklány a vádlottak pad­jára jutott? Ilyen kérdések foglal­koztattak, amikor elhatároztuk, hogy megszólaltatunk néhány ille­tékest. A helyi nemzeti bizottság dolgo­zójától megkérdeztük, milyen embe­reknek ismerik Anna szüleit? Az apa csendes természetű, családját szerető ember. Az édes­anya dolgos, szorgalmas asszony. Eleget tesznek állampolgári köte­lességeiknek, csak a gyermekneve­léssel voltak gondjaik, főleg az utóbbi években. A két kisebb gye­rek nem járt rendesen iskolába. A szülőket beidéztük, az édesanya mindig magára vállalta a felelős­séget mindenért. Szép szóval ma­gyarázta meg, hogy ö követett el mulasztást, mert nem igazolta a hiányzásokat. Minden alkalommal ígérte, hogy ilyen többet nem for­dul elő, s ez lett az ígéretből. Túl­ságosan engedékenyek, elnézök voltak gyermekeikkel szemben . . . elhanyagoltak az iskolalátogatást, itt kezdődött minden, a csavargás­sal . A közbiztonsági szervek dolgozó­ja szintén régen ismeri a családot: Anna sok problémát okozott ne­künk, pedig a szülei rendes, be­csületes munkásemberek, szocialis­ta emberhez méltó életmódot foly­tatnak ... a lányuk mégis munka­kerülő lett, lezüllött... Az utca, a rossz társaság húzták le olyan mélyre, hogy már a bűncselekmé­nyek sorozatától sem riadt vissza. A szülök nem kerültek soha össze­ütközésbe a törvénnyel, a legidő­sebb lányukkal volt valami baj, de már nem emlékszem pontosan. Anna az iskolakerüléssel, hazudo­­zással kezdte. .. akkor csúszott már ki a szülei kezéből, ha akkor szigorúbbak, következetesebbek let­tek volna . . . talán, ki tudja . . . Amikor először ült a vádlottak padján, mindössze tizenöt éves volt. Szívességre kérték, hogy ad­jon fel négyezer ötszáz koronát a postán. Útközben találkozott a ba­rátaival, rávették, hogy a pénzt költsék el együtt. Annának nem volt szüksége sok rábeszélésre. A következményekre nem gondolt. Miért bizta meg ilyen feladattal, amikor nem volt az Önök dolgozó­ja? — kérdeztük az üzletvezetőnőt. Vidéken másképpen van az, mint egy nagyobb városban. Job­ban egymásra szorulnak, jobban bíznak egymásban az emberek. Itt nőtt fel mellettem, kicsi korában sokszor megetettem, amikor a szü lei dolgoztak. Kezes, minden lében kanál kislány volt. Amikor nagyobb lett, szívesen elintézte, ha valamire megkértem . . . Nyár volt, szabad­a ságidény. Egyedül voltam az üzlet­ben. Bejött megkérdezni, kell-e va­lamit segíteni ... A bevételt kellene feladni a postán. Adja ide, elvi­szem ... Én leszámoltam és Ő fu­tott, jókedvűen, mosolyogva. Ami­kor már sokáig nem jött, nyugta­lankodni kezdtem, először, hogy mi történhetett vele, később már arra gondoltam, hová mehetett a pénz­zel ... Becsuktam az üzletet és a rendőrségre mentem ... A pénzt az édesanyja részletekben visszatérí­tette, még valamit vissza is kellett küldenem, mert túlfizette . . . Annát, mint kiskorút hathónapi feltételes szabadságvesztésre ítél­ték. Nem okult az esetből, nem szakított a rossz társasággal. Még feltételes határidő letelte előtt további két bűncselekményt köve­tett el. Gyakori vendége volt a kocsmának, ott találkozott bűntár­saival. Egy alkalommal társnője el­­loptaa vendéglátóipar dolgozójának pénztárcáját és a pénzen Annával megosztoztak. Ezt követte rövidesen a másik súlyos bűntett, a társadal­mi szempontból rendkívül közveszé­lyes rablótámaaas. Anna édesanyját a munkahelyén kerestük fel. Az üzem udvarán, vas­tagon bélelt munkaruhában, férfi­nak is becsületére váló fizikai mun­kát végez. Olyan asszonynak látszik, aki megfogja a munka végét, de о sajot árnyékától sem ijed meg A Csehszlovák Rádió magyar adásának és a Nő szerkesztősé gének közős riportja Mago tereli a beszélgetést Annara. Fiúnak kellett volna születnie, mert olyan a természete Minden nehéz munkát ö végzett el ott­hon ... de a munkahelyét otthagy­ta .. . Hogy milyen diák volt? Jól tanult, nyolc osztályt végzett, ha igaz, a másodikat ismételte .. Amikor kimaradt, a Teslában dolgo­zott, de volt egy pénzes barátnője, az csalta a lányomat is . . . reggel ment, délután jött, mint aki munká­ba jár, a falubeliek mondták meg, hogy csavarog. A férjem jól meg­verte, de nem segített azon sem­mi . . Ha nem mész dolgozni, él­sz teltek, mondta neki az opja, hiá­ba. . Minden gyermekemet egy­formán neveltem, dolgosak, igyek­vők, ha rossz anya lettem volna, a többi is más lenne... Tőlem rosszat nem tanulhatott. Huszon­nyolc eve dolgozom, de egy napot

Next

/
Thumbnails
Contents