Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-09-06 / 36. szám
nokkal, jobbra vetette a fejét, ahogy kell, ahogy gondolta szegény feje, de a tábornok nem vette észre a tiszteletadást. Rákiáltott: Hol szolgálsz?... Alázatosan jelentem, a várban!... És nem tanultál meg szalutálni?... Janó nem hagyta magát, előkapta a két kenyeret a hóna alól, és a tábornok orra alá dugta: Fogd meg a kenyeremet, tábornok, aztán szalutáloki Jutka felváltva alakította hol Janót, hol a tábornokot. A főhadnagy lelkesen topsolt: — RemekI Csakhogy most már csicskósnak hívják a pucért, és nem szalutálunk, hanem tisztelgünk. Különben remek volt. — Nem voltam se Ferenc Jóska bakája, se Horthy Miklós katonája. — De még leheti — töltött Jutka kupicájába Csávossy. — Csókolom a kisztihandját. Behívatom a tábori színházhoz. Frenetikus sikere lesz. — Te mindenkit behívatsz, főhadnagy uram? — tudakolta aggodalmas képpel Dorombay Károly. — Hozzám csak a legkiválóbbak kerülhetnek. A nemzet színe-virága — koccintott Jutkával a tüzértiszt. — Ez megnyugtató — vidámult Gyurka. — Akkor reám nem kerülhet sor. Éppen ilyen avatott toliforgatóra van szükségem. — Nem értek a hadi nyelvezethez — védekezett az újságíró. — Meg aztán a liberális Fővárosi Hírlap munkatársa nem is alkalmas ilyen kitüntető szolgálatra. — Azt majd mi mondjuk meg! — heherészett a főhadnagy. — Atnevelünkl — Akkor nyomban egy szolgálati kérdéssel kezdem. Halljuk! — Mit szólna a hadvezetőség egy ilyen adomához, amelyben a csicskás letegezi a tábornokot? Csávossy töprengett. folytatjuk KULTURÁLIS ДШЯИИ1ГД|а|Гк| ÉVFORDULÓK Lodovico Ariosto-nak, a reneszánsz Olaszországban a lovagi epika fő költőegyéniségének 500. születési évfordulójáról emlékezik meg a kultúrvilág. A ferrarai herceg eródparancsnokának fiaként ifjú éveit tanulmányainak szentelhette. Később szatírákat irt, amelyek igen fontos kordokumentumok lettek. Fő műve az Őrjöngő Orlando, amelyben Boiardo Orlando innamorato c. eposzát folytatja. Történelmi jelentőségűek komédiái is, amelyek az olasz drámairodalom kezdetét jelentik. Az elsőt közülük: A komédia a szekrénykékről címűt 1508-ban a ferrarai karneválon mutatták be, a másodikat, az Alárendeltek címűt viszont 1519-ben Rómában X. Leo pápa előtt is bemutatták Raffaelo rendezésében. Ariosto öt verses drámát irt, ezekből az említetteket előbb prózában, de későb átírta versben. 1528-tól az udvari színház vezetője volt, amelynek előadásai ösztönzőleg hatottak az európai reneszánsz színházművészetre. 165 évvel ezelőtt született Julius Slowacki lengyel romantikus költő, forradalmár, akit Miczkiewiczhez, Krasinskihez és a forradalmi romantizmus további képviselőihez éppen a lengyel nép nemzeti és társadalmi fellendítésének eszméi, valamint az új költői formák keresése kapcsolt. 1830-ban lelkesen üdvözölte a cári önkény elleni kitört novemberi felkelést (Óda a szabadsághoz). De nemsokára emigrációba ment Svájcba, majd Párizsba, ahol tovább írta forradalmi hangulatú verseit, lengyel népballadáit és romantikus drámáit (Mazeppa), valamint nagy lélegzetű költeményeit (Himnusz, Agamemnon sírja, Végrendelet, Beniowski). Bennük a lengyel nemesség maradiságát, a katolikus egyház haladásellenes szerepét bírálja. BARABAS ÉVA Az iskolacsengő A hangja bágyadt lett, fáradt, esengő, szólni se volt kedve, kinek is csengetne nyáron a csengő? Az iskola-csengő. Nemrég még a hangja vidám volt, zengő. Árvák a padsorok^ senki sem mocorog Búsul a csengő. Az iskola-csengő. Rozsdás a sírástól. Méla, merengő. Hol vagytok, gyerekek? Halljátok? Pityereg nyáron a csengő. Az iskola-csengő. Csitítja hajnalpír, lágyan derengő, örülj, hogy nyaralnak, mezőkön nyargalnak. Pihenj jól, csengő! Vén iskola-csengő. ösz-váró, sóvárgó szíve már örvendő. Jönnek a gyerekek I Zúgnak a tantermek. Berreghetsz, csengői Hűséges csengő! SZETTEM! ER MÓRICZ ZSIGMOND db Petőfi Sándor összes