Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-09-13 / 37. szám

síró hangokat, de nem ment oda, nem ölelte meg a mamát, ellenkezőleg, ke­gyetlenül és szenvedélyesen elitélte. Azóta több szó nem esett Vaszja bá­csiról. Ezért is nem vette észre Natasa, mikor maradtak el Vaszja bácsi látoga­tásai. ű teljesen ellelejtette^azt a be­szélgetést, mintha nem is lett volna. „Es a mamai ű bizonyára mindenre nagyon jól emlékszik." Natasa nézi az arcát, és megriad, megérti: a mama az elmúlt évek során sem felejtett el sem­mit. Nem lelejtette el azt az álmatlan éjszakát sem, amikor úgy határozott, hogy egyedül marad. A tizenöt évesek csak a saját szem­szögükből látják a világot. A negyven­évesek már öregek számukra. A mama akkor még nagyon szép és fiatalos volt. Akkor volt éppen negyvenéves. „Minek is juttattam eszébe? Minekl?" korholja magát Natasa. ű most huszonöt éves. Van térje, hároméves kislánya, érdekes munka­köre ... Es a mama egyedül van... állandóan csak egyedül. Már rég el kellett volna mennie, de csak ül. — És hogyan jutott eszedbe? — kér­dezi a mama egészen nyugodt hangon. —Csők úgy, eszembe jutott. Aztán megint hallgattak. „Mit is tudok én a mama életéről?" — kérdezi önmagát Natasa, de nem talál rá feleletet. — „Vagy az álmairól, amelyekből éjjelente felriad? Soha nem beszélt róluk." — Menjél, Natasenka. Itt a legfőbb ideje. De hozd el holnap Olenkát. — Elhozom, elhozom, mama. És még mit hozzak? — Köszönöm, van mindenem. De jól öltöztesd fel, az utcán biztos hideg van. Nata megcsókolta a mamát. — Holnapig. Aludj nyugodtan. Meg­ígéred? — Megígérem. Csókold meg helyet­tem is Olenkát, üdvözöld Mihailt. Lassan megy az ajtóhoz Natasa. A küszöbről még visszanéz. A mama kezei mozdulatlanul pihen­nek a bolyhos sárga takarón. Fordította: Bellus Imre Szegény Kázmérnak nincs dohányzója, ahol a férfivendégeket fogadhatná. Nemhogy két szalonunk... azt csak úgy mondtam, a helyzet jellemzéséül. — A jellemzés sikerült, Zsófi néni. — így beszélsz anyád nővérével? Te istentelen lány. Nem hiába emlegeti oly gyakorta Kázmér: aki nem jár templomba, elébb-utóbb kommunista lesz. Apád a bűnös, elnézte, hogy kis­lány korodban elkerülted az Isten házát, és gyanús emberekkel érintkeztél. És még áldását is adta ahhoz a szeren­csétlen házassághoz. Ki hallott ilyet a mi köreinkben: egy úrilány munkásfiú­hoz menjen férjhez! örültünk ha későn is, de mégiscsak megjött az eszed, és elváltál. — Nem miottatok váltam el Tamás­tól. Hanem kiért? Miért? — kapott az alkalmon Zsófi néni. — Gyere, gyónj meg szépen keresztanyádnak, Annuska — hízelkedett. — Úgy mint kislány korodban. — Nem járok templomba, és nem gyónok. Se papnak, se a nagynéném­­nek. Arra még az egyház sem kötelez­het. Isten veled, Zsófi néni! Adjon ne­ked két szalont, a sárga mellé egy kéket, hogy üdvözölj I Én majd szerzek magamnak egy ágyat. Valahol Magyar­­országon. Ha nem is a Rózsadombon. — Sarkon fordult, és a lefitymált halion át az előszobába indult. A küszöbről visszaszólt. — Egyet azért mégis kérek: anyunak nem említsd, hogy itt jártam. Ha szereted a testvérkédet. Akiből ugyan nem lett báróné méltáságos asszonyI — s becsapta az előszoba­ajtót.- folytatjuk -KULTURÁLIS 0Ш00Ш00В ÉVFORDULÓK A közelmúltban töltötte be 75. életévét Leonyid Maximovics Leo­nov szovjetorosz Lenin-díjas író, a Legfelsőbb Tanács küldötte. Szü­letésnapja tiszteletére a Szovre­­mennyik Kiadóvállalat ismert írok, művészek és tudósok róla szóló visszaemlékezéseit adta ki. A könyv órákon belül elfogyott; utánnyo­mása most készül. Leonov első re­génye 1924-ben jelent meg. Müvei, amelyekben a falu életének átala­kulásáról, a nyárspolgárok és az új­típusú emberek erkölcseinek kü­lönbözőségéről és összeütközésé­ről, a szovjet értelmiség tudatának fejlődéséről és a fasizmus elleni küzdelmes harcokról ír — a Szov­jetunióban 208 kiadást értek meg, 18 nyelven, 9 376 000 példányban. Legismertebb regényei: Megindul az erdő, Üt az óceán felé; népszerű drámája az Aranyhintó. A NAP ÉS A HOLD (Indián mese) Valamikor réges-régen a Nap tenger sok gyerekével együtt jár­ta az égboltot, tenger sok gyere­kével együtt világított, s olyan perzselő meleget árasztott, hogy a földön elszáradtak a füvek és a fák. A Holdnak is tenger sok volt a fia, lánya; ez így van manap­ság is; a Hold gyerekei a csilla­gok. A Hold szerette az embere-Nyolcvan évvel ezelőtt született Lembergben és 1953-ban halt meg Julian Tuwim kiváló lengyel köl­tő. A fiatalon szerzett tapasztala­tok a proletariátus, a társadalmi egyenlőség ügyéért folytatott harc mellé állították. Költészetében át­ütő erővel és szuggesztív ritmussal adott hangot a „mindennapok poé­­zisének“, ő vitte be a lengyel iro­dalomba a szociális, politikai és gazdasági problémákat. 