Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-08-16 / 33. szám
NEM "NAGY ÜGY? A munkatársi kapcsolatról szóló vitában olvasóink hozzászólásai révén olyan konkrét helyzetekről értesültünk, amelyek közvetlenül őket, vagy munkatársaikat érintik. Általános problémák, amelyek ilyen vagy olyan -formában bárhol előadódhatnak.^ Minden munkahelynek — legyen az egészen kicsiny, vagy egészen nagy közösség — megvan a maga sajátos légköre. Hogy ez a légkör jó-e vagy rossz, hátráltató, vagy serkentő hatású az egyén teljesítőképességeire nézve, az a közösséget alkotó dolgozóktól függ. Aki elégedetlen munkahelyének légkörével, az elsősorban vizsgálja meg önmagát, nem járul-e hozzá valamivel. Életünk nagy részét ebben a közösségben töltjük, ide hozzuk magánéletünk, családi és hivatásbeli gondjaink megválaszolatlan kérdéseit. Megoldást, biztatást, erkölcsi támogatást várunk tőle életünk Válságos pillanataiban. De tudunk-e vajon adni is ugyanennyit, amikor tőlünk várják ezt mások? kája egészének, amely az üzem állandó és időszakos problémáihoz igazodik. Hogy bővebb felvilágosítást nyerjünk az üzempszichológus munkájáról, a következő kérdéseket tettük fel dr. Kubaiénak: — Általában mik a főbb okai a munkatársi viszony megromlásának? — A kérdés igen sokrétű. Elsősorban az érvényesülési vágyat és a munkaerő-tartalék viszonyát említeném. Példával magyarázva: tegyük fel, hogy egy bizonyos magasabb és jobban fizetett munkakörnek van öt-hat nagyjából egyforma képességű várományosa. De csak egy fog közülük érvényesülni. Ez a tény, sajnos, nemcsak arra ösztönzi őket, hogy egy egészséges munkaverseny alakuljon ki köztük, hanem beindul a rágalmazás, a fúrás alattomos gépezete is. Előfordulhat, hogy nem az győz, aki a legkiválóbb, hanem aki társairól a legtöbb rosszat tudja. További ok lehet a főnök és beosztottjainak viszonya. Ennek is sokféle változata lehet, de vegyünk csak egyet: például a főnök képességei korlátozottak, az értékesebb munkaerők nem tudnak érvényesülni, elégedetlenek, ha van módjuk, elmennek. Az értéktelenebbje marad és hízelgéssel, vagy másképp, de biztos pozíciót szerez. Kialakul egy olyan kör, amelyben a jó képességű munkaerő már nem tud felemelkedni, állandó a csere, a vándorlás. Csakhogy ennek buktatói is vannak. Pl. megmutatkozik a munka A másik igen lényeges kérdés a munkahelyi erkölcs kérdése, amely nemcsak abban rejt veszélyeket, hogy sokszor magunk sem vesszük észre, a meghitt munkatársi kapcsolat hol csúszik át a flört sikamlós talajára, hanem áskálódásokat, intrikákat, mások rovására való érvényesülést. Ilyen, és ehhez hasonló kérdések foglalkoztattak bennünket, amikor elhatároztuk, hogy felkeressük a SLOVNAFT n. v. üzempszichológusát, dr. Milan Kubalákot, a pszichológusokból, orvosokból és szociológusokból álló személyzeti szakosztály vezetőjét, aki már kerek egy évtizede foglalkozik a munkahely és a közösség lélektanával. A SLOVNAFT dolgozók ezreit foglalkoztató üzemkolosszus, amely sajátos feladatok elé állítja a pszichológust. A munkatársi kapcsolatok vizsgálata csak része mun-Foto: VÁMOS GÁBOR eredményén, hogy valami nincs rendben. S végül, de nem utolsósorban érzelmi konfliktusok is okozhatják a rossz munkahelyi légkört. — Hogyan oldhatók meg ezek a nehézségek? —■ Nagy üzemekben a pszichológusra; kisebbekben a szakszervezetre, a nőszervezetre és a vezetőségre hárul a feladat. Elsősorban az okokat kell felismerni és elemezni, azután kerül sor a megoldás keresésére, amely súlyosabb esetekben lehet radikális is, áthelyezéssel járó. A legnehezebb az emberek érzelmi életébe való beavatkozás. — Mi figyelmeztet az említett jelenségek előfordulására? — A beosztottak, túl gyakori cserélődése, az ún. mobilitás. A vezetők, vagy beosztottjaik panaszai, rossz közérzete, a végzett munka teljesítménye stb. — A jó munkatársi viszony kialakítása tehát feltételezi a munkaközösség lehető legnagyobb állandóságát, valamint a közösség és az egyén elégedettségét? — Így van, és ennek érdekében állandó kutatómunkát folytatunk dolgozóink körében. Legutóbbi munkánk témája is ez volt: „A SLOVNAFT n. v. dolgozói stabilitásának és elégedettségének meghatározó tényezői. Tesztekre, kérdőívekre támaszkodó* kutató- és elemzőmunkánk során érdekes ellentmondásba ütköztünk: A felmondás hivatalos indokai között sosem szerepel a munkatársi viszony, annál gyakrabban a munkabérrel való elégedetlenség, vagy családi okok. Mélyebb elemzés során azonban kimutattuk, hogy ennek épp az ellenkezője igaz. Ebben a táblázatban itt arra kaptunk választ, hogy aki ittmarad, az miért marad, miért szereti munkahelyét. Figyeljék meg jól az indokok sorrendjét: jó munkatársi viszony, megfelelő munkakörnyezet, érdekes munkakör, előbbrejutás lehetősége, biztosított társadalmi szükségletek, a