versei Kés 57,Ifjúsági irodalom db Minden napra egy mese Kcs 48,db Ignácz R.: A hegyen-völgyön szánkózó diófa Kés 27,— db Benedek: A vitéz szabólegény Kés 28,Kés 32, db Fiúk évkönyve db Jilemnick^: Három mese Kés 11,— db Illyés: Petőfi Sándor Kés 12, — Ismeretterjesztő irodalom db A végén minden kiderül Kés 41,— Kvizológia. db Matematikai feladatok megoldása Kés 10,50 db Lőrincze Lajos: Édes anyanyelvűnk Kés 51,db Trencsényi —Waldapfel: Mitológia Kés 50,Görög, római és más európai népek mitológiájának feldolgozása gazdagon illusztrálva. Sportkönyvek db Batta: Tizenöt sportriport Kés 12,db A nagyvilág nagy futballklubjai Kés 18,Hasznos tanácsadók db Pr. Czeiczel: A születendő gyermek védelmében Kés 34,— db Nők évkönyve 1974 Kés 18, — db Traktorosok kézikönyve Kés 18,50 A könyv tartalmazza a közúti forgalom szabályait, így a 80/1966 Zb. számú hirdetményt is. db Gyógyító növények Kés 39,— db Prister: Hagymás kerti virágok Kés 27,db Ticsenszky: Virág a házban és a ház körül Kés 41,— db Magyar —szlovák — szlovák —magyar szótár Kés 56,— Képzőművészet db Lőrincz Gyula: Dózsa katonái - Kosúti sortűz Kés 45,— Az ismert szlovákiai magyar képzőművész két grafikai sorozata jelentős történelmi eseményekről. A Szlovák Nemzeti Felkelésre megjelent könyvek db Virradat — Svitanie Kés 30,— Szlovák és szlovákiai magyar képzőművészek válogatott festményeinek, domborműveinek, grafikáinak gyűjteménye a SZNF tematikájáról, db Felzárkózva Kés 18,— Válogatás a szlovák szociális tematikájú elbeszélés-irodalomból, db Móric: A hegyek titka Kés 22,— A SZNF harcainak megelevenítése az ifjúság számára, db Együtt egymásért Kés 14, — Gazdag dokumentumválogatás a Szlovák Nemzeti Felkelésről. FIGYELEM Megrendelését borítékban küldje, de a borítékot ne ragassza le, csak tűrje be a sarkát, és ragasszon rá 30 filléres bélyeget. Ezzel nekünk munkát, saját magának pedig pénzt takarít meg. Lakhelyének postai irányítószámát kérje ki a postán. REKTOR BÁCSI (részlet) Az életre oktatott a rektor bácsi mindig. Mikor feladtak bennünket az iskolába, mindenkinek keresztül kellett esni a „szoktatáson". Az első napokban nyájas volt, mint egy didergő medve. Egyszer aztán minden ok nélkül elővett, és jól pofon csapott. A gyerek visítva megy a helyére. Rektor bácsi nem szól. Mikor aztán elcsitul a rücskölés, és közeledik a dél, megszólal azon a vastag gordonkahangján: — No, te kutyalülül Látod-e, hogy kikaptál, mikor semmit sem vétettél. Hát még akkor mi lesz, ha hibázol? Tudod, mi?!... Fel-a-kasztalakl Lábodnál lógva! így tesznek veled, ha felnősz is, csakhogy akkor a nyakravalód helyére teszik a kötelet... Nem is hibáztunk aztán. Nem addigi... Ha mégis hibába esett valaki, két büntetést várt rá. Egyik az ellazsnakolás, másik a bocsánatkérés. Az elsőt mogyorófa pálcával osztogatta, sajnos, többször mint jólesett. S ráadásul azt tartotta, hogy ha a gyereket mindig egy helyen verik, úgy hozzászokik, mintha simogatnák. Aztán jött a bocsánatkérés. Ezt jobban kellett tudni, mint a miatyánkot. Állott pedig a következő szónoklatból: „Hőn szeretett tanító uramtól töredelmesen engedelmet kérek, amiért vétkezni s rossz cselekedetemmel kellemetlenséget szerezni mertem. Hálás szívvel köszönöm, miszerint jó tanító uram példás büntetéssel a jó útra térített, és szentül Ígérem, hogy soha többé bűnben leledzeni nem merészkedek." Ha megtartottuk volnál A rektor bácsi nagyon büszke volt erre a mondókára, s aki szépen, értelmesen elmondta, diót kapott jutalmul. Az a huncut Gazsi Jóska, ha dióra vásott a foga, csak rendetlenkedett, mig a rektor bácsi meg nem büntette. Akkor aztán oly szivrehatóan mondta el a „bocsánatot", hogy legalábbis egy-egy marék dió volt a jutalma. REJTVÉNYÜNK: ISKÖUMinden rajz egy közmondásra emlékeztet. Találjátok ki a közmondásokat és küldjétek be címünkre: Nő szerkesztősége, 801 00 Bratislava, Prazská 5. Gyermekeknek.