1918-ban megjelent „Leskelődés az Istenre“ c. első kötete óta a haladó lengyel értelmiség zászlóvivője volt. A háború alatt Brazíliában és az USA-ban élt, de hazatérve ismét bekapcsolódott az irodalmi életbe. Legjelentősebb verseskötetei: a Táncoló Szókratész, Hetedik ősz, Cigánybiblia stb. Tuwim kiváló fordítója volt az orosz irodalom­nak: lengyelre fordított Puskin, Nyekraszov, Leszkov. Dosztojevsz­kij és mások műveiből. KIÁLLÍTÁS A Prágai Nemzeti Képtár a bratis­­lavai Szlovák Nemzeti Képtárral közösen rendezte meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére a „Küzdelmes évszá­zad“ c. kiállítást, amelynek kereté­ben bemutatják az 1848—1948 kö­zött eltelt 100 év alatt a forradal­mi hagyományok, a szociális har­cok témakörében született szlová­kiai képzőművészeti alkotásokat. A prágai Belveder épületében elhe­lyezett kiállítás október 6-áig tart.' A Nö KÖNYVESPOLCÁRA a bratislavai Madách és a buda­pesti Kossuth Könyvkiadó közös kiadványaként jelent meg Balázs Béla összeállításában az Együtt, egymásért című kötet. Fontos, szükséges feladatra vállalkozott Balázs Béla, amikor összegyűjtötte és kiválogatta az újságokban meg­jelent, dokumentációkban felhal­mozott írásokat, a Szlovák Nem­zeti Felkelés viszonylatában külö­nös tekintettel a magyar nemze­tiségű ellenállók harci cselekede­teire. Érdeme a kötetnek, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelésben részt vett különböző nemzetiségű harco­sok, partizánok nemzetközi össze­fogását elsőként dokumentálja ilyen formában: a szovjet—cseh­szlovák—magyar barátságot pél­dázva. Az olvasók a kötet első részében harcosok visszaemlékezéseit, a má­sodik részben hősök és hőstettek leírását, a harmadik részében pe­dig történészek értékelését olvas­hatják a felkelésben résztvett ma­gyar szabadságharcosok tevékeny­ségéről. A könyv most, a SZNF 30. év­fordulója alkalmából, különösen ér­tékes olvasmány.- lgo két, sajnálta is őket, hogy a Nap tenger sok gyereke kiégeti kert­jüket, földjüket. Egyszer aztán elhatározta, hogy megszabadítja a földet a Nap tenger sok gyere­kétől. — Tudod, mit? — mondta a Napnak. — Rakjuk zsákba a gye­rekeinket, dobjuk őket a sebes vizű folyóba, akkor legalább csak mi sétálgatunk az égbolton. A Nap hallgatott a,mézes szavú Holdra, zsákba rakta tenger sok gyerekét; a Hold azonban felhők mögé bújtatta csillagait, s helyet­tük ezüstös kavicsot rakott a ma­ga zsákjába. A Nap is, a Hold is a sebes vizű folyóba hajította a zsákot, aztán mindketten vissza­­szálltak az égboltra. Melyik csikós fogta el a lovat? Hej, de megharagudott a Nap, mikor eljött az éjszaka, s a felhők mögül előbújt a Hold tenger sok gyereke, a milliárdnyi csillag. A mézes szavú Hold meg egyre csak azzal vigasztalta a Napot, hogy a sebes vizű folyam medré­ben, az ezüstös kavicsok között bújócskázik valamennyi gyereke, aranyhal lett mindahányból! De a Nap nem békéit meg, azóta is haragszik a Holdra, körbe-kör­­be kergeti az égbolton, de soha­sem éri utói, még egy árva csilla­­gocska sem került soha az útjába. CSONTOS VILMOS SZEPTEMBER Tempósan ballagok, Szélfüttyöt hallgatok, Kicsi sár-fészkétől Fecskét búcsúztatok. Fecskéim elszállnak, Vége van a nyárnak, Csilingel csengetyűm A sok iskolásnak. Mikor tovább lépek, Nem kísér már ének, Szél borzolja tollát A kis cinegének. CSOÓRI SÁNDOR Esti párbeszéd Jóestét, hársfai Hova készülsz? - Bálbal Hová, milyen bálba? — Hold udvarába, sárgarigó-bálba. Mit csinálsz te ott? — Gyere velem, majd meglátod, ághegedűn muzsikálok, rigóknak dalolok. REJTVÉNYÜNK! A megfejtést küldjétek be szerkesztőségünk címére: Nő szerkesztő­sége, 801 00 Bratislava, Praíská 5. Gyermekeknek.

Next

/
Thumbnails
Contents