Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-10-18 / 42. szám
HOZZA!'-TEJ- ÉS TEJTERMÉKÜNKÜL О о Q о — Amíg büféként üzemeltettük a boltot, a hovi bevétel 90—95 ezer korono volt, most csak 35 ezer körül mozog. De így is vállaltuk kolléganőimmel a munkát, mivel szeretnénk népszerűsíteni a tejtermékek fogyasztását- a lakosság körében. Mellettünk van a TATRA szálló, tulajdonképpen hozzájuk tartoztunk azelőtt is, konyhájukban készítik számunkra félkész ételek formájában a rántani való sajtot, a palacsinta tésztát, a buktát, a túrós-, almás-, káposztás rétest, a brindzás galuskát. 6-tól 17 áráig tartunk nyitva, vasárnap saját kezdeményezésünkből 8-tól 12-ig. Közelünkben nagy lakótelep van és ha valakinek tejre, tejfölre, vajra és kefirre van szüksége, nálunk beszerezheti. Még rendelésre is készítünk áruinkból. A sajtfélékből bő a választék. Egész nap meleg tej és kakaó, kefir kapható, rendelésre koktélt is készítünk. Saláta félék, tejszínhabos gyümölcspoharak és sütemények, a rakott kenyerünk is mindig friss. A bevétel növelése érdekében és a vendégek kívánságára azonban bevezettük a diétás virsli, levesek, egy hús étel, valamint a halfélék árusítását. A napi vendégek zöme általában a közelben dolgozó munkások közül kerül ki. Nálunk tíz százalékot számlázunk az árakhoz, dohányozni itt szigorúan tilos. Annak örülnénk, ha minél többen betérnének hozzánk. Őszintén szólva, legszívesebben betolnám ezt az üzletet a város szívébe. Cibulková Mária, a JNB kereskedelmi ügyosztályának dolgozója arról panaszkodik, hogy a járási székhelyen valamint Stúrovón (Párkányban) nem rendelkeznek elegendő üzlethelyiséggel. Nővé Zámky-ban (Érsekújváron) most épül egy áruház a központban. Talán ezáltal szabadulnak fel helyiségek. Eltökélt szándékuk, hogy egy alkoholmentes kávéházat rendeznek be a fiatalok számára, ahol az üdítő italok, gyümölcslevek mellett tejtermékeket is árusítanának. A központban elég sok vendéglő működik, esetleg azon is el lehetne gondolkozni, nem lehetne-e valamelyiket egy ilyen cél érdekében átrendezni. Természetesen kevesebb anyagi haszonnal jár a tejtermékek árusítása, az alkoholmentes üzletek, büfék, kávéházak üzemeltetése, mint a drága italokat kínáló Intézményeké. De van e drágább, mint az ember egészsége? A KONKURRENCIA A vevőnek igényei vannak és néha szeszélyei is. Szerencsére az átlag vevő higgadt és megértő, tisztában van a helyi viszonyokkal, nincsenek túlzott követelései és ne tölti ki ok nélkül a mérgét az elárusító személyzeten. A ml városunkban, Moldava nad Bodvou-n (Szepsiben) az egyes üzlethelyiségek kétségbeejtően kicsik, ám a kereskedelmi alkalmazottak igyekezete szerencsére annál nagyobb. Az élelmiszerüzletek úgyszólván a hajnali órákban nyitnak, ha megérkezik a Sej- és a kenyérszállítmány, azonnal árusítják. A helyi üzemek nagy részében reggel hat órakor kezdik a műszakot, így sok dolgozó munka előtt megveheti a kiflijét, pástétomát. A fogyasztási szövetkezet és az állami élelmiszerüzletek dolgozói szinte versengenek a vásárlók kegyeiért. Noha a fogyasztási szövetkezet csupán egy élelmiszerüzlettel rajtol a versenyben három állami élelmiszerbolttal szemben, mégis gyakran a szövetkezeti bolt a győztes. Hogy miért? Rugalmasabb és nagyobb az áruválaszték. A városi nemzeti bizottság részéről nincs hiány a gondoskodásban, segítőkészségben. A meglevő üzlethelyiségeket ugyan nem tudják kibővíteni, de fontolóra vették, hogy az új lakótelepen lévő vendéglőt megszüntetik és helyette élelmiszerüzletet létesítenek. Nagy gondot jelent a legújabb lakótelep, a „Terasza“ lakóinak élelmiszerellátása. Ez a negyed a hegyoldalon