közvetlen főnökkel és a vezetőséggel való jó kapcsolat, a fizetés. Tehát, a tényezők hivatalos és nem hivatalos sorrendje közül ennek az utóbbinak hihetünk, ahol a munkatársi viszony fontosabb, mint a munkabér magassága. — A dolgozóknak a közösséghez való viszonya lemérhető az egyéni teljesítményen? — A modern lélektan és a szociológia, a kettő összefüggéseit kutatva arra a megállapításra jutott, hogy a tökéletesen elégedett dolgozó nem feltétlenül produktív. Viszont az elégedetlen, rossz közérzetű dolgozó törvényszerűen nem lehet produktív. Hogy hol van a határ a kettő között, azt n'ehéz lenne megmondani. A mi feladatunk mindenesetre az, hogy a lehető legjobb munkafeltételek megteremtésével növeljük dolgozóink munkatermelékenységét. — Beszélgetésünk elején megtudtuk, hogy egy üzempszichológus feladatai közé a tanácsadó szolgálat is beletartozik. Ez milyen formában történik? — A tanácsadásnak megszabott ideje van, amikor bárki felkereshet bennünket panaszával, vagy gondjaival. Legtöbbször családi életük válságos pillanataiban kérnek útmutatót. A munkahelyi kellemetlenségek is felbukkannak panaszaik között. Ha mód van rá, a pártszervezet és a többi társadalmi szervezet összefogásával igyekszünk segítséget nyújtani vagy megoldást találni. — Visszatérve beszélgetésünk eredeti témájához, a munkatársi kapcsolathoz, mit tudna még ehhez hozzátenni? — Talán csak annyit, hogy sokat tettünk már és még igen sokat fogunk tenni annak érdekében, hogy dolgozóink számára kellemessé tegyük a munkahelyi légkört, de ez elsősorban nem tőlünk, hanem maguktól a dolgozóktól függ. Van a munkahelyi közösségeknek egy általános törvényszerűsége: az, hogy a közösségből kiugrik egy-egy vezéregyéniség, amely hatással van a többire. Szerencsés esetben ez a vezéregyéniség a legjobb, legmegbízhatóbb munkaerő, szélsőséges esetekben azonban előfordulhat az ellenkezője, hogy egy iszákos, munkakerülő, vagy más jellemhibákkal rendelkező egyén vonja hatása alá a többit. Ilyenkor a közösség feladata az, hogy kiközösítse, vagy áthevelje az illetőt, önmaguk és munkatársaik érdekében. Beszélgetett: M. A. Át lehet ültetni egy gyümölcsfát, élete delén, gyümölcstermő állapotában, dús kerti földből a hegyvidék köves, sziklás sekélyke termőtalajába? Hőt egy családot át lehet-e ültetni a Duna-kanyar termékeny síkságáról a Nagv Fótra hegyei, erdőrengetege közé? Az ember nem fa — s bár az eltépett gyökerek még sajognak néha, csendes estéken az elvágyó gondolat még visszavissza száll a jól ismert hazai tájra, a szem, a fül, a szív már új gyönyörűségekre talált a másféle madarak énekében, a zöld árnyalatainak merész kavargásában, о parázsló rétek tikkadt csendjében, s az ezer veszélyt érlelő vadon mélyén. A Stúrovói (párkányi) Hulicska család új fészket rakott a Nagy Fátra legszebb völgyében, a Medve-völgyben. Hulicska László és felesége két évvel ezelőtt elvállalta egy újonnan épült üdülőház gondnokságát és felköltöztek ide, három gyermekükkel együtt. A Túróc síkságon fekvő, gyógyvizeiről híres fürdővároskőban, Túrőianské Teplicén kaptak szolgálati lakást, de valódi otthonuk a medvevölgyi üdülőház, ahol életük nagyobb részét töltik, hogy kemény munkával, sok-sok gonddal és még több örömmel otthont, családias légkört nyújtsanak az üdülőknek. A lányok közül a legidősebb, Ria, az Idén érettségizett, egyetemre készül. Gabika harmadikos a martini egészségügyi iskolában, a legkisebb, Éva, 13 éves, a túród AKI tanulója.! A két kisebb élvezi a szünidőt, Ria pedig segít szüleinek az üdülőben. S hogy erre milyen nagy szükség van, azt hadd mondja el a háziaszszony: — Nincs megszabott munkaidőnk, hajnaltól késő estig talpon vagyunk. Ritkán tudunk csak hazajutni Teplicére. A főzés gondja sem egyszerű, fontos háztartási 'gépek hiányzanak még, amelyek megkőnnyitenék a munkát. Ma is vagy kétszáz darab kelt gombócnak való tésztát dagasztottam be egyedül... de'minden fáradságot elfeledtet az, hogy látom, ízlik a főztöm, hogy a gyerekek tlzet-ti-Még tart a nyár, az utazások és kirándulások ideje. Hazánkat egyre több turista, közöttük sok külföldre szakadt honfitársunk látogatja meg. A koiicei repülőtéren egy beszélgetésnek voltam a tanúja, amely egy külföldről hazánkba látogatott idős polgár és a repülőtér hivatalnoknője között folyt le. S mivel engem kértek fel a tolmácsolásra, teljes hitelességgel mondhatom el az esetet. Az történt ugyanis, hogy külföldi turistánk a délutáni repülőgéppel Prágába akart utazni. Ez rendjén is volt, csakhogy nem biztosított repülőjegyet magának, csupán telef’onon érdeklődött, hogy indul-e a gép Prágába. Mivel kedvező választ kapott, összecsomagolt és kiutazott a repülőtérre, ahol az a meglepetés érte, hogy nem volt hely a 15 személyes gépen. ш-j Ш 4U > _l Ш u. Z Z < 2 (0 V) О et О