épült és gyalogszerrel nehéz és fárasztó a megközelítése. A munkából, a bevásárlásból hazatérő háziasszonyoknak bizony nem nagy gyönyörűség megrakott szatyorokkal cipekedni a meredek kaptatón. Ezen kívánna segíteni a fogyasztási szövetkezet egy mozgó bolttal. De csak kívánna, mert ezideig nincs gépkocsivezető és olyan sem, aki az elárusító szerepét betöltené. (Lám, ilyen is létezik!) Az élelmiszer ellátásánál a helyi követelményeket veszik figyelembe, s minderre kihatással van a Keletszlovákiai Vasmű közelsége , is. Ezért először is az ingázó dolgozók igényeit elégítik ki: legyen mit a táskába tenni. Itt nem merül fel sok panasz. A húsüzlet áruellátását úgy időzítették, hogy amikor megérkeznek a vasműből az autóbuszok, a vásárlók máris betérhetnek a friss hentesárukért. Az áruválaszték kielégítő. Igaz, egyes árucikkek órákon belül elfogynak. Az is igaz, hogy a „kelleténél“ egy kissé nagyobb pult alatti forgalmat bonyolít le ez az üzlet. . . A 018-as számú Élelmiszerbolt törzsvendégei közé tartozom. Az üzlet nyitvatartási ideje reggel 6-tól este 18 óráig van. Nyolc nő dolgozik itt két műszakban. A tej reggel hat óra előtt megérkezik, gyakran a kenyér is. Gyakran, de nem mindig. Noha a kenyérsütő üzem a városban van, mégis a kenyérszállító autó „borzolja“ a leggyakrabban a vásárlók idegeit. A pékáru „szapulása“ úgyszólván nemzeti szokássá vált nálunk. Sajnos, okkal. Pedig nem is olyan régen messze híres volt az itteni kenyér. De ez az állapot már a múlté... A péküzem súlyos munkaerőhiánnyal küzd. Termékei olykor erősen kifogásolhatók, a választék szegényes. Am dicséretükre legyen mondva, hogy a kenyérellátást a szívükön viselik. Naponta kétszer, de néha háromszor szállítanak friss kenyeret. Elég egy telefonhívás és soronklvül megérkezik a kenyér. Az üzlet általában háromszor kap árut havonta. A húskonzervekben bőségesen válogathatnak, de a sajtkészltményekkel már nem lehet dicsekedni. Ebből az áruból csupán egyszer érkezik szállítmány minden hónapban s a választék is ingadozó. Egyes sajtfélék órákon belül eltűnnek, mások heteken keresztül a hűtőpult mélyén lapulnak. Nagyon kapósak a külföldi pástétomok, vagdalthús és más hasonló készítmények. Amint az üzletvezető elmondotta, a félkész és kész áruk iránt nagyon mérsékelt az érdeklődés. Leveskonzervből ötféle, zacskós levesanyagból nyolc-tíz féle van az üzletben. Hat-hét féle palacsintapor, rizotto és más hasonló készítmény kapható, de úgy látszik, régimódi háziasszonyok vannak minálunk. Olyasmit keresnek, ami tartósan hiánycikk: a hüvelyesek, a mák, a paradicsompüré, de újabban a szódabikarbóna is a hiánycikkek listáján „szerepel“. A vnb határozata szerint nálunk minden üzletben csak déli 12 órától lehet szeszes italt árusítani. A zöldség- és gyümölcsüzletekről a legnagyobb jóindulattal sem lehet azt állítani, hogy igyekeznek a vásárlók kedvében járni. Két üzlethelyiség kétségbeejtően kevés egy öt és fél ezer lakosú városnak. Van ugyan elárusító bódé is. Az egyikben nincs elárusító, a másiknak a vezetője állandóan beteg, ezért a bódé hetekig zárva van. A beteg alkalmazottal tapintatosan kell bánni. Ez igaz. De engedtessék meg egy tapintatos kérdés: -nem lehetne ezt a folyton betegeskedő alkalmazottat egy másik munkakörbe áthelyezni, ahol nem a vásárló érezné a hátrányát a sűrű orvosi kezelésnek? A nyár folyamán hosszú sorok kígyóztak a zöldséges boltok előtt. Ha valaki lemérte volna az itt eltöltött időt, valóságos rekordok születtek volna. Szegény háziasszony, mire odaért a pulthoz, hogy zöldséget vegyen, megromlott a hús a táskájában . . . GYŐRI SAROLTA, Moldava nad Bodvou (Szepsi)
